Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1928-03-31 / 13. szám
NH kívánnak a kerületei* ? Rupp László, a Terézváros elöljárója kerülete felosztását, az autóbuszvonalak szaporítását, a közvilágitás javítását, uj vásárcsarnokok létesítését sürgeti — Egyik napról a másikra deszkakunyhök és sárkalyibák születnek az Angyalföldön — Aszfaltozni kell az Andrássy úi lovaglósétányát Az Uj Budapest ankétja a kerületi előliárúkkal — Az Uj Budapest tudósítójától — 1928 március 31 ___________________________UJy.WíAPFSI______________________ Ci kksorozatunkban, melyet közönségünk általános tetszésére az egyes kerületek kívánságainak ismertetése céljából indítottunk, a Terézváros következik. Hajdan a főváros egyik leghangosabb kerülete, ahonnan a választási hadjáratok viharaiból új politikai szempontok, új városházi világnézetek keltek szárnyra : ma ép olyan egyszerű és csendes kerülete a fővárosnak, mint a többi, a nincstelenség, az általános lerongyolódás épen úgy úrrá lett a főváros hatodik kerületében, mint a többi kilencben. Az Aradi-utcai elöljárósági palotának korlátlan ura és koronázatlan fejedelme Rupp László, a régi, a főváros történetében any- nyira jelentős familiának arisztokratikus külsejű, komoly és higgadt tagja. Hűvös, előkelő úr, ám mégis atyja, kerületének, népszerű Laci bácsija, hogyne, hiszen több mint 25 esztendeje működik a terézvárosi elöljáróságon és 15 esztendeje elöljáró. Kevés elöljáró ismeri úgy az alája tartozó közigazgatási ponti Sajtóvállalat kiváló igazgatója már hazajött Amerikából és elmesélte, hogy a tengeri úton — tisztesség ne essék szólván — a nagy vihar idején annyit okádott a, zarándokcsapat, hogy a városi vezéreknek, ha ezelőtt netalán volt is epéjük, már egyáltalában nincsen, mert a tengeri úton mind. kihányták. — Na, azelőtt sem voltak túlságosan epések, hiszen például Bródy Ernő galambepéje közismert, pláne ha lakáskérdésekről beszél. De mikor jönnek haza az amerikás magyarok ? — Április tizediké táján idehaza lesz valamennyi, Klein Sárival súlyosbítva, aki a küldöttség elé megy Londonba, nem valószínű azonban, hogy a lord Rothermere által adandó diner-re őt is meghívják. — Lehet, hogy meg fogják hívni, de hogy Sári a városi választások ügyét okvetlenül meg fogja a nemes lorddal tárgyalni, az nem kétséges. De kik mennek el húsvéti vakációra? — Az még bizonytalan, de minden valószínűség szerint az egész városháza, ha csak az ünnepnapok alatt, is nem lesz közgyűlés, el fog szaladni a fővárosból. — Csak annyit mondjon még kedves dr. Városházy, tulajdonképpen ki az oka ennek a nagy obstrakciónak? — Ki más, mint Halász József, a nagyszerű közgyűlési háznagy, akit mint az obstrukció legfőbb okát, Ripka már be is jelentett Bethlennél. — Hogy-hogy? — Úgy, hogy ha Józsi bácsi nem csinálta volna. meg az új társalkodó- termeket és a büfféhelyiségeket, akkor a városatyák nem éreznék jól magukat a közgyűlési teremben és kapcsolt részein. Ha nem éreznék jól magukat, akkor hazamennének, ha hazamennének, akkor nem lenne obstrukció. — A logika szenzációs ! A vi szőni- látásra kedves dr. Városházy. — Ajánlom magamat kedves, Szerkesztő úr. kerületet, mint Rupp László, aki a Terézváros kívánságairól, céljairól, aktuális problémáiról a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — A VI. kerület — mondotta Rupp elöljáró f— területre egyik legnagyobb kerülete a fővárosnak : 1393 hektár, a főváros területének 7.2 százaléka, lakosainak száma: 163.925, vagyis népesség szempontjából a VII. kerület után legnagyobb kerülete a fővárosnak. Magától értetődően ilyen óriási kerületet adminisztrálni, még pedig jól adminisztrálni nagyon is nehéz és így megérthető, hogy szinte évtized, óta folyik a mozgalom a, kerület felosztására. Az adófel ügy előségi felosztás nem is kettő, hanem mindjárt három részre osztotta a VI. kerületet : a legbelsőbb rész a körútig, a középső rész a körúttól az Arénáikig, a külső rész pedig az Arénáiktól a főváros határáig terjed. Az ideális megoldás természetesen az lenne, hogy a kerületek megosztása kapcsán a mai óriási Terézvárost három részre osztanók, és így három kerület lenne a mai VI. kerületből. A megoldásnak ezt a módját involválná az a körülmény is, hogy a kerület lakossága a legnagyobb mértékben heterogén : a belső részeken szinte kivétel nélkül kereskedő társadalom lakik, a külsőbb részeken pedig a legtöbb lakosunk kisiparos, tisztviselő, munkás. Nem valószínű azonban, hogy annakidején a főváros mindjárt három, új terézvárosi kerület gondját venné a nyakába a mai egy helyett és ezért máris meg lennénk elégedve az egyszerű kettéosztással. — A kér ölet legnagyobb problémája mindenesetre a lakásügy. A hatósági építkezések nem túlságosan örvendeztették meg a VI. kerületet: a Gyöngyösi-úti városi kislakásokon kívül egyéb hatósági építkezés a Terézvárosban nem történt. Ellenben a magánépítkezés, főleg a rá- építkezés a főváros egész területén minálunk öltött a legnagyobb mérveket, sőt ma is jelentős mértékben folyik. A főváros egész területén adószámviteli osztályunk kimutatása szerint nálunk vették legtöbben igénybe a tatarozási adókedvezményt, bizonyságául annak, hogy a Terézváros lakóiban van általában legtöbb vállalkozási kedv és a háztulajdonosoknak általában itt volt a legtöbb pénzük a tatarozás végrehajtására. Az építkezés kapcsán kell azonban megemlékeznem azokról az anomáliákról, mondhatnám ázsiai állapotokról, amelyek a kerület külső részén uralkodnak. A főváros telkein, szinte máról holnapra apró deszka és sárkalyibák nőnek ki a földből, beköltöznek a családok, minden engedély, hatósági eljárás, bérleti viszony nélkül. Amikor azután az elöljáróság mérnöki osztálya kitelepíti őket az idegen telken jogtalanul felépített kunyhókból, pár óra múlva ötven lépéssel odább, egy másik telken újra felépül a nyomorult viskó. Az efajta »építkezések« ellen tenni valamit vajmi nehéz, egyfelől áll a hatóság, a magántulajdon szentsége — a másik oldalon a nyomor, a kétségbeesés, a lakásnélküliség. Az is megtörtént, hogy egy túlságosan élelmes szélhámos felparcellázta önhatalmúlag a főváros telkét és két-három négyszögöles »parcellákat« adott albérletbe szegény munkásembereknek, akik ott deszkabódékat emeltek. A túlságosan élelmes főbérlőt lecsukták, a deszkabódékat szétverték, de nem lehet minden telek mellé rendőrt állítani, a kitelepítettek számára pedig lakást nem tudunk adni, hisz ezek még a fővárosi szükség- lakások pár pengős bérét sem tudnák megfizetni, feltéve, hogy lenne ott számukra üres lakás. —- Ami az útépítéseket illeti, örömmel jelentem, hogy sok minden történt a háborús évek kényszerű munkát!ansága óta e téren. Az Andrássy-út külső része a Hcr- mina-úttól meg van nyitva,' itt már csak az építkezések megkezdésére várunk, hiszen a telkek ki vannak szabva. Folyik a Hun- gária-körút kiépítése is, hogy az Andrássy-út folytatása ne legyen a teherfuvarok országútja. Folyik a Rákospatak szabályozása, amely nagy fejlődést van hivatva biztosítani a kerület külső részének, épül a főgyűjtőcsatorna, amely a létesítendő mellékcsatornákkal szintén a mi kerületünk külső részeit fogja felvirágoztatni, terjed a vízvezeték a külsőbb részeken : szóval a cselekvések és alkotások olyan sorozatáról számolhatok be, amely büszkén dobogtatja meg minden terézvárosi polgár keblét. — Nincs azonban elragadtatva a kerület a közlekedés fejlődésétől, amely szinte céltudatosan elkerüli a Terézvárost. Az új autóbusz- vonalak közül egyelőre egyet sem kapott a, Terézváros, melynek külsőbb részein, villamostól távol eső fertályai epedve várják a kultúrát és fejlődést, jelentő fővárosi autóbuszokat. Különösen az Angyaföld sinyli a rossz közlekedést, pedig itt a legsürgősebben cselekedni kell valamit. Hasonlóan rossz helyzetben vagyunk a vásárcsarnokokat illetőleg. A Hunyadi-téri csarnok a kerület legszélén fekszik és mondDougBs&s raiirfostiftltes HARD ÉS KORBÁCS („Z“ FIA) Jöjjön ide, menjen oda LÓRI NADRÁGBAN Sally Phyps vígjáték Laura La Plante vígjáték Kamara Orion Capitfol 3 hatnám inkább az Erzsébetváros érdekeit szolgálja, mint a mienket. A legsürgősebb tennivaló ezen a téren a Ferdinánd-téri piac, népszerű nevén : Lehel-piac rendezése. Reméljük azonban, hogy az általános csarnoki problémák rendezése kapcsán erre is sor fog kerülni. Hasonló panaszunk van a párkokra vonatkozólag. A Liszt Ferenc-tér és Jókai-tér parknak nem nevezhető növénykultúráját kivéve, leszámítva a Hunyadi-téri néhány bokrot, a belső részeken nyilvános kertje nincs,a VI. kerületnek, amely ilyen körülmények között a, leglevegőtlenebb, legsivárabb városrész. Legfőbb ideje lenne, hogy nyilvános parkot létesítsenek a Terézváros belső részein. Ez azonban, mi tudjuk a legjobban, még a messze jövő zenéje. Egyetlen parkunk változatlanul a Városliget. Ez azonban annyira kiesik a kerület belsőbb részeitől, és annyira kerületközinek mondható, hogy igazán nem, terhelhető meg vele a Terézváros parkszámlája. Kívánsága a kerületnek továbbá az intenzív világítás. Igaz, hogy az Andrássy-út on felszerelt gázkandallá - berek nagyon szépek és emelik az Andrássy-út világvárosi jellegét, de a kültelkeken a helyzet borzalmas, sok helyütt még mindig petróleummal látják el a közvilágítást. Ezen pedig úgy, közbiztonsági, mint városszépészeti okokból a legrövidebb időn belül segíteni kell. — Örvendetesen fejlődik a kerület hitélete, főleg katholikus szempontból. A katholikus egyházközségek határai tudvalevőleg nem közösek a közigazgatási kerületek határvonalaival és így tulajdonképpen az Erzsébetvárosba eső Regnum Marianum egyházközség és a Hermina,-úti egyházközség is részben terézvárosiakból regrutáló- dik. Az ezekben az egyházközségekben Isten dicsőségére emelt templomok jó fényt vetnek a terézvárosi katholikusok hitéleti buzgamára. — Hogy még egy kerületi kívánságot említsek, amelyik nekem is személyes ügyem, közlöm az Uj Budapesttel az Andrássy-úti lovaglósétány átalakítására vonalé,ózó kívánságunkat. Az az idő, amikor az Andrássy-út lovagló- sétányán büszke úrfiak és delnők lovagoltak ki, elmúlt, akik lovagolni akarnak, rendesen autón robognak ki hátaslovaikhoz. Ma már az Andrássy-útonnéha-napján csak rendőrlegénység lovagol ki a laktanyába, ezért pedig nem érdemes a sétányt fenntartani. A lovagló- sétány ugyanis poros, esős időben sáros és így a sétáló közönség számára gyakran használhatatlan. Az volna szerény kérésünk, hogy legalább az Andrássy-út napos oldalán aszfaltozzálí: át ezt a gyalogjárót, hogy azt így déli időben a sétáló közönség, főleg a gyerekek használhassák.-— Hogy nyilatkozatomat az elöljárók stereotyp panaszával végezzem : kevés a személyzet. Kevés a fogalmazói személyzet, kevés a kezelőszemélyzet, kevés a mérnök, kevés a tisztiorvos. Azonban az a panasz egyidős a fővárosi törvény- nyel és azon vajmi nehéz segíteni. Reméljük azonban, hogy az új fővárosi törvény, illetőleg a kerületek szétválasztása kapcsán az elöljáróknak ez g panasza is meg fog szűnni. WEISZ JÓZSEF ÉS URSA íffiS vállalkozók Budapest, I., Budaörsiart 11. (Sajátházban Tatarozási és emeletráépítési munká'atoka már most előjegyez.
