Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1928-03-10 / 10. szám

OfJBtWAPESr

1928 március 10

mm

A tisztviselők azt mondják, hogy a fogalmazó- és jegyzőválasztásnál épen eléggé gyakorolhatják az arra illetékes tényezők a szelekciót, kár tehát a tisztviselőket egy újabb választás izgalmainak kitenni. Ezzel szemben a tanács és az erre a célra alakított pártközi bizottság, melynek Baracs Marcell dr., Büchler József, Joanovics Pál dr. és Kozma Jenő dr. voltak a tagjai, arra az álláspontra helyezkedett, hogy a főjegyzőknek mint tanácsnok- és elölj áró-helyetteseknek annyi a

teendőjük, annyira felelősséggel teljes az állásuk, hogy a mai rendszer, amikor a jegyzők automatikusan

érték el a főjegyzői státust, meg kellett szüntetni.

A városházi mérnöki kart viszont a harmadik műszaki alpotgármesteri állás betöltése izgatja. Itt változatlanul tartja magát az a hír, hogy Becsey Antal lesz a műszaki alpolgármester. A városházi mérnöki kar az első műszaki alpolgármesternek idegenből való hozását per- liorreszkálfa és azt súlyos sértésnek tekintené a mérnöki karral szemben. Minden remény megvan azonban arra, hogy a műszaki státusrendezés kapcsán a mérnöki kar belső ellentétei is el jognak simulni.

A városi biztosítások rejtelmeiből

Egy meglevő nagy biztosítót akarnak a főváros nyakába sózni — Egy komoly szakember nyilatkozata a városi biztosításokról

— Az Uj Budapest tudósítójától —

Ismeretes, hogy a főváros tanácsa a városi biztosításokat az Első Magyarral és a Gazdák Biztosító Szövetkezetével a folyó év végéig meghosszabbította. Mivel idejében határozni kell arról, hogy a jövőre vonatkozólag a város továbbra is a meglevő nagy intézeteknél lévő biztosítások rendszerét határozza el, vagjr pedig más biztosítási rendszerre, a díjtartalékolással kapcsolatos önbiztosítás rendszerére vagy önálló biztosító intézet felállítására tér-e át, a városi biztosítások körül újra megindul az a harc, amely az el- mult évben oly nagy méreteket öltött. Egy nagy biztosító intézet megvásárlására tettek volna állítólag ajánlatot a fővárosnak, amely más hírek szerint azzal a tervvel is foglalkozik, hogy egy másik nem működő kis biztosítónak aktíva és passzivamentes kereteit vásárolja meg.

Ezek a hírek nagyobb részt hangulatkeltés céljából napvilágot láttak egyes sajtóorgánumokban, holott a

főváros városgazdasági ügyosztálya, amelynek hatáskörébe a városi biztosítások ügye tartozik, még egyáltalában nem is foglalkozott ezzel a kényes és sok érdeket érintő problémával. Bizonyos azonban az, hogy itt a legilletékesebb városházi tényezők és a pártvezérek egyöntetű állásfoglalása értelmében valamely biztosító intézet megvásárlása, még ha csak egyszerű keretről lenne is szó, meg nem történhetik, sőt az a kombináció is halvaszületett, mintha az Egyesült Fővárosi Vásárpénztár fúziója kapcsán létesülő Községi Takarékpénztár biztosítási osztályt állítana fel. Mindenesetre érdekesnek és fontosnak tartottuk, hogy ezekben az ügyekben nyilatkozatra kérjük a magyar biztosítási ügy egyik legelőkelőbb szakértőjét, Láng József gazdasági főtanácsost, a Gazdák Biztosító Szövetkezetének vezér- igazgatóját.

— Ha a város az eddigi bevált biztosítási rendszer helyett újra térne

át — kezdte érdekes nyilatkozatát Láng vezérigazgató — két megoldásról lehet szó. Az egyik egy önálló községi biztosító intézet felállítása. Bármennyire is tisztelem és kitűnőnek tartom a fővárosi üzemek adminisztrációját, a lehetetlenséggel határos, hogy egy fővárosi üzem, még ha biztosításról is van szó, olcsóbbat tudjon produkálni, mint az arra hivatott magán-' vállalkozás. Ugyanis a biztosító társaságok tekintettel azokra a terhekre, melyeket az új valorizációs törvényjavaslat törvényerőre emelkedése után viselniük kell, hosszú ideig nem lesznek lukrativ vállalatok, tehát egy új vállalatnak a létesítése a mostani lehető legkedvezőtlenebb gazdasági viszonyok között, úgyszólván kizárja annak a versenyképességét. Azonkívül egy új biztosító társaságnak létesítése és megszervezése oly horribilis üzleti befektetéssel és kockázattal jár, hogy egy ilyen nagy üzleti rizikónak a vállalása semmi esetre sem lehet a fővárosnak, mint erkölcsi testületnek a hivatása. Ami azt a kérdést illeti, hogy vásároljon-e a főváros egy meglevő biztosító intézetet, erre vonatkozólag aggályaimat a következőkben fejezhetem ki: Nem szerencsés ez a megoldás abból a szempontból, mert szinte lehetetlennek tartom, hogy egy nagyobb biztosító társaság részvényeit a főváros százszázalékban meg tudja vásárolni. Ugyanis ilyen vállalatoknak többnyire csak a részvénymajoritása van a patronizáló intézet vagy pénzcsoport kezében, a részvények kisebb része pedig tőkések, spekulánsok, szóval többnyire magánosok kezében van. Már mostan egy ilyen biztosító megvásárlása esetén a spekulációnak egy olyan tág tere nyílik, mely egyrészt a részvények árát indokolatlanul felemeli, másrészt pedig még mindig kizárja azt, hogy utolsó darabig megvehetők legyenek. Az pedig szintén etikai okokból nem helyeselhető álláspont, hogy esetleg egy közgyűlés alkalmával a főváros egy ismeretlen minoritással kerüljön kolizióba. Egy ilyen meglevő nagy vállalatnak nagy vidéki apparátusa és

szervezetei vannak, melynek leépítése rengeteg költséget emészt fel. Fenntartása pedig kissé furcsának tűnne fel, mert — ismétlem — az sem lehet a főváros célja, hogy a vidéken például tűzkár- vagy jégkár-biztosítást kössön. Ha pedig a biztosító-vállalat működését csak egy szűkebb körre korlátozza, az kockázati okokból nem előnyös, mert a kockázatok kiegyenlítése szempontjából a biztosító vállalatnak a működési kör minél széle- sebbkörü kiterjesztése célirányos és szükséges.

De általánosságban azt tartom a legfontosabb kérdésnek, hogy szükséges-e egyáltalán a fővárosnak a biztosítást, hogy úgy mondjam házikezelésbe venni, megtakaríthat-e ezen valamit. Válaszom erre, mindkét fenti esetben az, hogy nem szükséges. És

#################

#

4;

# Budapest, X., Kerepesi-ut 29/a.

!T.

* # # # # * # # # # 4

4 Árjegyzék és költségvetés 4 4 *n9yen és bétmentve.jL

#################

#

#

#

#

I

Telefon : József 344—62, J. 443—11.

Az ország legnagyobb iskolapad, iskolabutorgyára. Gyártási ágak: finom és polgári bútorok, amer. lrodaberendezés, épiiletasztalosság. Saját fűrészüzem. Erdökitermelés.

CONTINENTAL

GÖZMÖSÖGYAR

olcsón mos kilós és pipere~ fehérneműi

HÁZHOZ SZÁLLÍT

Telefon: József 462—27.

VII., Nyár-ufca 3. szóm.

MI ÚJSÁG A J VÁROSHÁZÁN •

— Mi újság a városházán, kedves dr. Városházy bizottsági tag úri

— Mint előre is voltam bátor jelezni szerkesztő úrnak, a csend és nyugalom hetei költöztek a budapesti városházéira. Elment az amerikás küldöttség, maholnap már meg is érkeznek a szabad és boldog új világba és a városházán nem tesznek egyebei, mint hogy számolgatják, nézegetik, töprengenek rajta, hol lehetnek a városi urak. A. szerdai közgyűlésen a csöndes szünetekben a társalgóba^ és büffében meg is jegyezték a bizottsági tagok, hogy a küldöttség most már minden bizonyosság szerint elindult Párisból, talán Cherbourgban van, épen most szállhatnak hajóra. Főt Magyar Miklós bizottsági tag úr, ciki múlt évi amerikai útja óta komoly szakértőnek nyilváníttatott, óráját elővéve azt a kijelentést tette, hogy a, budapesti küldöttség éppen vacsorához ül az óceánijává hajón.

— Értesítés érkezett már a zarándokoktól ?

~■ Levélbeli még nem, csupán Sipőcz edesanyja kapott egy táviratot a f iától, hogy szerencsésen megérkeztek Gherbourgbci, semmi bajuk sincsen és mennek tovább. A képeslevelezőlapok csak a hét végén fognak érkezni.

— Ki a fő utimarsall a városházi urakat illetően ?

i — Ki lehetne más, mint doroglvi Farkas Ákos, a polgármester kitűnő titkára, nem kevésbbé kitűnő fordítója a budapesti piacon könyvárusi forgalomba kerülő Jack London regényeknek. Farkas Ákosnak külön kis börönclöt utalj lei az útra a városgazdasági ügyosztály abból a célból, hogy a főváros

küldöttségének útleveleit, igazoló okmányait és egyéb fontos Írásait együtt tartsa.

—- Ki busul legjobban a fővárosi küldöttség után i

— Gallina főjegyző, akinek erre minden oka meg is van. A helyzet ugyanis az, hogy a főváros New-York polgár- mesterének többek között egy gyönyörű kuruc lovast ábrázoló bronzszobrot visz ajándékba. Ez a szobor még néhai való jó Kemény Géza ideje óta az elnöki ügyosztály vezetőjének szobáját díszítette és Gallina főjegyző aki finom ízlésű muharát, naponta élvezettel legeltette szemeit a gyönyörű alkotáson. Ha most Gallina a szobor üres helyére néz, elfogja öt a bánat, mert eszébe jut, hogy részint a gazdája\ nincs idehaza, részint pedig a szobrot többet nem fogja látni. Egy esős délelőttön épen elveszett szobra után busult Gallina főjegyző, amikor hirtelen megszólal a telefon. CsánJcy Dénes, a Fővárosi Muzeum kitűnő direktora jelenti be telefonon, hogy Gallina rövidesen megkapja a szobor másolatát. A Fővárosi Múzeumnak sikerüli ugyanis újra kiöntetni bronzhói a gyönyörű szobrot. Holló Barnabás alkotását, amely néhány hét múlva újra Gallina szobájának ékessége lesz. Gallina most érdekes meglepetést tervez a polgármester számára. Ha megjön Amerikából, fel fogja őt kérni, hogy fontos ügyben jöjjön be Sipőcz az ö szobájába, mert csak ott tud neki valamit megmutatni. A szobába érve azután Gallina meglepetéssel fogja a polgár- mestert megkérdezni, hogy miért nem adták át New-Yorkban a szobrot és miért hozták haza. Csak később fog azután természetesen kiderülni, hogy a szobor ott van New-Yorkban és Gallinának csupán másolata, illetőleg másodlata van róla.

— Miért nem ment Lobmayer Amerikába ?

— Részben azért, mert most úgyis elegen mentek, részben azért, mert neki nyáron úgyis ki kell mennie. Lob- mayernek sokkal fontosabb tennivalói vannak idegenforgalmi szempontból Amerikában, semhogy ráérne ott hivatalos fogadtatások egész tömegén részt venni, mint azt a most elment városi lírák fogják lenni. Az eddigi megállapodások szerint Lobmayer Szigethy János báty óinkkal, aki szintén kitünően beszél angolul és tagja az idegen* forgalmi-bizottságnak, fog kimenni, hogy a főváros idegenforgalmi hivatalának newyorlci képviseletét megszervezze.

—- Mi történt egyéb érdemleges a szerdai közgyűlésen?

— Vajmi kevés. Komolyabb izgalom csak napirend előtt volt, amikor Baracs Marcell szólalt fel a vásárpénztár ügyében. Ripka véleménye szerint kissé túlhosszúra nyúlt az érdembemenő napirend előtti felszólalás és ezért rácsengetett Baracsra, hogy ne térjen el a tárgytól. Baracs láthatóan idegesen fogadta az elnöki intést és felszólalása végeztével indulatosan kiáltott fel az emelvényre: »Kérlek, Feri. a pártvezéreket nem szokás felszólalásaikban korlátozni! Nem hiszem, hogy ezt mással is megtetted volna, hogy például Wolff Károllyal meg merted volna tenni!« Ripka válaszolt valamit az indulatos felkiáltásra, az azonban nem hütötte le Marci bátyánkat, mert még egy negyed óra múlva is erősen háborgott Ripka ellen a társalgóban. A közgyűlési terem különben meglehetősen szürke volt: a, távollevő vezérek helyett az alvezérek vették át a pártok vezetését. Payr Hugó, a Községi Polgári Párt derék főtitkára, Kozma távollétében

helyettesével, Gaár Vilmossal sugdo lódzott, Wolff Károly helyét pedig a. jobbolclal első somban Csilléry Bandi vette át, akit felgyógyulása alkalmával melegen köszöntöttek.

—■ Mi történt a társalgókban%

— Sokat beszéltek a készülő biiffé új helyiségeiről, amelyeket Halász Józsi bácsi még erősen lakat alatt tart és a sajtónak szándékozik barátságos uzsonna keretében elsőnek bemutatni. A két külső büffé-terem azonban már gyönyörű. bőrtapétákat kapott, melegen gratuláltak is értük Bucsánszky Bertalan dr.-ncik,

— Miért éppen a kitűnő Bercinek?

— Azért, mert. Bucsánszkyt, aki a kárpitos és díszítő ipartestületnek iparhatósági biztosa, húszéves kiváló ipar- testületi működésének elismeréséül tiszteletbeli kárpitosnak és díszítőnek neveztek ki. Ő az első tiszteletbeli kárpitos Magyarországon, aki így méltán fogadhatta a gratulációkat. A gratulálók- tól Bucsánszky ősi kárpitos szokás szerint előleget kért, de természetesen nem kapott.

— Feltűnően nagy számmal vonult fel a klérus szerdán délután. Mi ennek az oka?

— Megindult a harc a Regnum Marianum-beli és arókusi plébániák ért. Az előbbiért Halász Pál dr., a jelenlegi adminisztrátor és Ortvai Rezső dr., a terézvárosi káplán küzdenek. A rókusi plébániáért viszont a. derék Krizs Árpád dr. indul harcba. Tehát már szerdán délután megindult a kortézia. noha a hercegprímás csak most írta ki a pályázatot, úgy hogy a választás május közepe előtt nem lesz megtartható.

— Folkusházy nem igen elnökölt szerdán. Mi ennek az oka!