Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1928-12-01 / 47. szám
Budapest, 1928 december 1 OIBUDAPJEST VÁROSPOLITIKAI VÉS CJcÖZCAXDASÁCl P TILAP Előfizetési árak: Egész évre ..................................................30 pengő Fé l évre..............................................................13 pengő Egyes szám éra 60 fillér ! FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBY ANDOR dr. ! Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., .Semmelweis-utca -4. Telefon; Automata 892-47. Postatakarékp. chequeszámla : 30013. Rumbach A szerdai közgyűlésen nyugalomba helyezték Rumbach Dezső tanács- nokot, az ut- és csatornaépítési ügyosztály kitűnő vezetőjét. Egy régi kor utolsó emléke, egy darab a patriarchális múltból távozik el az ő nemes alakjával a budapesti városházáról, melynek boltíves folyosóiról még sokáig hiányozni fog az ő kedvelt egyénisége. Rumbach Dezső utolsó tagja volt annak a triásznak, amely Fock Edével és Solty Lajossal a legnemesebb értelemben vett köztisztviselő-tisztességet, a nagy koncepcióval párosult mérnöki tudást, az alantasaival szemben atyai gondoskodással kapcsolatos köteles- ségteljesitésre való szigorú szorítást tette otthonossá a főváros legfontosabb mérnöki ügyosztályában. A technika rohanó vágtatása talán sehol sem okozott oly mélyreható változásokat, mint az útépítés terén■ a triász három tagja azzal a vizsgálódó szemmel fogadta ezeket az újításokat, amely a konzervatív hagyományokon nevelkedett komoly szakembereket a ki nem próbált találmányokkal szemben kötelezi. Rumbach Dezsőt éppen emiatt a túlzottnak tartott konzervativizmusa miatt ért-e az utóbbi időben sok és meg nem érdemelt támadás, főleg olyanok részéről, akiket sem diplomájuk, sem élettapasztalatuk ezeknek a szakszerűeknek látszó, alapjában azonban laikus támadások megtételére nem jogosított. Rumbach Dezső elment, de szelleme, a mérnök-triász nemes és férfias hagyományai ott maradtak az elárvult ügyosztályban. És túl minden támadáson, melyeknek efémer voltát beporozza az idő, a városháza mérnöki karában ott fog élni ez a szellem és még évtizedek múlva is büszkén fogja emlegetni egy- egy ma még kezdő mérnök, hogy anno 1928. a Rumbach Dezső iskolájába járt... Csilléry Csilléry András dr. tehát, akinek a képviselői mandátumáról történt lemondása alkalmából most egyre- másra banketteket rendeznek tisztelői és barátai, eltűnik a parlament porondjáról és közéleti működése a közgyűlési teremre fog szorítkozni. Nem ismerjük Csilléry lemondásának okait, de sajnálnunk kell, amikor egy ilyen tiszta szándékú, lelkes és komoly magyar hazafi eltűnik az országos politikából. Reméljük azonban, hogy amit az országos politika vesztett Csilléry lemondásával, azt nyeri a községi politika és a forradalmak utáni kormányzat kitűnő egészség- ügyi miniszterének tartalmas, okos és becsületes felszólalásaival gyakrabban találkozunk ezután a közgyűlési teremben, a közigazgatási és a pénzügyi bizottságokban, mint eddig... A közgyűlés azon tagjaival, akik egyben országgyűlési képviselők is, az a baj, hogy a honatyai kötelességeket elébe-helyezik a városatyái teendőknek. Örvendünk, hogy Csilléryt sikerült a városnak a parlamentből elhódítani... a „Mi csak azi tudjuk, hogy minden tanár rendéitől estig dolgozik a mindennapi kenyérén“ A Fansz Oktató Osztálya élesen visszautasította Éber Antal tanügyi támadásait — Az Oktató Szakosztály közgyűlése tiltakozott az ellen, hogy a főváros tanszemélyzetét a főváros adózó polgárságával szembeállítsák — A közgyűlés köszönetét szavazott azoknak a bizottsági tagoknak, akik Éber támadásával szemben a főváros kultúrája és a tanszemélyzet mellett szólaltak fel — Az Uj Budapest tudósítójától — Azoknak a támadásoknak, amelyek a tanügyi igazgatás és általában a főváros közoktatási ügye ellen a pénzügyi bizottságban és a törvényhatósági bizottságban Éber Antal részéről elhangzottak, váratlanul éles visszhangjuk támadt a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége Oktató Osztályának közgyűlésén. Komoly, méltóságos és hatásos volt az a közgyűlés, amely- i*e nagy tömegekben jöttek el a fővárosi tanerők, a jövő magyar nemzedék oktatói, hogy jelenlétükkel is demonstráljanak azon törekvés ellen, amely előre megszabott, rideg keretek közé akarja skatulyázni a fővárosi oktatás gyenge és törékeny virágát. November 24-én tartotta a Fansz Oktató Osztálya közgyűlését a belvárosi reáliskola tornatermében. A közgyűlésen Erődy Kálmán dr., a belvárosi reáliskola kitűnő igazgatója, az oktatási osztály elnöke elnökölt. Büszkén emlékezett meg az elnöki megnyitó azokról az eredményekről, amelyeket az oktatóosztály rövid három esztendei fennállása alatt elért a státus és fizetésrendezés ügyének dűlőre juttatásával, a karácsonyi segély állandósításával, a jubileumot ülő kartársak egyhavi fizetésének jutalmul való adásával, a fővárosi segitőalap megszervezésével. Az anyagi eredmények mellett azonban nem kell elhanyagolni a kulturális eredményeket sem: az Országos Tanügyi Kiállítás rendezését és szervezését. A Fansz oktató osztályának fejlődése sohasem stagnált, erkölcsi súlya, tekintélye és ereje évről-évre növekedett. Ezt, amint a polgár- mester legutóbb a szakosztály iid- vözöltetése alkalmával mondotta, — annak köszönheti, hogy nélkülözhetetlen szerepet tölt be, higgadtsággal, komolysággal teljesiti feladatát és nehéz időkben mindig levezette a szenvedélyeket. — A szép jövőre hivatott egyesület vezetőségének — folytatta emelt hangon Erődy elnök — éppen ezért a teremtett erkölcsi tőkét könnyelműen kockáztatnia nem szabad. Ami természetesen nem jelenti azt, hogy amennyiben a főváros oktatóosztályát bármely oldalról támadások érnék, azt ölhetett kezekkel nézze. A tárgyilagos kritika sohasem téveszti el célját, mig a szenvedélytől áthatott személyeskedés magától megsemmisül. A pénzügyi bizottságban és a közgyűlésen elhangzott beszédek arról győzték meg a Fansz Oktató Osztályát, hogy kettőzött erővel kötelessége küzdeni a fővárosi törvény revíziójával kapcsolatban a tanszemélyzet régi jogainak visszaszerzéséért és kiterjesztéséért. Hálával és köszönettel adózunk mindazoknak, akik a közgyűlésen védelembe vették a főváros oktatóit, de a mi ügyeinknek csak magunk lehetünk igazi és hivatott védői. A lelkes tetszéssel fogadott megnyitó után Purébl Győző tanácsnokot üdvözölte melegen Erődy dr. abból az alkalomból, hogy kormányfőtanácsossá nevezték ki. Ebből az alkalomból az Oktató Ősz- tály Purébl Győző dr.-t legteljesebb bizalmáról és ragaszkodásáról biztosította és a kitüntetés felett érzett örömének a közgyűlés jegyzőkönyvében adott kifejezést. Meleg szavakkal üdvözölte még Erődy Budó Jusztin dr.-t, aki az ülésen a Fansz Tisztviselői Osztályát képviselte. Ezután Haury István dr. főtitkár tette meg évi jelentését. A főtitkári jelentés beszámol azokról a lépésekről, amelyeket az elnökség az általános fizetésrendezés, a családi pótlék és a lakbérek méltányos rendezése tárgyában tett. Kérte az elnökség a tanácsot, hogy a fővárosi bérházakban levő lakásokat elsősorban fővárosi alkalmazottak kapják, továbbá, hogy a főváros által njmjtandó olcsó telkek és kölcsön nyújtásával tegye a főváros lehetővé saját alkalmazottai számára családi házak és öröklakások építését. Ezután általános figyelem közepette a közoktatási személyzetet ért támadásokról beszélt Haury dr. A jövő évi tanügyi költségvetés tárgyalásánál — mondotta — bár általában a közgyűlés teljes elismeréssel adózott az ügyosztályt vezető tanácsnoknak, Purébl Győző dr.-nak (Általános éljenzés), olyan disszonáns hangok is felmerültek, amelyek, ha szélesebb körben gyökeret vernek, a főváros közoktatási ügye megáll fejlődésében. Ha honoráljuk is azt a felfogást, hogy a főváros tanügyi költségvetését nemcsak pedagógiai szempontból, hanem a gazdasági helyzet szempontjából is meg kell vizsgálni, akkor is óvnunk kell mindenkit annak hangoztatásától, hogy a kultúrára fordított kiadások nem tekinthetők gyümölcsöző és a nemzeti érdekek szempontjából elsőrendű szükségleteknek. A Fansz Oktató Osztálya soha személyi kérdésekkel nem foglalkozott és most is csak azért tesz kivételt, mert minden felszólaló a főváros közgyűlésén az oktató személyzet mellett szólalt fel, csak egy felszólalás volt, amely ellenünk szólt. Ebből az alkalomból kifolyólag tiltakoznunk kell az ellen, hogy bennünket a főváros adózó polgárságával szembe állítsanak. Tiltakozunk az ellen, hogy a tanszemélyzet fizetését soknak, az elfoglaltságát kevésnek tartsák. Mi csak azt tudjuk, hogy minden egyes tanár tanít, reggeltől késő estig dolgozik a mindennapi kenyérért. Ezután a közoktatásügyi bizottság által kiküldött hatos albizottság munkásságával foglalkozott dr. Haury, megállapítván, hogy abban a bizottságban, amelyben Wolff Károly és Kozma Jenő vesznek részt, tökéletesen megbíznak, ebből a főváros tanügyére, a főváros tanszemélyzetére kár nem háramolhat. A főtitkári jelentéshez elsőnek Komáromy Károly felsőkereskedelmi iskolai igazgató szólalt fel. Nincsen megelégedve a tanszemélyzetet ért támadásokat illetően a főtitkár enyhe megállapításaival. Erős szavakkal utasítja vissza Éber Antalnak a luxus-iskolákra, a fényesen berendezett igazgatói irodákra, tanári termekre és igazgatói lakásokra, valamint a kereskedelmi iskolai tanulók gyenge előmenetelére vonatkozó támadásait. Békássy Sándor polgári iskolai igazgató, Szabó Károly dr. felsőkereskedelmi iskolai cimz. igazgató felszólalásai után Bodnár Gyula dr. határozati javaslatot terjeszt elő. A határozati javaslat megállapítja, hogy a fővárosi tanszemélyzet egyeteme az őt ért támadások felett, amelyeket magához méltatlanoknak tart, napirendre tér. A közgyűlés mindazoknak a bizottsági tagoknak, akik a költség- vetési vita alkalmával a főváros tanszemélyzete és a főváros kultúrája mellett szavukat felemelték, jegyzőkönyvi köszönetét mond. A közgyűlés a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta, azután elnöknek újra Erődy Kálmán dr. reáliskolai igazgatót, főtitkárnak Haury István dr.-t, társelnököknek Ölvetzky Pált, Stelly Gizellát, Lázár Kálmánt, Jablonkay Géza dr.-t és Szabó Ignác dr.-t választotta meg.
