Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1928-11-10 / 44. szám
1928 november 10. ujBTntAßtsr 3 A főváros uj szobrai és emléktáblái Irta: Liber Endre kormányfőtanácsos, székesfővárosi tanácsnok Aki az európai vái'osokban jár, feltétlenül szemébe fog ötleni, hogy ezek a városok utcáik, tereik diszitésében mennyivel gazdagabbak, mennyivel bőkezűbbek a mienknél és különösen az, hogy a közterek diszeiben milyen nagy változatosságot talál a sétáló, szemben a budapesti nagyobbára portrészerü emlékszobrokkal. A nagy emberek emlékének megörökítése mellett, mely természetszerűleg sehol sem hiányzik, mindenütt ott vannak kedves, nem súlyos gondolatokkal és emlékekkel terhelt, hanem a lélek íelüditésére finom hangulatokat ébresztő önálló, öncélú szobrok, dekorativ szobor- és emlékművek, végül, de talán legelső sorban a kutak, melyek a természetes szükséglet kielégítéséből eredve, lassan-lassan szimbólumokká nőnek, csobogó vizükkel életet vive a szürke kőfalak közé. Am igazságtalan volna, rögtön első tekintetre megejteni a szigorú ítéletet Budapest elmaradottsága fölött. A szemben álló városokban gazdag pártfogók kegyében védve nőtt a művészet virága és gyökeret vert az utcán is, mig a mi városunk ezalatt ellenség rabságát, idegen nép elnyomó irigységét, felkelések és leveretések dúló viszontagságait volt kénytelen elviselni, hogy a végén is ötven év alatt mint nagyratörő Selfmademan igyekezzék 'behozni — néhol csak külsőségekben — nyugati példaképeit. Mig Buda és Pest két kis mezővárosként csak éppen megélhetése gondjait bírta vállain elhordozni, mellette Bécs császárjai kegyéből felvirágzott, Páris a Lajosok és Napóleonok bőkezűsége és korlátlan hatalma folytán a világ centrumává nőtt, Rómát a legfőbb egyházi hatalom megértő gondja tett méltó világi székhellyé és a kis német városok is, szuverénjaiknak sokszor csak divatszerü kedvteléséből, beállottak a szépülés, kicsinosodás nagy versenyébe. De^ nem szabad elfeledkeznünk a német, svájci, holland városok más mecénásairól sem, mely talán még fájóbban hiányzott a miénkben. Ez volt a jómódú polgár, ki városa fellendítéséért vagyonokat áldozott és az említett városokban mennyi kút hordozza egy-egy család lelkes bőkezűségének emlékét és egyben élő tanujelét annak a ragaszkodásnak és szeretetnek, mely aziránt a város iránt él polgáraiban. Nem is az esztétikai gyönyörűség hiánya az, ami kívánatossá teszi számunkra ezeket a kutakat és szobrokat, nem is emiatt nélkülözzük őket legjobban, hanem mert hiányzik nekünk általunk ez a megnyilvánulója a városzottsági tagok Tabódy Tibornak, aki Csilléry lemondása folytán tagja lett az országgyűlésnek. Sokan sajnálták Csilléry lemondását, az bizonyos, hogy a képviselőház egyik legtehetségesebb tagját veszti el benne. De vigasztalódjunk, Bandi bátyánk természetszerűleg megmarad bizottsági tagnak, és a közgyűlésen nemkülönben a közigazgatási bizottságban változatlanul folytatni fogja értékes működését. Hasonlóan sokan gratuláltak Nagy Ferencnek, aki a névnapi vacsora megrendezésével tett tanúságot arról, hogy a legagilisabb és leg szer vezőképesebb tagja a Wolff-pártnak. — Egyéb ujságf — Repold Károly bizottsági tag úrról álljon itt egy versezet. Bankett volt a Gellértben, amelyre Repold Károly is meghívást kapott. El is ment, annak rendje és módja szerint jólsvejfolt frakkot öltve magára. A banketten azután látta Repold, hogy mindenkin szmoking van csak ő rajta van frakk. Egyetlen szót sem szólt, eltűnt, és három perc múlva szmokingban tért visz- sza. A rejtély mindmáig megoldatlan, annak, aki leghamarabb helyesen megfejti, Repold Károly az Uj Budapest utján félkiló Gerbeaud-ot ad. — Helyesen teszi Repold atyánk! A viszontlátásra., kedves bizottsági tag ur! — Ajánlom magamat Szerkesztő ur! szeretetnek és a polgári ragaszkodásnak és büszkeségnek. Itt sem szemrehányást mondunk, csak tényeket szögezünk le és könnyen meg tudnók a magyarázatot is találni a két város őslakosságának bevándorolt voltában, lassú átalakulásában, kicsinyes viszonyaiban, szegényes életmódjában. Az eredmény azonban az ma, hogy a világvárossá megnőtt Budapest utcái nem hordják magukon a szeretetnek ezt a bélyegét, ezeket a szobrokat és kutakat, melyek úgy díszítik a város képét, mint egy-egy virág, bájos szalag, amivel a szülő gyermeke fejét ékíti, nem mert szüksége van reá, hanem mert szép és mert szereti. Sőt ehelyütt az értetlenség még azt is elbontotta, elrontotta, amit a régi korok alkottak, eltüntetve azoknak a koroknak levegőjét, utolsó nyomait is. A székesfőváros közönsége, mint az igazi nagy közönségnek képviselője — ha eddig nagy feladatai mellett talán nem is tudott erre időt és módot szakítani — feltétlenül feladatot lát maga előtt ezen a téren. A csinosítás vágyát fel kell ébreszteni, ha ellankadt, felébreszteni példával és tettel, előljárva az alkotásban. A vezetésem alatt álló ügyosztály kezdettől fogva ebben a gondolatban kezdte meg munkaprogramm- jának kidolgozásét és ha az átmenet évei a fedezet erős megszűkitésével nem is nyújtottak alkalmat a gyors eredményekre, az előkészítés folyt és a kissé tágabb keretek azonnal lehetővé tették a munka tényleges megkezdését. Természetesen mindenkor a rendelkezésre álló eszközöket kellett figyelembe venni, ennek következtében azután az első eredmények egyoldalúsága talán téves következtetéseket engedett levonni. Holott a Programm első része a székesfőváros tulajdonában már meglevő, illetve a Szépművészeti Muzeum részéről erre a célra átengedett szobrok felállításáról szólt és csak ezután következhetett a nagyobb befektetéseket igénylő közvetlen vásárlás, rendelés, különösen pedig kutak állítása, valamint nagyobbarányu alkotások előkészítése. Az első évek munkája után először az idei évben lehetett intenzivebb működést kifejteni. Még az év elején felállításra került a József-körut és József-utca sarkán Kiss György régi neves szobrászművészünk „Csirkefogó“ cimü bronzszobra, mely kedves humorával hivatott hangulatot vinni a kis parkírozott térségre, majd a Városligetben a Stefánia-ut mentén Erdey Dezső „Vizhordó“-ja és az Erzsébet-téren Füredy Richárd fehér márvány kerti szobra, mely dekorativ beilleszkedésével ennek a kertnek szépségét kívánja emelni. Tóth István „Polip- ölő“-je a Hunyadi János-ut mentén a hegyoldalba illesztve hirdeti a férfierőt és a küzdelem szépségét. A Stefánia-ut mentén elhelyezett első szobor azonban egy nagyobb Programm első lépése volt csak. A szobrok elhelyezésére illetékes bizottság kívánatosnak STELLA CIPŐKERESKEDELMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG VII., KIRÁLY UCCA 57. TELEFON: JÓZSEF 321—73. A fővárosi alkalmazottak beszerzési forrása Állandóan nagy raktárt tartunk elsőrendű női-, férfi-, gyermek-, uxus-, sport-, va- dász-és strapacipőkben, továbbá házi-, tenniszcipőkben és szandálokban. Nagy választék: külföldi női divathócipő, valamint férfi- és gyermek hó- és sárcipőkben, divatszinü la selyem- és flór- harisnyák és zoknik. 4 havi hitel! Mérsékelt árak! wywwwywwwwv* látta ugyanis, hogy a Városliget forgalmasabb részén több szobornak csoportos elhelyezése által olyan területet létesítsen, mely művészi diszével a magyar főváros művészetszeretetét hirdesse, esztétikai élvezetet nyújtson a sétálóknak, de alkalmas legyen arra is, hogy jeles művek összegyűjtésével a magyar művészek tudásáról is képet adjon. A Stefánia-utnak az Iparcsarnok előtt elhúzódó részén, az Iparcsarnokhoz vezető bejáratnál ehhez képest már felállításra került Beszédes László „Pányvavető csikós“-a, vele szemben pedig most helyezik el Holló Barnabás „Toldi“-ját, hogy igy ez a két tősgyökeres magyar szobor az Iparcsarnokban tartott kiállítások látogatóit már itt kinn igazi magyar levegővel fogadja. Természetesen mindez csak kezdet, amihez a Stefánia-uton valamivel előbb hozzájárul az ugyancsak felállítás alatt levő kút, melyen Horváth Géza „Ifjúság“ cimü szobra nyer elhelyezést és ugyancsak természetes, hogy a további Programm tovább kívánja építeni ezt a valóban szoborkertnek alkalmas területet. Nem akarom a még előkészítés alatt levő és véglegesen még meg nem állapított tervet részletezni, mely a szökőkutas köröndnek diszszobrokkal való ellátását célozza, mert az igen messze vezetne, azonban a teljesség kedvéért említem futólag ezt is. Elhelyezzük a Bakács-téri templomon Assisi Szent Ferenc szobrát, Strobl Alajos egyik legkiválóbb alkotását, mely az átszellemült szentnek emlékét a legtisztább művészi eszközeivel fogja hirdetni. A Strobl-hagytékból vásárolt két másik szobor elhelyezése is folyamatban van. Az „Olvasó leányok“ az An- drássy-ut végére, a Szépművészeti Muzeum elé kerül, mig Liszt Ferenc markáns mellszobrának felállításáról még folynak a tárgyalások. Uj kutat is kap a legközelebbi időben a főváros, ezt azonban a Magyar Népnevelő Filmipari Rt. áldozatkészségéből, mely Szentgyörgyi Istvánnal kutat készíttetett lord Rothermere tiszteletére. A kút szobra a magyar igazságot ábrázolja, a kút a Baross-utca és Reviczky-utcák találkozására, a Wenck- heim-palota elé kerül. Azonban a régmúlt emlékeit sem hanyagoljuk el és a Krisztina-téri Mária-szobor, valamint a Széna-téri Ne- pomuki Szent János-szobor, Budapest két legrégibb utcai szobra restauráltatása mellett Carló Adami városvédő Athéné-szobrának a régi budai vízvezeték díszének, az I. kerületi elöljáróság, a régi budai városháza előtt való elhelyezése a napokban történik meg. Ugyancsak a régmúlt emlékeit akarjuk éleszteni a Széchenyi-sétatéren (a Szabadság-tér déli részén) állítandó emlékkel, mely azt örökíti meg, hogy ezt a teret, mint a főváros első sétaterét, gróf Széchenyi István kezdeményezésére létesítették és az első fát felesége ül&000CXXXXXXXXXXX3000000000& Kizárólag a FANSZ tisztviselői élvezik az 55 éve fennálló LUSTIG EDE cégnél Rákóczi-ut 2 azon rendkívüli kedvezményt, hogy a legszigorúbb értelemben vett kirakati, tehát készpénzárak mellett bal hdaapl folyószámláién kapnak. Úri és női fehérnemüek, kötött áruk, ágy,- asztal- és minden más vászon- nemü, esernyők, cérna-, selyem- és gyapjuharis- nyák legolcsóbb bevásárlási forrása. tette. Az emlékmű, mely Teles Ede alkotása, már munkában van. A helyi vonatkozásokat örökítik meg az emléktáblák is és ezeket is a folyó évben illesztettük programmunkba, hogy tervszerű és rendszeres munkával minden érdemes helyet megörökíthessünk. A táblák első sorozatába a budapesti városkapuk helyei szerepeltek, mint a Váci- és Kecskeméti-kapu táblája, mely már helyén áll, mig a Hatvani-kapu domborműves, a kapu régi képét ábrázoló táblája munkában van. Emléktábla örökíti meg a régi pesti színház helyét, ugyancsak domborműves tábla fogja őrizni a régi Rondella, a magyar színészet bölcsőjének képét. A Központi Városháza történeti jelentőségét szintén emléktáblán örökítettük meg. Am nemcsak a topográfiai jelentőségű helyeket kívántuk programmunkba illeszteni, hanem a nagy emberek emlékét is. Bihari János halálának helyét és a százéves évfordulót emléktábla hirdeti a Lónyai-utca 34. számú házon, mig a Várszínházon Sidló Ferenc erőteljes Beethoven-táblája mondja el az érdeklődőnek, hogy Beethoven 1800 május 7-én Budán járt és ott hangversenyt adott. Az emléktáblák idei sorát végül a mohácsi emléktábla zárja be, mely a mohácsi vész 400 éves évfordulóját és ennek az évfordulónak a trianoni Magyar- országra való jelentőségét fogja hirdetni az utókornak is. Azt hiszem, ez a felsorolás eléggé meggyőzhet arról, hogy igenis iparkodunk behozni a város fejlődési évei alatt elmulasztottakat. Iparkodunk a művészet eszközeivel széppé tenni és megszerettetni ezt a várost, feltárni és megismertetni emlékét és átszőni rajta azt a művészi hálót, mely, mint említettem, azokat a külföldi városokat — lépten-nyomon a művészet emlékeire bukkanva — olyan megkapóvá teszik. Gyors volt á fejlődésünk, annál nagyobb tehát á mai feladat, különösen most, mikor a rendelkezésre álló anyagi eszközök szűk volta miatt csak lépésenkint haladhatunk. Nem is tartom az eredményeket teljesnek, de úgy érzem, hogy megindulásul elég sokat tettünk és a továbbépítés, ha céljaink megértéssel és méltánylással találkoznak, már napról napra k ö n y- nyebb lesz. Úgy sem versenyezni akarunk a nyugati példaképekkel, legalább is nem az alkotások gazdagságában, számában, méreteiben, de igenis versenyezni abban a szeretetben, mely a magunk városához fűz és melynek ezek a nyilvános emlékek legbeszédesebb tanujelei. Custodis Alphons mérnöki iroda és speciális építési vállalat Budapest, V., Nádor-utca 19. Telefon : Teréz 120 07. I Gyárkéményépités, gőzkazánbefalazás, ipari kemencék építése és tervezése FARKAS LAJOS mérnök Magas-, mély-beton- és vasbeton építési vállalkozó Budapest, VII., Kolumbus-u 11/a. Tel.: J. 396-78 5—Ilin ........ HP HBB1 ............ HM— ÜV EGBETON KEPPLER SZABADALMA HAAS es SOfIOGYI BUDAPEST VI FRANGEPAN U 7
