Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1928-11-03 / 43. szám
2 UrjiTlBAPEST 1928 november 3. Jajkiáltás az autonómiáért A városok kongresszusa éleshangu ’feliratot intézett a kormányhoz a közigazgatási törvény- javaslat autonómiát sértő intézkedései ügyében — Az Uj Budapest tudósítójától — gazdasági szerepléséről mondott, azt nem tudom magamévá tenni. Nem helyeslem, ha az állam és városok a vállalkozás terén terjeszkednek. Ez államszociálizmus felé vezetne minket. Megsemmisíthetné az önálló, független exisztenciák tízezreit. Az egyes iparágak nacionalizálásával való kokettirozást pedig egyenesen veszélyesnek tartom. A népszövetség pénzügyi bizottsága is megállapította, hogy az államapparátus nem alkalmas magángazdasági tevékenység kifejtésére. — El kell azonban ismernem, hogy a gazdasági életből kiszorult keresztény kisexisztenciák tömege hajlik az államosított üzemek teóriája felé. Ök inkább a bürokrácia kezében látják a nagy üzemeket, mint a független tőke kezében. Az elprole- tárosodott keresztény társadalom a bürokrácia felhizlalásában véli jövendő megélhetését biztosítani. Szerencsétlen tévedés és együgyü tájékozatlanság! — Az egészségesen kialakult magántőke helyébe az adóprésekkel kisajtolt áltőkéket, a városi és állami áltőkéket vonultatják igy fel a nemzetgazdaságba. Moszkva ideológiájának tükörképe. —Hogy idejutottunk, az is csak a konszolidáció nyolcéves gazdaság- politikai tehetetlenségének a szomorú következménye. — Azt azonban, amit Sipőcz a kartellek sürgős és szükséges megrend- szabályozásáról mondott, teljes egészében helyeslem. Igenis, jöjjön a kartelltörvény. HLATKY JÓZSEF °hL mfr"st Budapest, Vili., József - körút 77. sz. Telefon: J. 395-78. Magasépítés, ut-, vasút-, híd- és vasbetonépitési vállalat. — Saját fuvar-, állvány és anyagtelepe : I., Fehérvári ut 42. Telefon J. 425-91 FIÓKIRODÁK: Kecskemét, telelőn 109. Gödöllő. Gr. Festetich-ut 9 FLIEGL BÉLA ö PSgSl BÁDOGOS-MESTER BUDAPEST, Vili., VAS-UTCA 7. Készít épület-, diszmübédogos munkákat és higiénikus fürdőkádakat, légszesz, víz, gőz, csatornázás, szivattyúk, kutak szerelését, angol klozetteket és egészségügyi fürdők berendezését. Jelentette az Uj Budapest, hogy a városok kongresszusa miskolci ülésén foglalkozott a belügyminiszter által az országgyűlés elé terjesztett közigazgatási törvényjavaslattal, melynek egyes fontosabb rendelkezései a főváros törvényhatóságára is vonatkoznak. A kongresz- szuson elhangzott felszólalások és indítványok alapján a magyar városok most Sipőcz polgármester aláírásával terjedelmes memorandumot intéztek a kormányhoz, felsorakoztatván aggályaikat a törvényjavaslat egyes sérelmes intézkedései ügyében. Ennek a feliratnak vannak egyes passzusai, amelyek mellett a főváros törvényhatósága sem mehet el szó nélkül, annál kevésbbé, mert a képviselőház elé terjesztett egyszakaszos törvényjavaslat a lejárt fővárosi mandátumok meghosszabbításáról szintén azt a lehetőséget rejti magában, hogy a törvényhatósági bizottságot a kormány feloszlathatja. Azok a nemesveretü szavak, amelyek a memorandumot aláíró Sipőcz polgármester mint a kongresszus elnöke és Várhidy Lajos, mint a kongresszus előadója, a javaslat azon intézkedésével szemben használnak, amely a törvény- hatósági bizottság feloszlatását szabályozza, alkalmasak arra, hogy mindenkor dicsőségére szolgáljanak az autonómia védelmének. A memorandum ezen részét a következőkben ismertetjük az Uj Budapest olvasóival: A törvényhatósági bizottság tervezett felosztása ellen komoly aggályunk van. A törvényjavaslat eddig soha nem gondolt hatat mat adna a belügyminiszter kezébe és ezzel egyszersminden- korra lehetetlenné tenné az u. n. nemzeti ellenállást. A hatalom birtokosában mindig megvan az a készség, hogy az akaratával szembehelyezkedő törvényhatóság működését az állam biztonságát veszélyeztető magatartásként fogja fel; az ellene irányuló ellenállást az állammal való szembehelyezkedésnek minősitse. A városokra nézve pedig különösen aggályos az a rendelkezés,^ hogy „feloszlatásnak van helye akkor is, ha a törvényhatósági bizottság működése olyan irányt vesz, hogy annak következtében a törvényhatóság gazdasági helyzete válságossá válhatik.“ Ez a meghatározás olyan általános keretek között mozog, olyan határozatlan és elasztikus, hogy alig van város, amelynek a bizottságát a miniszter ez alapon egy kis szabados értelmezéssel bármikor fel nem oszlathatja. Egyáltalában nagy hátránya a törvény- javaslatnak, hogy mindig abból a felfogásból indul ki, mintha a törvény- hatósági bizottság bizonyos forradalmi elemekből állana, amellyel szemben a törvényt és az állam biztonságát a központi hatalom birtokosának kellene megoltalmazni és nem gondol az ellenkezőjére, amire pedig a közelmúlt története (Károlyiforradalom és proletárdiktatúra) intő például szolgálhatna. így az autonómia lassanként elsorvad, pedig az önkormányzatok erősitése nem városi vagy megyei érdek, hanem fontos nemzeti és fajfenntartási érdek. A polgári társadalom a kormánytól való függés miatt már úgyis annyira elgyengült, hogy abban — tisztelet a csekély kivételnek — már nincs kellő erő az önkormányzat védelmére. Ezáltal a polgárból lassanként kivész a szabad kritika megnyilatkozása, tompul a közügyek iránt az érzék és elhalványul a közérdek tisztelete. Már pedig a proletárdiktatúra tanulságul szolgálhatna, hogy az ön- kormányzatot öntudatos, független akaratnyilvánításra kell szoktatni, mert alkotmányvédő szerepet csak egy gerinces társadalomtól lehet várni, gerinces polgárokra pedig a mai külpolitikai viszonyok között, a közeljövőben még nagy szükség lehet. A polgári szabadság és függetlenség fejleszti a felelősség érzését. Az a polgárság, amely mindig csak felfelé tekint s onnan felülről várja nemcsak az irányítást, hanem a kitüntetést és egyéb jókat, az nem fog soha a maga lábán járni. Az ilyen polgárságnak elég, ha egy meggondolatlan ember hamisra állítja útjában a váltót és vesztébe rohan. Ezek a körülmények szükségessé teszik, hogy az autonómiák további elsorvasztásának útját áll- j u k és megakadályozzunk minden olyan kísérletet, ami az autonómia gyöngitésére alkalmas. Egyes törvényhatóság, még ha jogtalan ellenállást fejtene is ki, könnyen ellensúlyozható a végrehajtó hatalom által. A végrehajtó hatalom túlkapásának ellensúlyozására ellenben csak úgyszólván az összes törvényhatóságok, vagy a törvényhatóságok túlnyomó részének az ellenállására volna szükség. Már pedig ez utóbbi esetben ez az egész nemzet akaratnyilvánítás át jelentené. Ezt az állásfoglalást pedig lehetetlenné tenni nem áll az ország érdekében. Már pedig, ha a törvényjavaslat rendelkezése igy válik törvénnyé, akkor a belügyminiszter a gerincesebb törvényhatósági bizottságokat bármikor feloszlathatja s ezáltal állásfoglalásának gyakorlati érvényesitését lehetetlenné teszi. E rendelkezés tehát csak akkor kelthet megnyugvást, ha a törvény- javaslat úgy módosul, hogy a feloszlatás szükségességének megállapitása ne a belügyminiszter, hanem a közigazgatási biróság hatáskörébe tartozzék. Asphalt útépítő, szigetelő és tetőfedő vállalat KOREK E. Iroda: Budapest, Vili., Józsefkörut 64. sz. Telefon: József 449—21. Telep: VI., Agyag utca 75- szám. LOPOS GYULA szabadalmazott ISKOLAPADOK. ISKOLAI BÚTOROK ATLÉTIKAI SPORTCIKKEK ÉS TORNASZEREK GYÁRA BUDAPEST, III., Bécsi-ut 65. Tel.: Ú. 62S-D5. Árjegyzéket és költségvetést felszólításra küldök. CZIGLEB JÁNOS BUDAPEST, VIII., KOSZORU-U. ÍJ. SZÁM. Telefon: J. 368—24. Vörösréz-, aluminium-, nikkel- és cinezett acéledények gyártása. — Állandó einezéa.. Ml ÚJSÁG A O VÁROSHÁZÁN í — Mi újság a városházán, kedves dr. Városházy bizottsági tag ur? — Kedden délután négy óra tizenhárom perckor megkezdődött a törvényhatósági bizottság budgetvi- tája, hogy beláthatatlan ideig tartson. Az első szónok a közgyűlés ősi hagyományai szerint Sipőcz polgár- mester volt, akinek beszédével egyébként az Uj Budapest vezetőcikke foglalkozik, és igy én csak a külsőségek leírására szoritkozha- tom. Csend és figyelem jellemezte a közgyűlést, amikor Sipőcz beszélt, csupán Éber Antal csintalankodott Kozma Jenő háta mögött, állandó közbeszólásaival igyekezvén zavarni a jól felépített tartalmas és nívós beszédet. Éber Antal, úgy látszik, nem tudja megvárni, amig a költségvetési vitában reá kerül a sor, bölcsességének egyáltalában nem nevezhető közhely-meg állapításait igyekezett tehát már előre szétszi- porkáztatni, ha ugyan a fahangu közbeszólások sziporkáknak tekinthetők. Úgy a jobboldalon, mint a baloldalon éles visszautasításban részesültek ezek a közbeszólások, bizonyságául annak, hogy a Magyar Olasz Bank vezérigazgatója egyáltalában nem örvend közkedveltségnek. Az egyik közbeszólásra Petro- vácz Gyula hangosan jegyezte meg: „Hogy blamái ja magát mindig ez az ember!“ — De még mennyire blamái ja! Sokan gratuláltak Sipőcznek? — Annyian, hogy amikor beszéde után az elnöki emelvényről a társalgóba igyekezett, hármas és négyes sorokban álltak előtte a bizottsági tagok, hogy udvariasan kezet fogjanak vele. Az elnöklő főpolgármester által hirdetett tiz percnyi szünetből tiz, majd tizenöt perc lett, és Sipőcz még mindig nem tudott továbbjutni, mint a társalgó ajtaja... — Miért tartott olyan sokáig a szünet? — Annak Joanovics Pali bácsi, a Keresztény Községi Párt kitűnő ügyvezető elnöke az oka. Öméltósága, mint egy régi providenciá- lis államfér fiúhoz illik, bizonyos magasabb perspektívából szemléli állandóan a dolgokat és igy rájött, hogy annak a borzalmas szócséplés- nek, amely a költségvetési vita tárgyalása alkalmából a közgyűlésen ki fog törni, ezen a világon semmi értelme nincs. Pali bácsi tehát, visszaemlékezvén azokra a sikerekre, amelyeket az elmúlt évi költség- vetési vita alkalmával a közgyűlésen aratott, megszervezte a vitarendező bizottságot. Ez az ő elnöklete alatt a községi párti Scheuer Róbertból, a szociáldemokrata Bánóczi Lászlóból és a demokratapárti Weiler Ernőből áll. — Mi az, hogy demokrata? És ha már demokrata, melyik frakcióról méltóztatik beszélni? — Hagyjuk a viccelődést, kedves szerkesztő ur, inkább elmondom, hogy a tulajdonképeni költségvetési vita hétfőn fog kezdődni. Az első nap szónokai a felszólalás sorrendjében: Kozma Jenő, Wolff Károly, Peyer Károly és Bródy Ernő. Arra vonatkozólag is megállapodás történt, hogy az általános vitában csupán a pártok vezérszónokai vesznek részt, hogy ezáltal is megrövidítsék az ügyeket. Wolff ék részéről a vezéren kívül Friedrich István és talán Ernszt Sándor, Kozmáék részéről Kozmán kívül Éber Antal és Glücksthal Samu vesz részt. Egy-két szónok lesz Peyer Károly beszéde után a szociáldemokrata oldalon is, és remény van arra, hogy a demokraták sem fogják ellovagolni magukat. — Mit jelent ez a dodonai kifejezés, kedves dr. Városházy? — Azt jelenti, hogy a demokratákkal soha sincs tisztában az ember. Ott több a vezér, mint egy operett- színházban a primadonna. A demokrata sztárok különben kisebb és nagyobb tanácskozást folytattak a közgyűlés tartama alatt, aggódó arcukon látni lehetett, hogy a középeurópai egyensúly kérdése most ő tőlük függ, és egyetlen szavukkal lángba boríthatják a világot. A lángbaboritás szerencsére elmaradt, mert a derék bajtársaknak tudvalevőleg vizes a gyufájuk. Ez egyelőre nem fontos, a fontos az, hogy minden demokrata töredékfrakció külön ki fogja akarni a költségvetési vitában a maga örökéletünek szánt álláspontját fejteni, és igy a vita nagyon el fog nyúlni. — Mi a program? — Egyelőre hétfőtől kezdve minden délután ülés lesz. A helyzet ugyanis az, hogy a polgármester tüzzel-vassal keresztül akarja vinni, hogy november 15-én déli 12 órakor Scitovszky őnagyméltósága asztalán heverjen a költségvetés. Ha tekintetbe vesszük, hogy az utolsó ülés után a pénzügyi ügyosztálynak még három napra van szüksége, hogy a közgyűlési hozzászólások és határozatok alapján a tervezetet át- gyurja, kinyomassa és expediálja, akkor valószínűnek látjuk, hogy jó néhány éjszakai közgyűlés is lesz a jövő hét közepén a városházán... — Miért tértek át kedden oly feltűnő gyorsasággal az interpellációkra? — Végezni akartak velük, hogy ne hátráltassák a költségvetési vita későbbi gyors menetét. Latinák Jenő urat pláne nem illett az interpellációjával várakoztatni... — Halljuk a Latinák-ügyet! — Nem fogja hallani, kedves szerkesztő ur. Latinák illemtanár úrral, az ő politikai és egyéni súlyához és jelentőségéhez képest egyetlen sorban végezünk. Ellenben meleg szívvel gratulálunk Vájná Edének, akinek tógájához igazán nem érhet fel a Latinák-féle okvetetlenkedés. — Egyéb újság? — Tekintettel a helyszűkére, tele- grammstilusban közlöm az ügyeket. Tehát: 1. Folkusházy november 15-én elfoglalja a BSzKRT vezérigazgatói székét. Utódát még karácsony előtt megválasztja a közgyűlés. 2. A keddi közgyűlésen melegen üdvözölték MunJcácsy Gyula tűzhely gyárost, uj bizottsági tagot, aki Müller József Leó helyébe került be. A derék Munkácsy Magyarország legelső tűzhely gyárosa. 3. Vasárnap volt a törökőri templom felszentelése, amelyet Serédi bíboros hercegprímás végzett. Ott volt Ripka és Sipőcz is, és mindenki melegen gratulált a gyönyörű templom tervezőjének, Petrovácz Gyulának. Kiderült, hogy a derék Gyula úri szerénysége mögött egy nagykoncepcióju építőművész zsenije lakozik. í. Ilovszky János kidüllesztett mellel járt a közgyűlésen. Megkérdezték tőle, hogy minek örül. „Annak, — felelte Ilovszky, — hogy Peyer rámfogta, hogy zsidó vagyok. Azóta sok uj vevő jött vásárolni külön az üzletembe, azzal, hogy a zsidóknak támogat- niok kell egymást. A tiszta haszon egyelőre 1700 pengő. Most nagy dilemmába vagyok, hogy \ meg cáfoljam-e Peyert, mert az őseim között
