Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1928-01-28 / 4. szám
1928 január 28 UJ BUDAPEST • cxtre.rscss.'rc«aaw —“~r minnMi»-***1" tartalékberendezést, amit az elektromos üzem inkább szükségessé tesz, mint a gőzüzem. A rekonstrukció ti ján elért megtakarításokból fogjuk fizetni a beruházás amortizációját és kamatszolgáltatásait is. A munka semmiesetre sem fogja maga után vonni a vízdíj felemelését. Ami az átmeneti időszak technikai szempontjait illeti, ezek nem okoznak nehézséget, mert az építés ideje alatt a jelenlegi berendezés mindaddig üzemben marad, amíg a másik berendezés működése meg nem kezdődik. A kicserélés tehát fokozatosan történik. A telepeken tartalékberendezésül Diesel-motorok szolgálnak, amelyek részben közvetlenül, részben közvetve fogják hajtani a motorokat, tehát áramszolgáltatási zavar esetén biztosítást nyújtanak arra, hogy a vízszolgáltatásban semmi akadály nem merülhet fel. Mint a vízvezeték és világítási ügyosztály vezetőjének felvilágosításaiból látható, a főváros vízszolgáltatása a jövőben jobban és tökéletesebben biztosítva lesz és a nagyszabású beruházás lehetővé teszi, hogy a budapesti Vízmüvek hosszéi ideig zavartalanul működhessenek. Végül megjegyezzük, hogy a vízművek beruházási programjának tervét Borvendég Ferenc tanácsnok irányítása mellett Marvay Endre dr. tanácsjegyző készítette. ■'A CORDATIC a tökéletes sutópneu Főelárusitás; Budapest, Vt.p Mozsár-u. 9, Uonóntannlnb részére összevont tankönyvek, MdydlIlflllUlUn kivonatok, segédkönyvek ZSOLDOS Budapest, VII. kerület, Telefon: József 424-47. Dohány-utca 84. szám Schöndorf er Jenő mérnök központi fűtési, szellöztetési, vízvezetéki és csatornázási berendezések vállalata. Budapest, VIII. kér., Gólya-utca 22. szám. — Telefon : József 131—72, mert akkor ki fog derülni a hengermalom-utcai építkezés rejtélye. A bér- házat Benedek Dezső műépítész építette, aki a kiírt versenytárgyaláson, mint legolcsóbb ajánlattévő nyerte el amunkát. — De mi volt az a rejtett hiba, amely körül másfélmilliárd kavarog ? — Engém nem köt a hivatali titoktartás és így elárulhatom, hogy a betonalapról volt szó és nem is annyira rejlett hibáról, mint számolási differenciáról kell beszélni. Ami pedig a titokzatos protektorokát illeti, csak annyit jegyzek meg, hogy ezeket nem a Woíff- párt. nem a Ripka-párt, nem a szociáldemokrata párt tagjai között kell minden valószínűség szerint keresni, hanem abban a pártban, amelyhez Benedek Dezsőnek tartoznia szerencséje van. — Mi újság a tanács vidékén? — Úgy hallom, újabb kormányfő- tanácsosi kinevezések készülnek. Megint ?néltőságos lesz egy-két tanácsnok, sőt arról is szó van, hogy egy-két fontosabb üzemnek a vezetője is hozzájusson a titulushoz, amelyet már régen megérdemeltek. — Kikről van szó? — Ne szólj szám, nem fáj fejem. Annyit azonban elárulhatok, hogy a kitüntetendő üzemvezetők ketten vannak — és mind a kettőnek köze volt valami- Icor az újságíráshoz is. — Most már mindent tudunk. Mi újság a házassági fronton? — Abszolúte semmi. A tisztviselők várják a fizetésemelést, addig nem mernek megnősül Ini. — Nekik van igazuk. Ajáldom magamat kedves dr. Városházig. — A viszontlátásra, szerkesztő úr ! Tisztességes és becsületes mánkéra vállalkozom, annak a városnak javáért akarok alkotni valamit, amelyhez családunkat elszakíthatatlan kötelékek fűzik — mondja József Ferenc főherceg Fentartás nélkül való bizalmat kér a fővárostól a maga számára a Citadella-kérdés elbírálásánál — A pénzügyi bizottság által kiküldött ötös albizottság újabb műszaki felvilágosításokat kér a Fürdőváros Egyesülettől — Ha nem töirténik gyorsan döntés, elmarad a balneológiái világkiállítás A városgazdasági ügyosztály érdeklődésének homlokterében még mindig a Citadella kérdése áll, amely arra a nagy elánra való tekintettel, amellyel a f iatal József Ferenc királyi herceg ezt az ügyet kezeli, egyre jelentősebb problémává kezdi kinőni magát. A nagy tervnek vannak barátai és ellenségei, akik egyforma hevességgel állanak ki a porondra álláspontjuk megvédésére. Ennek a tervnek a kezdeményezői és azok, akiket a fiatal főherceg tagadhatatlanul szimpatikus akciója a Citadella kiépítésére megnyert, azt propagálják, hogy ennek az igazán grandiózus elgondolásnak, amely a gellérthegyi kecskenyájak s kőrakások helyére Európa legmonu- mentálisabb kiállítási csarnokát akarja a megfelelő miliőben emelni, igazán nem fontos az a lehetőség, hogy az építkezés folytán egyesek, vagy egyes érdekcsoportok telkei értékben esetleg emelkednek. Azt mondják ezek a főhercegi akciótól meggyőzött urak, hogy ilyen nagyszabású terv megvalósítására közpénzeket áldozni nem lehet, a háború utáni Magyarország lerongyolódott fővárosa nincs, de nem is lehet abban az anyagi és erkölcsi helyzetben, hogy a Gellérthegyen luxusépítkezést kezdeményezzen az adózók filléreiből akkor, amikor kevés a szükséglakás, a kórházak túlzsúfoltak és a gyéren befolyó városi jövedelmekre ezer és ezer fontos- sabbnál fontosabb közérdekű cél számít. Azt mondják ezek az urak a gáncsoskodóknak, hogy igazán nem fontos, hogy a gellérthegyi sikló és a kiállítási csarnok megépítésénél évtizedek során fog-e és mennyit fog keresni, ha ugyan egyáltalában keres a finanszírozó tőkecsoport, a fontos az, hogy a főváros egy igazán világvárosi nívójú látványossággal lesz gazdagabb, amely méltóan koronázza meg a budai Dunapartot : a főváros világhíres fürdőinek gyönyörű együttesét. A helyzet azonban az, hogy a tervnek vannak komoly és nagytekintélyű ellenzői is, akik a maguk tiszteletreméltó jogi és erkölcsi álláspontján állnak, azt vitatják, hogy azt a nagy értéket, amelyet a gellérthegyi építkezés lehetősége a főváros közönsége számára jelent, egy tál lencséért eladni nem lehet és várni kell addig, amíg a mostani ajánlatnál kedvezőbb és garancia- képesebb tőkecsoport kívánja az építkezést végrehajtani. A gáncsos- kodók azonban elfelejtik, hogy ilyen nagyösszegű, nem túlságos lucrativi- tással kecsegtető vállalkozásra nincs kéznél más ajánlat, a küszöbön áll azonban az 1929-ben Budapesten rendezendő balneológiái világkongresszus és az ezzel kapcsolatos balneológiái világkiállítás, amelyek rendezésére alkalmasabb és nagyszerűbb helyet keresve sem lehet találni a gellérthegyi Citadellánál, ha oda sikló és megfelelő autóbusz - közlekedésre alkalmas út épül és a Citadella ősi romjait alkalmas módon átépítik. Ebből a szempont- hód kell nézni a fiatal főherceg akcióját, akinek neve minden körülmények között megfelelő garancia arra, hogy a vállalkozás erkölcsi bázisa biztos alapon áll és a fővárosnak nincs egyéb tennivalója, minthogy a közgyűlésen elfoglalt elvi álláspontjához híven az anyagi garanciák megkeresése és megtalálása esetén most már a szerződést aláírja. A legrövidebb időn bélül azonban dönteni kell ebben az ügyben. Bizottságok és albizottságok végtelen sora ülésezik már hónapok óta, vélemények hangzanak el pro és kontra, közben kifogyunk az időből és maholnap beáll az az időpont, amikor világ csúfjára a Budapest Fürdőváros Egyesület kénytelen lesz lemondani a világkiállítás megrendezését, amelyre pedig a legnagyobb kultúra ációk versengve jelentkeztek, hogy sok milliárdos költséggel itt felállítandó paVillonjaikban hirdessék a maguk évszázados fürdőkultúrájának dicsőségét. Egyetlen alkalom, hogy a koldus Magyarország vergődő fővárosa egy felejthetetlen kiállítás rendezésével a fürdőkultúra terén is bemutassa a maga nagyszerű természeti kincseit az egész v ilág nak — és ez a páratlan lehetőség fővárosi albizottságok kákáncsomót keresésével sorvad el, a káprázatos terv nyepozvolimos tanácskozások retortáin semmisül meg. Rendet és világosságot kérünk a Citadella-kérdésben és gyors döntést, amelynél a főváros érdekeinek megfelelő biztosításával a sikló és a kiállítási csarnok megépítése lehetségessé válik. .Dicséretes az a buzgóság, amellyel Sipőcz polgár- mester és Folkusházy polgármester az ügyet sürgetik. A dönteni hivatott bizottságokat késedelem nélkül összehívják, — ám ez az ügy még gyorsabb és még gyorsabb tempót követel, mert ha az építkezéseket a legközelebbi hetekben meg nem kezdik, nem lesz sikló, nem lesz kiállítási csarnok, nem lesz kongresszus és idegenforgalmi propagandánk, újra egy súlyos vereséget könyvelhet el magának. A pénzügyi bizottság által kiküldött ötös albizottság Folkusházy alpolgármester elnöklésével kedden délben ülést tartott, amelyen ismertették a bizottsággal József Ferenc dr. királyi hercegnek, a Fürdőváros Egyesület elnökének a Citadella ügyében a tanácshoz beterjesztett memorandumát. Magyar királyi herceg magyar hatósággal még nem érintkezett ilyen közvetlen és szívből jövő hangon, magyar királyi herceg soha egyetlen ügy érdekében sem érvényesítette annyira a saját személyének tagadhatatlan jelentőségét, mint József Ferenc, aki a memorandumot egyszerűen, mint »József Ferenc dr.« irta alá. — Vettem január 18-án kelt felhívásukat — mondja a királyi herceg — az 1929. évben rendezendő nemzetközi fürdőügyi és idegen- forgalmi kiállítás tárgyában. Mielőtt érdemben is részletesen válaszolnék a feltett kérdésekre, nem mulaszthatok el egy-két észrevételt. Az 1925. év vége óta foglalkozom a legintenzívebben a kiállítás kérdésével. Ezalatt a hosszú idő alatt különböző szakemberekkel és hatósági közegekkel érintkeztem és a kiállításnak úgy technikai, mint pénzügyi vonatkozásait megbeszéltem és megvitattam. Sok terv és gondolat szűrődött át a lehetőségek retorjáján. Közel kél esztendő szellemi munkája és energiája fekszik abban a tervezetben, amely a tekintetes Tanács előtt van és várja a döntést. Egyik legkiválóbb építőművészünk, Alpár Ignác elgondolásai is rendelkezésére állanak a tekintetes Tanácsnak és ezeket a terveket a csatolt fényképmásolatokkal együtt már különböző fórumok előzetes megvitatására bocsátottam. — Mindezek a tervek még nem véglegesek, mert a főváros magán- építési és városrendezési ügyosztályainak, valamint a Közmunka Tanácsnak és a Képzőművészeti Tanácsnak hozzájárulása is szükséges, de ha bármilyen véglegesnek látszó tervet mutatnék be az ötös bizotttságnak, a bizottság nem lehetne abban a helyzetben, hogy a kérdésben ebből a szempontból végérvényes döntést hozzon. Ha egy nagy ügyet a parciális sszempontok túlzott mérlegelésével vizsgálunk, akkor az le fog siklani a megvalósítás útjáról. Tisztában vagyok egy ilyen nagyarányú nemzetközi kiállítás megrendezésének összes nehézségeivel és ha ezek tudatában mégis vállalkozom arra, úgy abban a meggyőződésben voltam és vagyok, hogy tisztességes és becsületes munkára vállalkozom a város és az ország érdekében és hogy annak a városnak javáért akarok dolgozni és alkotni valamit, — a magam módja szerint, — amelyhez családunkat ősi, ^ elszakíthatatlan kötelékek fűzik. Éppen ezért fentartás nélkül való bizalmat keli kérni ennek az ügynek elbírálásánál, mert nehéz feladatomnak csak akkor tudok megfelelni, ha abban minden tényező egyértelműen támogat. Széchenyi Ül A modern orvosi tudomány minden eszközével és a különböző gyógy- eljárásokhoz szükséges fölszerelésekkel ellátva. A város minden pontjáról köny- nyen megközelíthető MEGNYÍLT a Lánchíd kávéhá^ Clark Ádám-tér Fő-utca sarkán Fényesen berendezve TAPE! A a legegyszerűbbtől a legfinomabb kivitelig KNOPP MIKSA tapétadlszltő IX. Räday-utca 50. — Telefon : Józs. 401—20- Köztisztviselőknek fizetési kedvezmény