Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1928-01-28 / 4. szám

1928 január 28 UJ BUDAPEST • cxtre.rscss.'rc«aaw —“~r minnMi»-***1" tartalékberendezést, amit az elek­tromos üzem inkább szükségessé tesz, mint a gőzüzem. A rekonstrukció ti ján elért megtakarításokból fogjuk fizetni a beruházás amortizációját és kamatszolgáltatásait is. A munka semmiesetre sem fogja maga után vonni a vízdíj felemelését. Ami az átmeneti időszak technikai szempont­jait illeti, ezek nem okoznak nehéz­séget, mert az építés ideje alatt a jelenlegi berendezés mindaddig üzem­ben marad, amíg a másik berendezés működése meg nem kezdődik. A ki­cserélés tehát fokozatosan történik. A telepeken tartalékberendezésül Diesel-motorok szolgálnak, amelyek részben közvetlenül, részben közvetve fogják hajtani a motorokat, tehát áramszolgáltatási zavar esetén bizto­sítást nyújtanak arra, hogy a víz­szolgáltatásban semmi akadály nem merülhet fel. Mint a vízvezeték és világítási ügy­osztály vezetőjének felvilágosításai­ból látható, a főváros vízszolgáltatása a jövőben jobban és tökéletesebben biz­tosítva lesz és a nagyszabású beruházás lehetővé teszi, hogy a budapesti Víz­müvek hosszéi ideig zavartalanul mű­ködhessenek. Végül megjegyezzük, hogy a vízművek beruházási program­jának tervét Borvendég Ferenc tanács­nok irányítása mellett Marvay Endre dr. tanácsjegyző készítette. ■'A CORDATIC a tökéletes sutópneu Főelárusitás; Budapest, Vt.p Mozsár-u. 9, Uonóntannlnb részére összevont tankönyvek, MdydlIlflllUlUn kivonatok, segédkönyvek ZSOLDOS Budapest, VII. kerület, Telefon: József 424-47. Dohány-utca 84. szám Schöndorf er Jenő mérnök központi fűtési, szellöztetési, vízvezetéki és csator­názási berendezések vállalata. Budapest, VIII. kér., Gólya-utca 22. szám. — Telefon : József 131—72, mert akkor ki fog derülni a henger­malom-utcai építkezés rejtélye. A bér- házat Benedek Dezső műépítész építette, aki a kiírt versenytárgyaláson, mint legolcsóbb ajánlattévő nyerte el amunkát. — De mi volt az a rejtett hiba, amely körül másfélmilliárd kavarog ? — Engém nem köt a hivatali titok­tartás és így elárulhatom, hogy a beton­alapról volt szó és nem is annyira rej­lett hibáról, mint számolási differen­ciáról kell beszélni. Ami pedig a titok­zatos protektorokát illeti, csak annyit jegyzek meg, hogy ezeket nem a Woíff- párt. nem a Ripka-párt, nem a szociál­demokrata párt tagjai között kell min­den valószínűség szerint keresni, hanem abban a pártban, amelyhez Benedek Dezsőnek tartoznia szerencséje van. — Mi újság a tanács vidékén? — Úgy hallom, újabb kormányfő- tanácsosi kinevezések készülnek. Me­gint ?néltőságos lesz egy-két tanácsnok, sőt arról is szó van, hogy egy-két fon­tosabb üzemnek a vezetője is hozzájus­son a titulushoz, amelyet már régen megérdemeltek. — Kikről van szó? — Ne szólj szám, nem fáj fejem. Annyit azonban elárulhatok, hogy a kitüntetendő üzemvezetők ketten vannak — és mind a kettőnek köze volt valami- Icor az újságíráshoz is. — Most már mindent tudunk. Mi újság a házassági fronton? — Abszolúte semmi. A tisztviselők várják a fizetésemelést, addig nem mer­nek megnősül Ini. — Nekik van igazuk. Ajáldom ma­gamat kedves dr. Városházig. — A viszontlátásra, szerkesztő úr ! Tisztességes és becsületes mánkéra vállalkozom, annak a városnak javáért akarok alkotni valamit, amelyhez családunkat elszakíthatatlan kötelékek fűzik — mondja József Ferenc főherceg Fentartás nélkül való bizalmat kér a fővárostól a maga számára a Citadella-kérdés elbírálásánál — A pénzügyi bizottság által kiküldött ötös albizottság újabb műszaki felvilágosításokat kér a Fürdőváros Egyesülettől — Ha nem töirténik gyorsan döntés, elmarad a balneológiái világkiállítás A városgazdasági ügyosztály ér­deklődésének homlokterében még mindig a Citadella kérdése áll, amely arra a nagy elánra való tekintettel, amellyel a f iatal József Ferenc királyi herceg ezt az ügyet kezeli, egyre jelentősebb problémává kezdi kinőni magát. A nagy tervnek vannak barátai és ellenségei, akik egyforma hevességgel állanak ki a porondra álláspontjuk megvédésére. Ennek a tervnek a kezdeményezői és azok, akiket a fiatal főherceg tagadhatat­lanul szimpatikus akciója a Cita­della kiépítésére megnyert, azt pro­pagálják, hogy ennek az igazán grandiózus elgondolásnak, amely a gellérthegyi kecskenyájak s kő­rakások helyére Európa legmonu- mentálisabb kiállítási csarnokát akar­ja a megfelelő miliőben emelni, igazán nem fontos az a lehetőség, hogy az építkezés folytán egyesek, vagy egyes érdekcsoportok telkei értékben esetleg emelkednek. Azt mondják ezek a főhercegi akciótól meggyőzött urak, hogy ilyen nagy­szabású terv megvalósítására köz­pénzeket áldozni nem lehet, a háború utáni Magyarország lerongyolódott fővárosa nincs, de nem is lehet abban az anyagi és erkölcsi helyzetben, hogy a Gellérthegyen luxusépít­kezést kezdeményezzen az adózók filléreiből akkor, amikor kevés a szükséglakás, a kórházak túlzsúfol­tak és a gyéren befolyó városi jövedelmekre ezer és ezer fontos- sabbnál fontosabb közérdekű cél számít. Azt mondják ezek az urak a gáncsoskodóknak, hogy igazán nem fontos, hogy a gellérthegyi sikló és a kiállítási csarnok meg­építésénél évtizedek során fog-e és mennyit fog keresni, ha ugyan egy­általában keres a finanszírozó tőke­csoport, a fontos az, hogy a főváros egy igazán világvárosi nívójú lát­ványossággal lesz gazdagabb, amely méltóan koronázza meg a budai Dunapartot : a főváros világhíres fürdőinek gyönyörű együttesét. A helyzet azonban az, hogy a tervnek vannak komoly és nagytekin­télyű ellenzői is, akik a maguk tiszteletreméltó jogi és erkölcsi ál­láspontján állnak, azt vitatják, hogy azt a nagy értéket, amelyet a gellérthegyi építkezés lehetősége a főváros közönsége számára jelent, egy tál lencséért eladni nem lehet és várni kell addig, amíg a mostani ajánlatnál kedvezőbb és garancia- képesebb tőkecsoport kívánja az építkezést végrehajtani. A gáncsos- kodók azonban elfelejtik, hogy ilyen nagyösszegű, nem túlságos lucrativi- tással kecsegtető vállalkozásra nincs kéznél más ajánlat, a küszöbön áll azonban az 1929-ben Budapesten rendezendő balneológiái világkon­gresszus és az ezzel kapcsolatos balneológiái világkiállítás, amelyek rendezésére alkalmasabb és nagy­szerűbb helyet keresve sem lehet találni a gellérthegyi Citadellánál, ha oda sikló és megfelelő autóbusz - közlekedésre alkalmas út épül és a Citadella ősi romjait alkalmas módon átépítik. Ebből a szempont- hód kell nézni a fiatal főherceg akcióját, akinek neve minden kö­rülmények között megfelelő garan­cia arra, hogy a vállalkozás erkölcsi bázisa biztos alapon áll és a főváros­nak nincs egyéb tennivalója, mint­hogy a közgyűlésen elfoglalt elvi álláspontjához híven az anyagi ga­ranciák megkeresése és megtalálása esetén most már a szerződést aláírja. A legrövidebb időn bélül azonban dönteni kell ebben az ügyben. Bizott­ságok és albizottságok végtelen sora ülésezik már hónapok óta, vélemények hangzanak el pro és kontra, közben kifogyunk az idő­ből és maholnap beáll az az időpont, amikor világ csúfjára a Budapest Fürdőváros Egyesület kénytelen lesz lemondani a világkiállítás meg­rendezését, amelyre pedig a leg­nagyobb kultúra ációk versengve jelentkeztek, hogy sok milliárdos költséggel itt felállítandó paVillon­jaikban hirdessék a maguk év­százados fürdőkultúrájának dicső­ségét. Egyetlen alkalom, hogy a koldus Magyarország vergődő fő­városa egy felejthetetlen kiállítás rendezésével a fürdőkultúra terén is bemutassa a maga nagyszerű természeti kincseit az egész v ilág nak — és ez a páratlan lehetőség fővárosi albizottságok kákáncsomót keresésével sorvad el, a káprázatos terv nyepozvolimos tanácskozások retortáin semmisül meg. Rendet és világosságot kérünk a Citadella-kérdésben és gyors dön­tést, amelynél a főváros érdekeinek megfelelő biztosításával a sikló és a kiállítási csarnok megépítése le­hetségessé válik. .Dicséretes az a buzgóság, amellyel Sipőcz polgár- mester és Folkusházy polgármester az ügyet sürgetik. A dönteni hiva­tott bizottságokat késedelem nél­kül összehívják, — ám ez az ügy még gyorsabb és még gyorsabb tempót követel, mert ha az építke­zéseket a legközelebbi hetekben meg nem kezdik, nem lesz sikló, nem lesz kiállítási csarnok, nem lesz kongresszus és idegenforgalmi pro­pagandánk, újra egy súlyos vereséget könyvelhet el magának. A pénzügyi bizottság által kikül­dött ötös albizottság Folkusházy alpolgármester elnöklésével kedden délben ülést tartott, amelyen is­mertették a bizottsággal József Ferenc dr. királyi hercegnek, a Fürdőváros Egyesület elnökének a Citadella ügyében a tanácshoz beterjesztett memorandumát. Magyar királyi herceg magyar hatósággal még nem érintkezett ilyen közvetlen és szívből jövő hangon, magyar királyi herceg soha egyetlen ügy érdekében sem érvényesítette annyira a saját személyének tagadhatatlan jelen­tőségét, mint József Ferenc, aki a memorandumot egyszerűen, mint »József Ferenc dr.« irta alá. — Vettem január 18-án kelt felhívásukat — mondja a királyi herceg — az 1929. évben rendezendő nemzetközi fürdőügyi és idegen- forgalmi kiállítás tárgyában. Mielőtt érdemben is részletesen válaszol­nék a feltett kérdésekre, nem mu­laszthatok el egy-két észrevételt. Az 1925. év vége óta foglalkozom a legintenzívebben a kiállítás kér­désével. Ezalatt a hosszú idő alatt különböző szakemberekkel és ható­sági közegekkel érintkeztem és a kiállításnak úgy technikai, mint pénzügyi vonatkozásait megbeszél­tem és megvitattam. Sok terv és gondolat szűrődött át a lehetősé­gek retorjáján. Közel kél esztendő szellemi munkája és energiája fek­szik abban a tervezetben, amely a tekintetes Tanács előtt van és várja a döntést. Egyik legkiválóbb építőművészünk, Alpár Ignác el­gondolásai is rendelkezésére álla­nak a tekintetes Tanácsnak és ezeket a terveket a csatolt fény­képmásolatokkal együtt már külön­böző fórumok előzetes megvitatá­sára bocsátottam. — Mindezek a tervek még nem véglegesek, mert a főváros magán- építési és városrendezési ügy­osztályainak, valamint a Közmun­ka Tanácsnak és a Képzőművé­szeti Tanácsnak hozzájárulása is szükséges, de ha bármilyen vég­legesnek látszó tervet mutatnék be az ötös bizotttságnak, a bizott­ság nem lehetne abban a helyzet­ben, hogy a kérdésben ebből a szem­pontból végérvényes döntést hoz­zon. Ha egy nagy ügyet a parciális sszempontok túlzott mérlegelésével vizsgálunk, akkor az le fog siklani a megvalósítás útjáról. Tisztában vagyok egy ilyen nagyarányú nem­zetközi kiállítás megrendezésének összes nehézségeivel és ha ezek tudatában mégis vállalkozom arra, úgy abban a meggyőződésben vol­tam és vagyok, hogy tisztességes és becsületes munkára vállalkozom a város és az ország érdekében és hogy annak a városnak javáért akarok dolgozni és alkotni valamit, — a magam módja szerint, — amelyhez családunkat ősi, ^ elszakíthatatlan kötelékek fűzik. Éppen ezért fen­tartás nélkül való bizalmat keli kérni ennek az ügynek elbírálásá­nál, mert nehéz feladatomnak csak akkor tudok megfelelni, ha abban minden tényező egyértelműen támo­gat. Széchenyi Ül A modern orvosi tudomány minden eszközével és a különböző gyógy- eljárásokhoz szükséges fölsze­relésekkel ellátva. A város minden pontjáról köny- nyen megközelíthető MEGNYÍLT a Lánchíd kávéhá^ Clark Ádám-tér Fő-utca sarkán Fényesen berendezve TAPE! A a legegyszerűbbtől a legfinomabb kivitelig KNOPP MIKSA tapétadlszltő IX. Räday-utca 50. — Telefon : Józs. 401—20- Köztisztviselőknek fizetési kedvezmény

Next

/
Oldalképek
Tartalom