Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1928-01-28 / 4. szám

4 1928 január 28 — Ezerkilencszázhuszonhat jú­lius tizedikén kelt a főváros köz­gyűlésének az az elvi határozata, amelynek értelmében a Citadellát negyven évre az ismert feltételek mellett átadja a vezetésem alatt álló egyesületnek. Ennek az elvi határozatnak birtokában nagyará­nyú előkészületeket tettem nemcsak idehaza, de a külföldön is, hogy biztosítsam a kiállítás alapfeltéte­leit és nyugodtan állítom, hogy mindazt, amit egy ilyen elvi hatá­rozat birtokában ezalatt az idő alatt meg lehetett tenni, meg is tettem és hogy annyi áldozatkész­séggel, energiával és munkával álig készítettek elő ügyeket egy puszta Ígéret birtokában. Azóta másfél esz­tendő telt el és most már jogosan kérhetem, hogy az ügyben döntés történjék és Önökön a sor, hogy az elvi határozatból immár valóság Jegyen. Ezután József Ferenc dr. királyi herceg levele részletesen közli a megrendezendő nagyszabású nem­zetközi kiállítás előkészítő munkájá­val kapcsolatban eddig történteket, majd megfelel a levél azokra a kér­désekre is, amelyekre a pénzügyi bizottság által kiküldött öttagú albizottság a Budapest Fürdőváros Egyesület vezetőségétől választ kért. A sikló ügyére vonatkozóan közli a királyi herceg levele, hogy hány tervet nyújtott be addig az egyesület a különböző hatóságok elé, majd közli a sikló céljára felvett össze­get is, amelyet mint maximumot, nyolcszázezer pengőben irányoztak elő. Ismerteti a levél a Citadella keleti részének, valamint vár­udvarának, hasonlóképpen az épít­mény njmgati részének kiképzésére vonatkozó terveket is és részletesen felsorolja, hogy a Citadella milyen átalakítások után lenne alkalmas a grandiózus idegenforgalmi és fürdőügyi kiállítás nagy nemzet­közi anyagának befogadására. A kiállítási telkek vételára tekinteté­ben közli a levél, hogy 8623 négy­zetméter terület vásárlása válik szükségessé és erre a célra — a STEAIJA KÖOLMKERESKEDELMI R.-T. Budapest, V. kér. Nádor-utca 8. szám „HEX“-BENZIN (Császárolaj Aszfalt ßutö-, motor- és kenőolajok I S IRODABÚTOROK* SEES iSa PÉNZSZEKRÉNYEK SS g SSSSa HIRSCH ÉS TÁRSA g IIHI1 Budapest, V., Alkotmány-utca 19 S ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ UitiTÖKELi: l ESEBBEÜ ÉS I.E OOIXSÓliíí VN mi;<;ou)h vi ö a FÜSTEMÉSZTÉS az Ignis szabadalmazott füstemésztő­berendezéssel. Minden gőzkazánra alkalmazható ! Magyarország részére gyártja: Budapest—Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő Részvénytársaság Budapest, VL, öréna-úl 128. sz. Több székesfővárosi és magánüzem­ben felszerelve és kifogástalan működésben. Mérnöki látogatás és ajánlat díjtalanul! UJ BUDAPEST A mulató Budapest Budapesten csak az iparosok, a vállalkozók és a kereskedők ren­delkeznek szórakozásra fordítható jövedelemfölösleggel. — Az Uj Budapest tudósítójától. — harminc milliárd korona összeg­ben megállapított és szorosan a székesfővárost illető beruházáso­kon kívül — ezeknek a telkeknek vételárára ötmilliárd koronát irány­zott elő az egyesület, de amennyi­ben többletkiadás mutatkoznék, fölös óvatosságból ugyanerre a célra 100 ezer pengőt külön is elő­irányoztak. A kiállítás után meg­oldandó feladatok és építkezésekre vonatkozóan részletes terveket nem csatol a levél, mert ez a kérdés szük­ségessé teszi külső tényezőknek, például a Közmunkatanácsnak, valamint a Képzőművészeti Ta­nácsnak meghallgatását is. A be­csatolt fényképmásolatok, — foly­tatja a királyi herceg, — meg fo- ják győzni a bizottságot arról, hogy szép és lelkiismeretes tervek készültek, de azokban a végső szót a főváros csak a különböző tényezők egybe­hangzó döntése után mondhatja ki. A levél a pénzügyi fedezet kér­dését is tárgyalja és megállapítja, hogy legroszabb esetben is, ha a a társaság a tizenötmilliárdos be­fektetések után csalódna a vál­lalkozáshoz fűződő reménységei­ben, tehát a szerződés megtartására a későbbiek folyamán nem lenne elég erős, a székesfőváros akkor is csak jól járna, mert térítés nélkül jutna birtokába a megépített sik­lónak és a bár még nem véglegesen kialakított épületnek. Tehát olyan értékeket kapna a főváros, amelyek a csekély ötmilliárdos hozzájáru­lással szemben bőséges rekompen- zációt nyújtanának. A levél így végződik : — Kérem Önöket uraim, hogy az én nehéz és fárasztó munkámban ne csupán a kritikával és ne csupán a jószándék által sugallt nehézségek feltárásával, de ezeknek a nehézsé­geknek elhárításával is segítségemre legyenek. Mindenekfelett arra kérem a tekintetes Tanácsot, hogy az ötös bizottság tagjainak figyelmét a sürgősségre és a nagyarányú morális kötelezettségekre is felhívni szíves­kedjék, mert ennek az ügynek eset­leges balsikere nem az én személyes balsikerem csupán, hanem kelle­metlenül hatna vissza úgy a székes- fővárosra, mint az egész országra. Én az Önök tudtával, jóváhagyásá­val, sőt támogatásával dolgoztam eddig és ez adott nekem erőt a küz- I delemben. Én biztosan hiszem, j hogy nem fognak engem továbbra sem cserbenhagyni. Fogadja a tekintetes Tanács őszinte nagyrabecsülésem nyil­vánítását : József Ferenc dr. s. k. Az albizottság keddi ülésén dön­tést újból nem hozott, mert még újabb, főleg műszaki természetű adatok beszerzése válik szükségessé. Minden remény azonban megvan arra, hogy a legközelebbi napok­ban az ügy kedvező elintézést nyer. áí lllyefalvy Lajos dr. statisztikai hivatali igazgató szerkesztésében meg­jelent statisztikai közleményekben meg­jelent dolgozatok nívója állandó emel­kedést mutat. Csak néhány héttel ez­előtt jelent meg a Közleményekben Pásztor Mihály kitűnő hírlapíró társunk dolgozata, amely a főváros közlekedési viszonyairól ad forrásmunkának alkal­mas nagyszerű adatokat. Most dr. Pálosi Ervin jogakadémiai tanár tol­lából Budapest kriminalitása és mo­ralitása címmel jelent meg az 1909— 1925. közötti tizenhat évet felölelő nagyértékű dolgozat, melyből a mulató Budapestre vonatkozó statisztikai ada­tokat közöljük olvasóinkkal. Nem lehet azt állítani, hogy a szó­rakozás magábanvéve a társadalmi és emberi élet valamilyen kedvezőtlen tünete vagy jelensége volna. A szóra­kozás is életszükséglet, sőt annál na­gyobb életszükséglet, minél erősebb valamely társadalom munkatempója, minél inkább igénybe vannak véve az idegek a normálisnál nagyobb munkateljesítmények éveken át való szolgáltatása következtében. A túl­hajtott munka által kizsarolt szerve­zetben szinte eíementális erővel tá­mad fel az a szükséglet, amit a német az Ausspannen szóval jelez, amelyet úgy írhatunk körül, hogy ez olyan em­beri szükséglet, amely megkívánja, hogy időről-időre teljesen kikapcsolód­junk a megélhetési gondokból, az egész napon át robotszerűen végzett munkából és munkakörből. Értékítéletet a társadalom szórako­zásáról csak akkor mondhatunk, ha szembeállítjuk a szórakozás mérvét a társadalom tagjainak átlagos megél­hetési viszonyaival, mert így követ­keztetést vonhatunk a társadalom reális takarékos voltára, gondolko-. dásmódjára és életére vagy pedig könnyelmű és kereseti viszonyokkal arányban nem álló beteges, túlhaj­tott szórakozási vágyára. Ez utóbbi túlhajtott szórakozási vágy lehet kis­mérvű, mely csupán a megtakarítá­sok eszközlését hiúsítja meg, de lehet nagymérvű is, mely ekzisztenciákat tesz tönkre, családokat dönt nyo­morba és sokszor első lépcsője a kri­minalitásnak . Budapest szórakozásának mérvére és irányára felvilágosítással szolgál­hat a budapesti rendőrség által enge­délyezett nyilvános mutatványok, mulatók, bálok, kártyázási engedé­lyek stb. megtartására és ilyen válla­latok üzemben tartására kiadott en­gedélyek évi száma. Budapesten a békeévekben átlag 6080 nyilvános mutatványt engedé­lyezett a rendőrség. Az engedélyek­nek legnagyobb része bálok és tánc- estélvekre esett (átlag 2081), utána következtek a panorámák 1768 en­gedéllyel, majd a dal- és szavalati előadások (395) és a jótékony előadá­sok (378). A háborús évek alatt a békeévek­hez viszonyítva 25.3 százalékkal ke­vesebb engedélyt adtak ki. Leg­nagyobb visszaesés mutatkozik a dal­csarnokok engedélyezésénél : 46.1%, a báloknál 55.1%, a női zenekaroknál 52.8%, a zárórameghosszabbítások­nál 41.2% és a zenélési óra meghosz- szabbításnál 70.4%. A férfilakosság nagyrészétől megfosztott Budapesten ahol időről-időre majdnem minden családot ért valamely gyászeset, a szó­rakozási kedv és a mulatási vágy any - nyira csökkent, hogy a mulatóknak 25%-a bezárt és 25%-kal kevesebb nyilvános előadást stb. rendeztek. Egyedül a hangversenyek száma emel­kedett 11.1%-kal és a városligeti kül­telki mutatványoknak a száma 43.5%-kal. Az 1920—24. években, dacára a nehezebb megélhetési viszonyoknak és a folyton súlyosodó gazdasági krí­zisnek, talán a háborúból visszatért férfilakosság idegkimerültségének ref­lexeképpen a mulatni vágyás nagy hul­láma öntötte el a magyar társadalmat. Az inflációs évek alatt engedélyezett összes nyilvános mutatványok száma még a békeévekhez viszonyítva is 39.4% emelkedést tüntet fel. A külön­böző szórakozási nemek közül leg­inkább elszaporodtak a városligeti és kültelki mutatványok, melyek a többi szórakozóhelytől eltérőleg a há­borús évek folyamán is mintegy 50%-kal emelkedtek, a legutolsó években további 261.8% emelkedést- tüntetnek fel. Rendkívül szaporod­tak még a dal- és szavalati előadások (255.8%), a bálok és táncestélyek (200.5%). A kártyázási engedé­lyek 85.8%, záróra meghosszabbítások 83.6%, hangversenyek 160.3%, mű­lovardák 48.5% emelkedést mutat­nak. Fogyott a mulatók, dalcsarnokok, jégpályák, jótékony előadások, női zenekarok, zenélési túlóra engedélyek száma. A békeévekben átlag 2081 bálra és táncestélyre adtak engedélyt, az in­flációs években pedig 2810 bálra és táncestélyre. A békeévek és az inflá­ciós évek bálozása között is 35 száza­léknyi különbség van a békeévek javára. A békebeli Budapest lakos­sága dacára annak, hogy jobban ke­resett, kevesebbet dolgozott és nyu- godtabban élt, sokkal kevesebbett há­lózott, mint az 1920—24-es évek budape sti lakosa. Az engedélyezett nyilvános mutat­ványoknak a száma azonban még nem nyújt teljesen megbízható képet a bu­dapesti lakosság szórakozásának in­tenzitásáról, sem pedig azokról az összegekről, amelyeket Budapest la­kossága jövedelméből szórakozásra fordított. Miután a vigalmi adót csak 1918-ban vezették be, a békeévekre ALEX! EsUHLYfl.HK Budapest, VI., Szondy-u 20. Telefon: T. 9-92 és T. 9 - 93- Mindenféle villamossági cikkek eladása nagyban és kicsinyben. Elvállal mindennemű villamos­sági szerelést. Disco világítótestek Schunk * Ebe gyártmányú szénkefék i^TBi H ifi — --*.**. „PALATÍNUS ÉPITŐ­ÉS INGATLANFORGALMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG * BUDAPEST V. KERÜLET, RUDOLF-TÉR 0. SZ. TELEFON: 121-45. ......V V"W.................."—i^P 1 Vi scor Diesel traktorok a legbiztosabb s 1 ego1csóbb üx emü teherszállitógépek Szerkezete egyszerű. * Kezelése könnyű. * Tartóssága nagy. Üzemanyag fogyasztása: 220 gr. gázolaj óralóerőnként. Árajánlat, felvilágosítás díjmentes! Általános, Műszaki, Üzemgazda- BUDAPEST sági és Áutotechnikai Vállalat

Next

/
Oldalképek
Tartalom