Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1928-09-01 / 34. szám
Budapest, 192B szeptember 1 V. évfolyam zám VÁROSPOLITIKAI Előfizetési árak: Fél évre . .111*111’.".*. 15 pengő Egyes szám Óra 60 fillér I FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBV ANDOR dr. ! Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Semmelweis-utca 4. Telefon; Automata 892-47. Postatakarékp. chequeszámla: 30130 Sipőcz polgármester félévi jelentése az aktuális problémák megoldását sürgeti „Amíg a lakástermelés rendes folyamata helyreállítva nincsen, a lakásforgalmat felszabadítani nem lehet“ — A drágaság letörésére a védővámok leszéllitását, a kartellek megrendszabátyozását és az élelmiszertörvény megalkotását látja szükségesnek a polgármester A polgármester megdicséri a közigazgatási személyzetet — Az Uj Budapest tudósítójától — Az utca csődje A pesti utca, amely a béke boldog éveiben mintaképe volt a csendnek és az előkelő nyugalomnak, elérkezett a csődhöz. A pesti utca ma kakofóniától zajos, ideges, türelmetlen tükörképe nyomorúságos életünknek, a pesti utca a maga száguldó halálgépeivel, villamosaival, motorkerékpárjaival, autóbuszaival és kereszteződéseivel életveszélyes lett mindenkire, aki akár gyalog, akár valamely közlekedési alkalmatosságon megfordul rajta. A pesti utca szűk kereteit túlnőtte a közlekedés vágtató fejlődése, a pesti utca ma élő anakronizmus, amelyet azért nem lehet egy tollvonással eltüntetni a földről, mert a szélén házak vannak, amelyeket lebontani és helyükbe újat építeni nem képes a trianoni Budapest. Nem vádolunk senkit és nem rekriminálunk, ahogy senkisem tudhatta előre a világháborút, azonképpen nem álmodhatta meg senki sem a közlekedés vernei fantáziát túlszárnyaló mai méreteit. A pesti utca csődje elérkezett, hiányzik azonban ennek a csődnek a tömeg gondnoka: senki nincsen, aki a közlekedésképtelen pesti utcát vizsgálat alá tudná vonni, hogy megállapítsa, mit lehet felhasználni belőle a jövendő számára. A sok taxiengedély- és ben- zinkut-protektor mellé valamelyik hatalmas városatya támogatását kérjük a csődbejutott pesti utca számára... % Ankét a zsírról A zsir egyre drágul, és két pengő nyolcvanfilléres ára már olyan magasságokat ért el, hogy sikerült felébresztenie a közélelmezési ügyosztályt, amely tudvalevőleg a legnehezebben ébredő magyarok közé tartozik. Ott még természetszerűleg nem tartunk, hogy a zsir árának csökkentésére komoly intézkedés történjen a főváros közélelmezési ügyosztálya és annak dédelgetett élelmiszerüzeme részéről, de annyi eredményt mégis sikerült elérni, hogy az összes közélelmezési főtanácsosok részvételével ankét volt, amelyen konstatálták, hogy a zsir ára valóban emelkedett. Egyébb konkrétum nem is történt azután az értekezleten, amelyen különben elhatározták, hogy legközelebb határoznak arról, hogy egyáltalában mikor fognak határozni. Ezzel a lélekemelő momentummal véget is ért az ankét, amely egyáltalában nem zavart sok vizet, arról nem is beszélve, hogy a zsir árának emelkedő tendenciáját egyáltalában nem zavarta meg. De ez nem is fontos: a fontos az, hogy az urak meglegyenek önmagukkal elégedve. Ezennel felhatalmazzuk őket, hogy a tükör elé állva megveregethessék saját, méltóságos vállaikat ...A drágaság letörésére nem, ankétok kellenek, hanem komoly intézkedések. Ha az ankétok során erre eddig nem tudtak rájönni, kérjük az urakat, olvassák el Sipőcz polgármester jelentését a következő hasábon... A polgármesteri jelentés évtizedes szokás szerint hii tükre a főváros életének, örömének, bánatának: különösen az, mióta Sipőcz Jenő dr. ül a poIgái mesteri székben, aki a maga nagy szorgalmával, pontosságával és Budapest népe iránt érzett szeretetével igyekszik azon, hogy ez a jelentés, mennél hűségesebb, megbizhatóbb és lelkiismeretesebb határkő legyen a kommunális életben. Sipőcz Jenő dr. polgáirmesteri jelentései éppen ezért eseményszámba mennek, de az eddigi jelentéseket is felülmúlja e tekintetben az a beszámoló, melyet a polgár- mester a folyó év első feléről fog a közigazgatási bizottság legközelebbi ülése elé terjeszteni. Megállapítja elöljárójában a jelentés, hogy a főváros közigazgatását a félévben is nagy mértékben foglalkoztatta a fővárosi lakosság gazdasági, erkölcsi, kulturális és szociális igényeinek lehetőség szerint való kielégitése. Az általános helyzet az elmúlt évihez képest nem változott, bár a közigazgatás feladatai mindinkább szaporodtak. A nagy munkaszaporulat különösen a bizonyitványíigy kezelésénél mutatkozik, aminek okául a nehéz gazdasági viszonyokat jelöli meg a polgármester. Ugyanez a körülmény játszik közre a közjótékonysági ügykezelés szomorú képénél, ugyannyira, hogy szinte napról- napra láthatólag szaporodik a hatósági támogatásra szorulók száma. A segélyezésnél meleg elismeréssel emlékezik meg a polgármester lord Rothermere nagylelkű adományáról, amely a hatósági támogatásra szorulók nyomorának enyhítésére nagyon jótékonyan hatott. Megállapitja a polgármester, hogy az épitkezési engedélyek késedelmes kiadása és a telekkitiizések lassúsága miatt az építtetők kénytelen engedély és kitűzés nélkül hozzáfogni az épitkezéshez, hogy anyagi veszteségeket ne szenvedjenek. A telekszabályozási eljárás nehézkessége és a telekkönyvi korlátozások keresztülvitele miatt sokszor évekig kell visszatartani a lakhatási engedélyeket, ami vizsont az adómentességet hátráltatja és indokolatlanul szaporítja az adminisztrációs munkát. Ezeken a bajokon jól begyakorolt műszaki erők felvételével és az eljárások egyszerűsítésével kellene segíteni. Igen éles hangot használ a polgármesteri jelentés az egyre szaporodó benzinkutak melletti olaj- árusitás szabályozásának szükségességére vonatkozólag. Itten szigorú kormányhatósági intézkedéseket sürget a polgármester, mert esztétikai szempontból sem tartja megengedhetőnek, hogy az olaj árusításával keletkező foltok az úttestet és a járdát bepiszkitják. Foglalkozik a polgármester jelentése a lakásüggyel is. Közli, hogy a tanács előterjesztését ebben az ügyben a törvényhatóság is elfogadta, ám ezeket a lakásügyi kérdéseket a kormány nélkül tisztázni nem lehet. A fővái'osi lakásprobléma megoldásának alaptételéül megállapítja a polgármester, hogy amíg a lakástermelés rendes folyamata helyreállítva nincsen, a lakásforgalmat felszabaditani nem lehet. Mindenekelőtt a lakástermelés fokozása tehát az, amire a hatóságoknak törekednie kell. Ezt az építkezésekre biztosított adómentesség további ki- terjesztésével, valamint olcsó hitelek hatósági biztosításával lehet elérni. Ebben az ügyben nagyon sürgősen szükség van a kormányhatóság intézkedéseire, mert a lakásviszonyok látszólagos javulása mellett is több mint ezer család lakik földalatti odúkban, deszkaviskókban és egyébb emberi lakásra teljességgel alkalmatlan helyiségekben. A polgármester szerint a lakásnyomor következtében fellépő lakásuzsora és haszonlesés éppen ezt a legnyomorultabb társadalmi réteget sújtja. Megemlékezik a polgármester az élelmiszerek drágulásáról is, amelynek lecsökkentésére fontos intézkedéseket tart szükségeseknek. Megfelelő kereskedelmi szerződések alapján csökkentendők volnának a fontosabb élelmicikkekre és vágóállatokra fennálló magas védővámok, lehetővé kellene tenni a fővárosi állatvásárok transit forgalmát méltányos vámkezelési eljárással, a budapesti viszonylatban is meg kellene adni az élelmiszer exportnak adott tarifakedvezményeket. A forgalmi adónak az egyes elsőrendű élelmicikkekre történt eltörlése a közellátás szempontjából kiterjesztendő volna egyébb fontos élelmicikkekre, különösen a lisztre, húsra és cukorra is. A lisztre és húsra nézve csak az egyfázisú adó lerovása van ugyan érvényben, de ez is még lényeges teherrel nehezedik a fogyasztó közönség vállaira. Különösen súlyos tehertétel ez a cukornál, amelyet a forgalmi adón kiviil még a kincstári haszonrészesedés is terhel, mely által nálunk, termelő államban, a cukor ötvenhatvan százalékkal drágább, mint Ausztriában. Sürgeti még a polgár- mester ezen a téren a karteleknek törvényhozási utón való szabályozását és a fogyasztás érdekeibe ütköző működésűk megakadályozását, továbbá, hogy egységes élelmiszer- törvénnyel és kellő szigorúsággal alkalmazott büntetőrendeletekkel az élelmiszerek forgalomba hozatala egyöntetűen szabályoztassék. Tanügyi téren büszkén mutat rá a polgármester az iskolaorvosi intézményre, amelyet az elmúlt évben a kisdedóvókra is kiterjesztette. A fővárosi iskolákba járó összes tanulók ma már valamennyien állandó orvosi felügyelet alatt állanak. Tovább fejlesztették az iskolaorvosok mellett működő gondozónővérek intézményét is, akik az elmúlt iskola évben már az iskolai gyermekvédelemnek karitativ részét is ellátták. Rövidesen megnyitják a Svábhegy oldalán tervezett erdei iskolát is. A polgármester végezetül dicsé- rően emlékezik meg a közigazgatási személyzet működéséről, a személyzet általában véve elismerésre méltó igyekezettel tett eleget nagyfontos- ságu kötelezettségeinek. Érdekesen esik össze a polgár- mester félévi jelentése a tanács csütörtöki állásfoglalásával a drágaság letörését illetően. Nem kétséges, hogy a közigazgatási bizottság jövő hétfői ülése a legszélesebb mederben fogja tárgyalni a polgármesteri jelentést és ezzel kapcsolatosan az üzemek kérdését. Elsősorban a Községi Élelmiszerüzemről van szó, amely a maga gyengeségének akcióképtelenségének igen nagy mértékéről tett tanúságot, amikor mindezideig nem tudta útját állni a’drágaság növekedésének. Ma már szó sincs arról, hogy az Élemiszerüzem tettekkel tényező konkurrense legyen a ma- gánkereskedelmnek, — a virstli- gyártó, büffépolitikát űző élelmiszerüzem ma már alig törődik az elárusító üzletekkel, amelyeknek megszüntetésére a belügyminiszter úgyis felhívta a főváros tanácsát: az Élelmiszerüzem főfoglalkozása ma a kórházak ellátása, az élelmiszereknek a kórházak számára való bevásárlása. így fest a Községi Élemiszerüzem a drágulás szomorú hónapjaiban!
