Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1928-01-14 / 2. szám
ill HWFíAPEST 1928 január 14 valamelyes visszafejlődés. Az adatok szerint előfordult 1924- ben 769 forgalmi baleset, ebből halálos 144; 1925- ben 909 forgalmi baleset, ebből halálos 144 ; 1926- ban 987 forgalmi baleset, ebből halálos 138. Az egyfogatú kocsik és motorkerékpár okozta balesetek száma csaknem megháromszorozódott három esztendő alatt; az autóbalesetek száma szinte megkétszereződött, a teherkocsik okozta balesetek száma 147-ről 166-ra emelkedett, míg a villamosbaleseteké 317-ről 209-re esett. A forgalmi balesetek dolgában tehát a villamosvasút még mindig legelöl jár, de nyomon követi az autó és a motor- kerékpár, sőt a társzekér sem ad nagy előnyt a baleset-statisztikában az autónak és a motorkerékpárnak. És bár határozottan megállapítható, hogy a közlekedési rendőrség működése óta a" forgalmi balesetek száma csökkent, mégis kétségtelen, hogy a gyalogos ember különösen a száguldó aiitókkal és motorkerékpárokkal szemben fokozott hatósági védelemre szorul. Bizonyos, hogy nem lehet minden utcakeresztezéshez egy-egy közlekedési rendőrt állítani, de viszont az is kétségtelen, hogy a közlekedés főerein a forgalom legnagyobb idején különösen reggel és estefelé bátorság és ügyesség kell ahhoz, hogy a gyalogos ember az utca egyik oldaláról az utca másik oldalára átmenjen. Az autósebesség szigorú ellenőrzése, a járdaszigetek szaporítása bizonyára sokat javítana a helyzeten. A legnagyobb eredményt azonban mégis csak attól várhatnánk, ha már az iskolában tanítanák, hogy miképen kell járni, mozogni az utcán ; a felnőtteket pedig feltűnő, betűvel nyomott táblákon kellene figyelmeztetni a tudnivalókra. Természetesen az amatőr és professzio- nátus soffőrökre is ráférne az alapos kitanítás. Viszont bizonyos az is, hogy csupán csak rendszabályokkal a közlekedési 'problémát megoldani nem lehet. Az állandó obszervációk alapján szerzett tapasztalatok felhasználása, a hibák kijavítása, előrelátó és egységes közlekedési politika és valamennyi tömeg- fuvarozási eszköz kooperációja, mellett remélhetjük csak, hogy Budapest növekvő utcai forgalmát zökkenő nélkül bonyolíthatjuk le. Bizonyos, hogy már ma számolni kell azzal, hogy a lakás- forgalom felszabadítása nagy változásokat fog előidézni a főváros utcai forgalmában is. Az új központi vásár- csarnok elhelyezésének kérdését is az utcai forgalom alakulásának a szempontjából kell mérlegelni, nehogy úgy járjunk, mint a nagy futball-pálya elhelyezésével. A szűk utcák közé szorított nagy futball-pályán egy-egy érdekesebb mérkőzés idején olykor kar©JIM ADRIÁN iestétegyüeresM Budapest, ¥2I2.„ KisstdGiö-u. 3. sz. TELEFON: j. 312—59. Mindennemű festékáruk és lakkok megbízható beszerzési forrása a.EcnröKÉi<r: í'Esjeb jíem ÉS BfcGOíXSÓBBAS ntrooLniusiV a FÜSTEMÉSZIÉS az ignis szabadalmazott füstemésztö- berentíezéssel. Minden gőzkazánra alkalmazható ! Magyarország részére gyártja: Budapest—Salgótarjáni Oépgyár és Vasönlé üászvéiiyíársaság Budapest, VL, ürána-ú! 128. sz. Több székesfővárosi és magániizem- ben felszerelve és kifogástalan működésben. Mérnöki látogatás és ajánlat díjtalanul! minc-negyvenezer ember gyűl össze és ezt a hatalmas tömeget a mérkőzés után a villamosvasút nem tudja haza-, szállítani. Sürgősen foglalkozni kell a Margit-liíd tehermentesítésének a problémájával is. Az utcai forgalommal kapcsolatiban egy sereg probléma vár megoldásra, egy sereg hiba vár kijavításra, egy sereg kérdés vár feleletre és ezt a sok mindent egyetlen mondatban úgy fejezhetnénk ki, hogy egységes közlekedési programm. Nehéz elképzelni Budapest utcai forgalmának holnapját, meg a holnaputánját e nélkül a programm nélkül, melyben helyet kér magának a földalatti vasúthálózat megépítése is. De a földalatti vasúthálózattal együtt komolyan kell foglalkozni annak a vasútnak a megépítésével is, mely közelebb hozza Budapesthez a budai hegyek gyönyörű vidékéit. A főváros népének szüksége van ezekre a csodás vidékekre, mely pihenőt kinál a munkában elf árad baknak, ózonos. levegője felfrissítené Budapest tüdejét. Kétségtelen, hogy a külföldi idegenek és a magyar vidék is szívesebben és gyakrabban látogatna el hozzánk, ha a fürdőkön, a látnivalókon és szórakozásokon kívül itt várnák a jövevényt a budai hegyek pompás nyaralói, hoteljei és szórakozóhelyei. Az idegenforgalom szempontjából is fontos lenne, ha megépítenék a nyaralók vonatát, mely egy félóra alatt a zajos Pestről, a békés budai hegyekbe röpítené az embereket. Azok az áldozatok, amelyeket mi az idegen- forgalom emelésére költünk, csak lassan kamatoznak és nehezen hozzák meg azt az eredményt, melyet Budapest ipara és kereskedelme vár tőlük. A budai hegyek vasútja kétségtelenül nagy lendületet adna a főváros idegenforgalmának is. A jó, a viszonyokhoz alkalmazkodó tramway-menetrend meggyorsítja a vil- amosvasút forgalmát. A forgalom gyorsítását célozta 1917-ben a villamosvasúti megállóhelyek csökkentése is. 1917 márciusában 1140 megállóhellyel operált Budapest két villamos vasút ja, ma 820 a megállóhelyek száma. 1917 elején naponta körülbelül 550 ezerszer állottak meg a villamos onatok, ma naponta 595.677-szer állanak meg. A megállóhelyek csökkentése elsősorban költségmegtakarítást jelent, mert a villamosvonat megállásánál és megindításánál sok villamos áram használódik el. A szakértők kiszámították, hogy minden megállónál évenként egy vágón szénnek megfelelő áramot használnak el. A megállók számának csökkentése időmegtakarítást is jelent. A villamoskocsi megindítása a kültelken o5 másodpercet, a belvárosban pedig átlag 25 másodpercet vesz igénybe. Ha átlag 20 másodperccel számoljuk az indításnál felhasznált időt, akkor kiderül, hogy ma ilyenformán naponként 2200 munkaóra használódik el, míg 1917-ben 3042 munkaórát használtak el. Ma naponta átlag 850 motoros kocsi van forgalomban, tehát könnyű kiszámítani, hogy egy-egy villamos vonat napi munkaidejéből két és fél órát foglal le a megállás. A generális közlekedési programúiban fontos hely jut Budapest vicinálisainak is. Ezek a vicinálisok hordják be nap-nap után a fővárosba a környék ama lakosságát, mely Budapestből él, de a szomszédságban lakik. A vicinálisoknak az lenne az egyik hivatásuk, hogy segítsenek megoldani a főváros lakásproblémáját és segítsenek nivellálni a budapesti lakáspiac árait. Ezt a nivelláló hatást azonban egyelőre nem érzi meg a budapesti lakáspiac. Mert a lakáskérdés megoldásában csak addig játszik fontos szerepet a vicinális, amíg olcsók a viteldíjai ; más szóval, amíg a nagyvárosi labásbérek és a környékbeli lakás- bérek közötti differencia jóval nagyobb annál az összegnél, amelyet a vicinálison való ide-odautazás költsége egy esztendőben kitesz. Sajnos, a vicinális azáltal, hogy segít kiszállítani a városból a környékre azt a népességet, melynek a városi lakásbérek már drágák : rendszerint ezzel a munkájával egyidejűleg megdrágítja a környék lakásbóreit is. A vicinálisok most reggelente huszonötezer embert hoznak be a környékről, hogy este, munkájuk végeztével hazavigye őket. A fővárosi népesség lakásérdeke az, hogy a vicinálisok utas- forgalma fokozódjék és a vicinálisok utasszámát erősen lehetne fokozni, ha olcsóbb lenne a vicinálisok tarifája. Az volt a célunk, hogy rámutassunk Budapest utcai forgalmának egyik-másik aktuális problémájára és egyúttal megmutassuk ennek az utcai forgalomnak a nagyságát, áramlásának az irányait és a forrásokat, amelyekből a főváros utcai forgalma táplálkozik. Azok a számok, statisztikai adatok, amelyekkel az utcai forgalmat exponáltuk, eddig vagy teljesen ismeretlenek, vagy olyanok voltak, amelyeket az érdeklődés elkerült. És ép ezért sorakoztattuk föl a forgalom életét, lelkét, irányát és nagyságát megvilágító adatokat, mert ezek ismerete nélkül Budapest egységes közlekedési programmját és fejlesztési tervét elkészíteni nem lehet. fáltégaziasá® — uzsoraalapon ? Hogy mi az egyik, mi a másik és vájjon hogy kerülnek ezek egymással kapcsolatba, vájjon ég és pokol szoros szövetségét ki és hogyan kalapálhatta össze, erre vonatkozóan szükségesnek tartok néhány, szakszerűségükben talán száraz, sőt nehézkes, a dolgok lényegét illetően azonban legalább is igen tanulságos meghatározást a következőkben közölni. 1. Váltógazdaság alatt a mezőgazda- sági növénytermelés olyan rendszerét értjük, mely a művelés alatt álló területen ú. n. vetésforgók létesítésével azt célozza, hogy meghatározott számú és különbözőféleségű ^ termelvény meghatározott számú éven keresztül más-más táblába vetve, talajstruk- tura, tápanyag és egyéb követelmények szempontjából is olyan körülmények közé jusson, mely körülmények a termő talajon ilyenformán egymást váltó növény féleségek életfeltételeinek legjobban megfelelve, azok maximális terméshozamát biztosítják anélkül, hogy emellett, maga a termőtalaj tápereje és fizikai állapota csorbát szenvedne. A »váltógazdaság« elnevezés tehat tulajdonképpen az ú. n. vetésforgókkal történő gazdálkodásnak fogalmát fedő gyüj tőfogai am. Ha a vetésforgó keretén belül egymást váltó növényféleségek közé ugart is iktatunk, ez azt jelenti, hogy minden évben más-más tábla bevetetlen, tehát üres marad. 2. Aki másnak szorultságód, köny- nyelműségét vagy tapasztalatlansagat felhasználva, olyan kikötések mellett hitelez vagy ad fizetési halasztást, melyek neki vagy egy harmadiknak engedett túlságos mérvű vagyoni előnyök által az adósnak vagy kezesnek anyagi romlását előidézni, vagy fokozni alkalmasak, vagy olyan mérvűek, hogy az eset körülményeihez képest a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között szembeötlő aránytalanság mutatkozik, mondják, bizonyos büntető fogalmakkal jut összeütközésbe. Ezek előrebocsájtása után lássuk tehát, hogy előbbi és utóbbi most már milyen alapon léphetnek egymással községi szankcióval jóva¥Ii«@r Diesel íraliterols a legbiztosabb s legolcsóbb üzemű feherszáíBitóg Szerkezete egyszerű. * Kezelése könnyű. * Tartóssága nagy. Üzemanyag fogyasztása; 220 gr. gázolaj óralóerőnként. Árajánlat, felvilágosítás díjmentes! Általános, Műszaki, Czemgazda- sági és Motecislbai Vállalat BUDAPEST VS., PffitíIH8ffilCZKy-tl. 13. Telefon ; T. 221-52. hagyott, sőt községi közigazgatás által közvetített házasságra. A váltógazdaság tulajdonképpen szigorúan vett mezőgazdasági foga - lom, mely — eltekintve a legnagyobb- fokú gazdasági szakértelmet., helyi-, talaj- és klimatikus viszonyok abszolút ismeretét, valamint feltétlen üzleti elaszticitást igénylő ú. n. szabadgazdálkodástól — majdnem minden kontinentális relációban a. legracionálisabb gazdálkodási rendszernek tekinthető Éppen ez a racionalitás idézte elő azt, hogy a »váltógazdaság« elnevezést más üzleti vonatkozású kereseti ágak is kisajátították, melyeknek bár a szó szoros értelmében vett mező- gazdasághoz semmi közük, mindazon - által üzletvitelükben — tehát gazdálkodásukban — egyes fázisokat ugyancsak időközönként váltva és ismételve, e szisztematizált ténykedéssel a mezőgazdasági váltógazdálkodás fogalmád geometriai vonatkozásban tényleg fedik. Ebből a szempontból azután, többek között pl. a székesfővárosi temetők ú. n. váltógazdasága, a szó geometriai értelmében tényleg váltógazdaság. Hangsúlyozom azonban, hogy csak a szó geometriai értelmében, mert hiszen a mezőgazdasági váltógazdaság tulajdonképpeni lényege, célja, minden geometrikus kellék dacára is, ideálisan magas. Földnek, növénynek, embernek megadni mindent, amit föld, növény és ember egymásnak adhat. A temetői váltógazdaság ezzel szemben a fővárosi polgárság szempontjából minden racionalitást, humanitást, minden magasabb erkölcsi alapot félrelökve, a váltógazdaság fogalmát azzal profanizálja, hogy adni csak a főREXBNLI 3‘u literes uj hathengeres személyautót raktáron <8* REIMAN Vörösmarty-tér 3.
