Uj Budapest, 1927 (4. évfolyam, 1-19. szám)
1927-11-05 / 12. szám
ÚJ BUDAPEST 3 Problémák, amelyek mindenkit érdekelnek Európa nagyvárosai műszaki szemmel nézve — Király Kálmán műszaki tanácsos tanulmányútja Németországban, Londonban, Párisban és Svájcban — Budapest útjai és az autóközlekedés fejló'dése Sipőcz Jenő polgármester az útépítés kérdésének aktualitására való tekintettel több fővárosi magasabb állású műszaki tisztvise- őt küldött ki külföldre az amszterdami anyagvizsgáló-kongresz- szuson való részvétel céljából, valamint abból a célból is, hogy az útbaeső nagyobb városok útburkolati viszonyait tanulmányozzák. A bizottság kiküldetésének eleget tett. Tapasztalatairól és az azokból leszűrt tanulságokról Király Kálmán műszaki tanácsos a következő rendkívül érdekes nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársa előtt: —• Külföldi útunk során alaposan megnéztünk minden olyan alkotást, ami az útépítés kérdéséhez tartozik. Amidőn erről a tanul- mányútról beszámolok, elsősorban a német útviszonyokkal kell foglalkoznom. Németország az újabb időben fokozott mértékben igyekszik eleget tenni az autókokozta követelményeknek. Evégből a meg nem felelő poros és sáros ma- kadámutakat részben bevonóréteggel látják el, részben pedig tar- tósabb, nem poros, modern útburkolatokkal cserélik ki. Általában külföldön az utak fásításának kérdésével sokkal helyesebben foglalkoznak, mint nálunk. Míg Magyar- országon nagyon keskeny járdákat — Vagyis ? — Csupor ez évi szeptember húszadikán kezdte meg fővárosi szolgálatának harmincnegyedik évét. Arról van csupán szó, hogy a közgyűlés kegy útján beszámítsa neki ezt a két esztendőt és Csupor teljes nyugdíjjal vonulhasson szabolcsi tuszkulánumába. Az er revonatkozó tárgyalások legközelebb hivatalosan is megindulnak és valószínűleg néhány hét alatt be is fejeződnek. — Csupor utóda ? — Lamotte Károly. A közgijülés Lamotte Károlyt tanácsnokká fogja választani, azután pedig betölti a megüresedett tanácsnokfőjegyzői állást. — Kivel ? — Hogy kérdezhet ilyet szerkesztő úr, hát ki mással, mint Gallina Frigyessel? Sőt arról is szó van, hogy Csupor nyugdíjazásával egyidejűleg a főpolgármester őt azo nnal be helyettesíti. — A közgyűlési teremben sokat hal lottam suttogni egy balatoni vitorláskalandról. Mi volt az ? — Az eset főszereplői az első és második felvonásban Ilovszky János és Weiller Ernő, a harmadik felvonásban Bródy Ernő. Szin: Ilovszky vitorlás yacht ja. Díszlet : a haragvó Balaton. Az első felvonás színhelye Bálatonsza- badi, ahol a Rákosi Jenő-féle szanató- rium közgyűlésén találkoztak Ilovszky János balatoni yachtkapitány és Weiller Ernő dr., a Józsefváros rettenhetetlen demokrata hőse. Ebéd előtt Ilovszky meghívta Weillert, úgy is mint szűkebb pátriájának a Józsefvárosnak bizottsági tagját egy kis sétavitorlázásra. Weiller örömmel fogadta a meghívást és az ebédnél eldicsekedett demokrata barátainak, hogy vitorlázni megy Ilovszkyval. Nagy volt azután Ilovszky meglepetése, mikor Weiller az ebéd alkalmával kijelentette, hogy a vitorlás-partit kénytelen lemondani. Ilovszky addig faggatta Weillert a lemondás okáról, míg Weiller bevallotta, hogy lebeszélték az Ilovszkyval való vitorlázásról. Weillert féltették a — Az Uj Budapest tudósítójától — is fásítanak és így az egyes fasorok nem kapják meg a fejlődéshez szükséges levegőt, addig külföldön csak oda ültetnek fákat, ahol Király Kálmán műszaki tanácsos előre is biztosítva van azok fejlődése. Hivatkozhatom e tekintetben a kölni nagykörútiba, amelyiknek több szakaszán a gyalogúton nincsenek is fasorok, hanem az úton két kocsiutat építettek és a két kocsiút között külön sávon gondoskodtak fasorokról. Természetes, hogy ezek a fasorok azután igen szépen fejlődnek. Köln után a híres egyetemi várost, Bonnt kerestük fel, majd pedig a Rajna másik partján fekvő Beult, ahol egy vialit-gyárat is megtekintettünk. A vialit nem más, mint kátrány-emulzió, amely útburkoló anyagul szolgál. Nagyon érdekes volt a közelben lévő Wahnbachtalbarátai, hogy Ilovszky őt a Balaton közepén be fogja hajítani a vízbe, sőt Ilovszkyt, nem lévén tanúja az esetnek, a bíróság fel fogja menteni. — A folytatás ? — A folytatás Balatonkenesén játszódott le. Itt Ilovszky Bródy Ernőt hívta csónakázni. Bródy el is ment véle, noha tudta, hogy Weiller mitől félt Szabadiban. Bródy azonban kijelentette, hogy ő el mer menni, részben azért, mert erősebb, mint Ilovszky és legfeljebb ő' dobja Ilovszkyt a vízbe, részben azért mert még nem volt példa arra, hogy egy demokratát a víz alá lehetett volna nyomni . . . — Na-na! Mi újság a házassági fronton ? — Több újságom van szerkesztő úr. Elmondom őket sorjában. Tehát. 1. Az elmúlt héten nagyon fontos értekezlet volt Édes tanácsnoknál, amikor beront titkára, a népszerű Jancsi kisasszony, egy táviratot lobogtatva. Édes remegő kézzel bontja fél a táviratot, mélyet egyenesen lakásáról hoztak. A táviratban ez állott: »Este érkezünk. Stop Toéltoet káposztával várjátok Sándor es Jolán. Stop)>. Bandi bátyánk tekintettél arra, hogy félesége az esküvő fáradalmait kipihenni vidéken üdül, félesége egy barátnéijét hajszolta fel, hogy estére malacfülével és friss kolbásszal súlyosbított töltött káposzta várja a hazaérkező nászutasokat, akik annyira megutálták az olajos olasz konyhát, hogy már Bécsből táviratoztak egy kis hazai töltött káposztáért. 2. A szociálpolitikai ügyosztályban házassági járvány dühöng. A harmadik kisasszony lett menyasz- szony a héten, közöttük a tanácsnok titkárnője is. 3. Kaptam a következő értesítést: Marks Gizella és dr. Nagy Endre székesfővárosi árvaszéki fogalmazó Budapesten 1927 október 21-én házasságot kötöttek. . — Gratulálunk az összes ifjú pároknak. A viszontlátásra kedves dr. Városházig ! — Ajánlom magamat szerkesztő úr! Strasse tanulmányozása, mivel ott tíz kilométer hosszban a legkülönbözőbb modern útburkoló anyagokból készült próbaútszakaszokat lehetett megtekinteni. Következett azután a linzi bazal- tinművek megtekintése. A bazaltin bazaltzuzalék felhasználásával készített műkő. Ezt az anyagot a németek szegélykövek és gyalogút- burkolólapok gyanánt szeretik felhasználni. Linzből a Königswinter mellett lévő Peters-hegyre vezető autóutat néztük meg, amelyeta szállodatulajdonos saját költségén épített. — Amszterdam! Hollandia legnagyobb városa joggal nevezhető észak Velencéjének, amennyiben igen sok koncentrikus körgyűrű alakú hajózható csatorna bonyolítja itt le a forgalom nagy részét. Ezenkívül természetesen úthálózata is van a városnak. A csatornákon keresztül nagyon sok hídnak az építése vált szükségessé. A hidak nagy része forgóhíd, hogy a hajók áthaladása lehetővé váljék. A kongresszussal kapcsolatban a hollandusok bemutatták az épülőfélben lévő Y munden-csatornát, amely a világ legnagyobb csatornája lesz, amennyiben hosszúsága 400 méter, szélessége 50 méter. Ami az amszterdami és általában a hollandi városok útburkolatait illeti, úgy ebben a tekintetben nem sok tanulságosat láttunk. Hollandiának legelterjedtebb útburkolata az úgynevezett kongótégla-burkolat, amely meglehetősen poros és egyenlőtlen felületű. Látszik, hogy a hollandusok a nagy terhek továbbítására elsősorban a csatornát veszik igénybe és így az utak építésére nagy súlyt nem helyeznek. Természetesen a városok főútjait itt is aszfalt burkolja. Amszterdamból Rotterdamba, onnan pedig Scheweningegbe mentünk. Tekintettel arra, hogy Budapest a jövőben minél inkább fürdőváros jelleget óhajt magára ölteni, a schewenin- geni utak erősen érdekeltek minket. Pompás látvány a tengerparton levő Palace-szállodasor, amely előtt huszonöt méter széles főút vonul végig, ennek 15 méter széles kocsiútburkolatát ugyancsak kongó- téglából készítették. Erre az útra merőlegesen nagy hidat építettek, közepén üvegfallal. A híd cölöpön nyugvó kávéházhoz vezet, amely nagyon kedvelt tartózkodási helye a fürdőző közönségnek. A középen lévő üvegfalnak az a rendeltetése, hogy északi szél esetén a déli oldalt, déli szél esetén pedig az északi oldalt megvédje a szél ellen. Hollandiából Londonba hajóztunk. A lakosság nagyrésze a város magjában, a Cityben keresi kenyerét, tehát reggel a City felé, este pedig onnan a különböző égtájak felé szerteszét óriási forgalom lebonyolítását igényli. Seholsem tapasztalható az a figyelem és előrelátás, amellyel Londonban a kitünően szervezett rendőrség, valamint a közönség műveltsége folytán az autóbusz, a villamos, közúti vasút és a földalatti vasút mindén zavaró momentum nélkül tesz eleget feladatának. Mindenki kényelmesen, gyorsan és olcsón éri el kitűzött célját. A földalatti vasút vonatai elég sűrűn közlekednek. Egy-egy vonat 12—13 óriási kocsiból áll, leginkább plüssel bélelt, egymástól bőrtámlával elkülönített ülőhelyek állanak az utasok rendelkezésére. London városrendezési szempontból több tekintetben kifogásolható, amennyiben igen szép középületek és templomok mellett oda nem való épületeket látunk. Grandiózusán hatott reánk ez a város pompás utaival, nagyszerű hidjai- val és a város belsejében gyönyörűen kiépített Themse-parttal. A londoni utak főként fa- és aszfalt- burkolattal vannak ellátva. A doggokhoz vezető igen nagy teherforgalommal bíró főutak gránit- kockaburkolatból készültek. Az igen sűrű autóbuszközlekedés az aszfalt- utakkal szemben óriási követelésekkel lép fel, különösen a gócpontokon, a megállóhelyeknél. Hogy az aszfaltutat tartósabbá tegyék, újabban kisérletképen függőlegesen acéllemezeket építettek be az aszfaltburkolatba. így azután az aszfalt koptatását az acél akadályozza. Érdekes kísérletet végzett a Savoy- hotel, amely London legelőkelőbb szállodája. A vendégek érdekében ez a szálloda a főkapuhoz vezető magánutat gummi-burkolattal látta el. Ez a kísérlet annyiban bevált, hogy az út tényleg zajtalan, mivel azonban a felmerült költségek négyzetméterenként igen nagyok, ez a kísérlet utánzásra aligha fog találni. Az útkeresztezéseknél Londonban táblákat alkalmaznak a gyalogút szélén, ott, ahol a forgalom igen nagy, ezzel a felírással: Itt tessék az utat keresztezni! A közönség fegyelmezettségére vall, hogy ezeket a táblákat tényleg figyelembeveszi és nem szalad ke- resztül-kasul mindenütt a forgalmas úttesteken, mint nálunk. Ennek ellenére a londoniak érezték, hogy a közönség érdekében további teendők is szükségesekké válnak. Éppen ezért néhány földalatti átjárót építettek, hogy a közönségnek ne kelljen az utcasarkokon várni, míg a rendőr az autóoszlopokat a közönség átengedése kedvéért megállítja. Az ecélból épült földalatti átjárók azonban nem örvendenek nagy kedvességnek, mert a közönség inkább vár, semhogy lépcsőkön járjon le és fel. A földalatti vasút megállóhelyei mélyen a föld alatt vannak, Magyar Olaj- és Vegyipar R.-T. Budapest, V. kér., Vilmos császár-út 76, szám Telefon: 62-51. Budapest székesfőváros útjait special- Impregnol-olajaival szabadalmazott eljárás szerint portalanítja.
