Uj Budapest, 1927 (4. évfolyam, 1-19. szám)
1927-09-24 / 6. szám
IV. évfolyam 6. szám Budapest, 1927 szeptember 24 ElőtizeíéüS árak : Egész évre ........... 24 pengő Fél évre ..................................................................12 pengő Eg yes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBY ANDOR dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, IV., Dalmady Győző-utca 3. Telefon: Teréz 200—56 l’ostatakarékp. chequeszámla: 30015. 31 üémlelölyuü Az igazoló választmánynak múlt heti ülése a közvélemény figyelmét arra a posványra irányozta, amely az összeférhetetlenség terén bűzlik. Városatyák, akik üzletfeleiknek immár nyíltan juttatják a versenytárgyalási munkáikat, vállalkozók, akik kulcslyukakon hallgatózva kontrollálják a bizottságban ülő cinkosaikat, összejátszás, stromann- rendszer, pótmunkák áradata — olyan kórkép, amelyhez csak a hanyatló Rómában látunk hasonlót. Omnia ve- nalia . . . Mégsem akarunk általánosítani, hívén és tudván, hogy a bizottsági tagok túlnyomóan nagy többsége mégis minden tekintetben becsületes, korrekt és megközelíthetetlen ember, aki közéleti működésénél csak a közérdeket és nem. a vállalkozók hasznát tartja szem előtt. Meg vagyunk győződve éppen ezért arról, hogy az igazoló választmány, amelynek elnöke egy nagytekintélyű nyugalmazott kűrien bíró, ki fogja, operálni az egészséges testből a beteg részeket és bármennyire fájdalmas is a kelevény kifakasztása, végeredményben a vérkeringés tisztulásához vezet. Azonban nemcsak operációra van itt ■szükség, hanem annak biztosításéira is, hogy a hasonló esetek a jövőben elő ne fordulhassanak. A fórumról él kell takarodniok azoknak, akik a tisztesség fehér tógáját üzletek szerzésére alkalmas álöltözetnek tekintik, de azt is meg kell akadályozni, hogy ezek az alakok egyáltalában odakerülhessenek a közélet piacára. Ez okból a készülő fővárosi törvénynek olyan paragrafusokat kell tartalmaznia, amelyek a legszigorúbban körülhatárolják az összeférhetetlenség fogalmát, amelyek lehetetlenné teszik, hogy vállalkozók munkaalkalmat, ügyvédek kliensfogdosási és kijárási lehetőséget, kereskedők árúik számára piacot keressenek és találjanak a városházán. Emlékezünk a középítési albizottság egynéhány év előtti ülésére, amely alkalommal egyes albizottsági tagok nyíltan követelték, hogy ők is kaphassanak a városházán munkát, — a saját nevük alatt és csak az egyik túlságosan ízléses építőmester felszólalása akadályozta meg, hogy ezek a botrányos felszólalások bizottsági határozattá ne emelkedjenek. Jól tudjuk, hogy a probléma igen nehéz, hiszen a gazdasági élet mai ku- száltságában nehéz megtalálni azt a határfalat, ahol a választópolgárok ügyében való önzetlen eljárás és az üzletszerű kijárás találkoznak. De hogy rendet kell teremteni, az bizonyos. Az összeférhetetlenség fentebb megjelölt szigorú körülhatároláséin felül egy kérelmünk van még a pártvezérekhez a bekövetkezendő városi választásokra vonatkozólag : jobban válogassák meg az urakat, akiket bejuttatnak a törvényhatósági bizottságba és kizárólag a jelölt egyéni arravalósága legyen az indítóoka a lovaggá való ütésnek. így volt ez a régi időkben is, amikor a kémlelőlyuk nem fertőzte még meg a közéletet, így kell ennek a jövőben is történnie, amikorra remélhetőleg a városházát meg lehet tisztítani a kémlelőlyuk és a pinka lovagjaitól és erkölcseitől. Mert a mai várospólilikómak ez a két pestise szorosan összefügg egymással és aki ellenük harcol, a közélet tisztaságáért száll síkra. Liber tanácsnok vissza akarja fizetni az árváknak, amit mint árvaházi növendék tőlük kapott Háromezer személyes szegényházai építenek a Ma%lódi~úlon — Két év alatt 3166 lakást épített a főváros— Újra megindul a hatósági étkeztetési-, a tej- és a ruháztatási-akció Mit mond az árvaházak halálozási statisztikája ? — Az Uj Budapest tudósítójától — ... . Tizenöt esztendővel ezelőtt egy fagyos, havas, januári délelőt- tön találkoztam a városháza előtt Liber Endre tanácsjegyző úrral. Amikor kezetfogtam vele, láttam, hogy a tízfokos hidegben az ő kezét nem takarja keztyű. Midőn ennek okát kérdeztem, azt a feleletet kaptam, hogy ő tizenkét esztendeig árvaházban nevelkedett, az árváknak pedig nem telik keztyűre. így szokott hozzá, hogy a legnagyobb télben is keztyű nélkül jár . . . Ezt a régi megjegyzést idézem emlékezetébe, amikor szemben ülök vele a Jókai bútoraival ékesített tanácsnoki szobában, hogy céljairól, terveiről kikérdezzem. Megtudom, hogy hatéves korától tizennyolcéves koráig a József fiúárvaház növeridéke volt, ugyanazon árvaházé, amelynek most legfőbb parancsnoka. — Az életem célja az, — mondja meghatottan Liber tanácsnok — hogy visszafizessem az árváknak azt, amit tőlük kaptam. Meg akarom mutatni, hogy nem vagyok hűtlen növendéke a József fiúárva- háznak, hogy most, amikor pozícióba jutottam, sem feledkezem meg az én kis utódaimról. Tanácsnoki pályafutásom legemlékezetesebb napja az volt, amikor sikerült üdülőtelepet létesítenem Fonyódon a pesti árvák számára. Ez úgy történt, hogy amikor tanácsnokká választottak, kezembe került a pesti árvaházak halálozási statisztikája. Megdöbbenve láttam, hogy az árvaházakban nagyobb százalékban pusztulnak el a növendékek, mint azok a gyerekek, akik szülői ház melegében élnek. Ekkor támadt az a gondolatom, hogy az árváknak üdülőtelepet létesítek, ahol legalább egy hónapra a pesti poros, piszkos levegő után élvezhetik a balatoni napfényt és a gyógyító strandot, mint azok a kis társaik, akik apjuk és anyjuk kíséretében nyaralnak a magyar tenger mellett. Az idén volt az első nyár, amikor minden pesti kis árva legalább egy hónapig nyaralt ... És azóta . . . jobb a halálozási arányszám . . . Ezután a csekély lírai bevezetés után a kislakások ügyében intéztünk kérdést Liber tanácsnokhoz. — Ha belevesszük a bankok által épített kislakásokat is, összesen 3166 lakást építettünk a főváros területén. Ezek közül 2614 lakást építettek a bankok, 1552-t pedig maga a főváros. A Róna-utcában, a Kisfaludy-utcában és a Németvölgyi- útón építendő, mégpedig saját rezsiben építendő lakások tervpályázatának díjait most ítéljük oda. Bár még azt sem döntöttük el, hogy tulaj donképen milyenek lesznek ezek a lakások. Itt két irányzat küzd egymással : további kislakásokat építsünk-e, —ebben az esetben 540 egy- és kétszobás lakást építünk — vagy pedig komfortos, egy-, két- és háromszobás parkettás, fürdőszobás lakást teremtsünk-e a középosztály számára. Ezeken a lakásokon felül még a jövő évben a Ceglédi-úton megépítjük azt a 300 új szükséglakást, amelyet a közgyűlés elhatározott. Megkérdeztük ezután Liber tanácsnokot azokra az építési akciókra vonatkozólag, amelyek az ügyosztályt foglalkoztatják. — Három ilyen tervezet fekszik előttünk — volt a felelet. — Szó van a József főherceg tulajdonát képező dunaparti telkek beépítéséről, a Margithíd északi oldalán fekvő Palatinus-házak fölött. Ez a terv azonban mai formájában megvalósíthatatlan, mert túlontúl nagy és egyáltalában nem gyümölcsöző terheket ró a fővárosra. Hasonló a helyzet a Ferenciek Rendjének azzal a tervével szemben, hogy a Margit- körúti telkükön építendő házakra lakbérgaranciát vállaljon a főváros. Ezt a tervet legnagyobb sajnálatomra teljesen kivihetetlennek tartom. A harmadik tervezet, amelynél garanciát kellene vállalnunk, a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége oktatóosztályának azon kérelme, hogy a tanítószemélyzet lakbérének lekötése ellenében társas ház jelleggel építkezzen számukra a főváros. Ez a terv valószínűleg meg fog valósulni, hiszen saját al- kalmazottainkról van szó, akiknek saját házépítési terveit elő kell segíteni. Ezután újból az árvaházak és a karitativ intézmények ügye került szóba. — A fonyódi fiú-üdülőtelep mintájára, ahogy azt Ilovszky János a főváros közgyűlésén indítványozta, a leányárvák részére is üdülőtelepet szándékozunk építeni. Az év tavaszán több kész objektumot is megtekintettünk megvásárlás céljából, azonban egyik sem felelt meg a különleges követelményeknek, úgy hogy minden valószínűség szerint magunk fogunk építkezni. Már tárgyalunk is Fonyódon egy szép telekről és ha Isten segít, tavasszal megkezdjük az építkezést, amely mintegy 100 ezer pengőbe fog kerülni. Erre azonban 30 ezer pengő fedezetünk már van, színházi előadások jövedelméből és jótékony adományokból. — Építkezési terveink 1928-ra : három-hat éves árvagyerekek számára 800 ezer pengő költséggel külön árvaházat építünk. Tervbevettük a községi szeretetház Marci- bányi-téri épületének lebontásával új községi szeretetház építését, valahol a külső perifériákon. A Marci- bányi-téren az ottani ócska épület lebontása után hat katasztrális hold terjedelmű gyönyörű villatelek szabadul fel, ha ezt parcellázza és eladja a főváros, behozza az új szeretetház építési költségét. Tervbevettük még a Maglódi-úton egy 3000 ágyas szegényház építését, ahová azután az összes szegényházak lakóit áttelepítenek. Egy egész szegény-város épülne a Maglódi-úton . . . — Az étkeztetési akciót október harmadikén 72 főzőhelyen újra megkezdjük 5300 iskolásgyermek és 5000 felnőtt számára. A konyhák július 1-éig teljesen üzemben lesznek, júliustól októberig, úgy mint az idén is történt, a jövő évben is 20 konyhán fogunk főzni. December elsején megindul a tejakció : 4000 anya és gyermek számára, sőt arról is szó van, hogy az idén 5—600 3 és 6 év közötti gyermek számára adjunk tejet. A Horthy-akcióval kapcsolatosan az idén újra folytatni fogjuk a ruháztatási akciót: az a
