Uj Budapest, 1927 (4. évfolyam, 1-19. szám)
1927-09-10 / 4. szám
TU BUDAPEST ban a mozijában egy hétig Budapestről is vetítsen képeket. Az Európába jövő amerikaiak á& első órákban, amikor Európa földjére lépnek, már kezükbe kapják az őket Budapestre invitáló propaganda- füzeteket. Párhuzamosan az illetékes állami szervekkel, mindent megteszünk Magyarország külföldi propagandája érdekében és hogy mennyire nem eredménytelenül, azt egy példával igazolom: Kopenhágában jártam néhány hónappal ezelőtt a kisvasutak középeurópai kongresszusán és ott felkerestem a földmívelés- ügyi miniszter által felállított borházat, a kopenhágai magyar konzul kíséretében. — A borház vezetője elém tette a magyar bor dán nyelvem írt propaganda-füzetét, melynek hátlapján ott ékeskedett a régi Magyarország térképe, belerajzolva a trianoni határ. Mesélte a borház vezetője, hogy a dán királyi család egyik tagja majd mindennapos vendég a borházban, leül az egyik sarokban, hogy a maga pohár tokajiját szűr csői je és ez a dán herceg nem egy alkalommal figyelmesen nézegette a píospéktusra rajzolt térképet . . . Erre a 'propagandára van szükségünk, amely Dániában már közismertté tette' egyrészről az mngarske vine-U, másrészről a trianoni Magyar- országot. — Persze még hosszú és célOstende kávéház iegkeliemesebb családi szórakozó he!jf íulaldonos: MI ÚJSÁG A VÁROSHÁZÁN — Mondja, kedves Dr. Városházy bizottsági tag úr, látta-e azt a gyönyörű aranytollat és üdvözlő albumot, amelyet a főváros küldött Rothermere lordnak ? — Láttam és meg is dicsértem érte Ugrón Gábort és Ilovszky Jánost, akiknek indítványára a közgyűlés az üdvözlést és az aranytollat elhatározta, nemkülönben Lamotte Károly tanácsnok- főjegyzőt, aki nemes Ízléssel készíttette el a díszes albumot, a kazettát és az aranytollat. A kazetta és a toll magyaros ornamentális stílusa tanúságot tesz a hazai iparművészet fejlettségéről, az aranylemezből kalapált ludloll a híres magyar nemesi díszviseletek sisakforgóinak mintájára készült, rajta a magyar nemzet koronás címerével és a főváros címerével. A címerpajzsok alatt gazdagon kiképzett karakterisztikus magyar szívmotivum ezüst foglalatban, kétoldalún egy-egy nagy smaragdkő, apró rubintokkal, a történelmi díszmagyar ruhák<* ötvösműveinek kedvelt köveivel körülfogva : a fehéren csillogó ezüst foglalattal, az ékkövek a magyar trikolor színeit adják. Az üdvözlő * irat a régi iratok és levelek anyagán, bőrpergamenten Mátyás királyunk világhírű könyvtárának kézzel Írott kódexei, a Corvinák gazdag díszítéseinek technikájával készült. Az üdvözlő iraton a Hungáriát szimbolizáló nőalak díszliJc, fején az ezeréves magyar szent koronával, továbbá a budai koronázó főtemplom, az országház, a budai királyi várpalota képe ötlik szemünkbe, a másik oldalon pedig Pozsony vára, a, kassai dóm, Temesvár főtere, a kolozsvári Mátyás szobor, — azok a képek, amelyek könnyet csaltak Sipőcz polgár- mester szemébe, amikor aláírta az üdvözlő iratot. Vajha a kazettát díszítő négy turulmadár, a négy elszakított belvárosi utcákban való beveze* tését annyira idegenkedve fogadta a budapesti közönség. A forgalom növekedése Budapesten is előbb-utóbb arra fog vezetni, hogy főleg a főútvonalak mentesítése céljából, ahol csak lehetséges, az egyirányú közlekedést be kell vezetni. Ugyan itt nagyon nehéz helyzetünk lesz, mert negyven évvel ezelőtt, amikor Budapest szabályozási tervét elkészítették, vajmi kevés figyelmet fordítottak arra, hogy a főutakkal párhuzamosan, széles, jól kövezett utcák haladjanak, amiken most az egyirányú közlekedést be lehetne vezetni. Emiatt a várost átépíteni természetesen nem lehet, itt nem marad egyéb hátra, minthogy az összevissza futó mellékutcákat jól kiaszfaltozzuk és azokon megkönnyítsük a géperejű járművek számára a közlekedést. Azonban így is előbb- utóbb elérkezünk a közlekedésnek ahhoz a csődjéhez, amely Londonban, Párisban és Berlinben már évek előtt bekövetkezett és a föld fölötti mindenütt vagy a földalatti vasút- hálózat kiterjesztésével vagy magasvasutak építésével igyekeztek legalább a villamosforgalmat a főbb útvonalakról eltüntetni. Hol vagyunk azonban — fejezte be nyilatkozatát Lobmayer tanácsnok — attól az anyagi helyzettől, hogy a földalatti hálózat kiépítésére vagy magas vasút építésére merjünk gondolni ! GUNDEL „Szent Geliérf“ JÉ PARK-TERRACEAi a hullámfürdővel kapcsolatosan — Egész nap nyitva. Délután és este zene — m > TÁNC < Mérsékelt árak donba akart menni, ez az utazás azonban füstbe ment, mert táviratot küldtek utána, hogy jöjjön haza,. Hazafelé tart Édes Bandi Ausztriából, Vájná Ede Berlinből, Bérezel Jenő Bad-Gastein- böl, míg Lobmayer Jenő hétfőn indul Karlsbadba, hogy szabadsága roncsaiból két hetet a komoly pihenésre megmentsen. Ily körülmények között lő-ere teljes lesz a tanács, nyaralni mehetnek a helyettesek, akik a kánikulában húzták az igát. — Ki hova megy ? — Muzsikó külföldre, Bucsánszky a Balatonra, Schara a Balaton mellé, Schuller Itáliába . . . — Na, a főjegyzők sem panaszkodhatnak. Mi hír Csuporról ?-» Csupor — ellentétben a folyosói hírekkel — komolyan és súlyosan beteg. Tátrafüreden fekszik a Palace szanatóriumban, kétoldali erős tüdőbeszürem- kedéssel. A betegsége ott kezdődött, hogy a télen két erős spanyol influenzán ment keresztül és korábban kelt föl, mint szabad lett volna. Ennek a korai felkelésnek a következménye az a tüdöbán- talom, amellyel most kora reggeltől késő estig lígéznie kell, csöndben, nyugodtan, izgalom nélkül. Egy darabig a kislánya volt vele, de most már megint egyedül van. Az itteni kezelőorvosa külöpben levelet kapott a Palace szanatórium főorvosától, amelyben közli, hogy Csupor állapota lassan mégis javulni kezd és azófa a néhány hét óta, mióta Füreden van, már három kilót hízott is... — Javulást kívánunk neki! Mi van a nyaraló városatyákkal ? — Már nagyobbrészt idehaza vannak és erősen fegyverkeznek az őszi közgyűlésre. Joanovich Pali bácsi hetekig nyomta az. ágyat, csak most tudott a centrálé-különítmény után Hamburgba utazni. Csilléry Bandi és Lázár Feri is be-bekukkantanak parádi pihenőjükből, megjött Szőke Gyula, aki Mária- cellben, Münchenben és Marienbad- ban nyaralt és már beletemetkezett a I kének megjelenése előtt egy nappal szerkesztő úr az Uj Budapest első oldalán szintén párhuzamot vont Sipőcz László és Sipőcz Jenő között . . . — Ezen nincs semmi csudálkoznivaló. .LJagy szellemek gyakran találkoznak . . . Mi újság a főpolgármesteri hivatalban? — Bipka atyánk megjött és átvette hivatala vezetését. Fonyódról jött fel a főpolgármester úr, a méllóságos asszony és az unokák még lent maradtak és csak két hét múlva jönnek haza, megvárják a gyönyörű fony.ódi. őszt. A főpolgármester különben nagyszerűen néz*ki, friss, fiatalos, rugékony, a hangszálait rendbehozta Reichenhall . . — Na majd megint bereked az első lármás őszi közgyűlésen ! Amit különben egyáltalában nem kívánunk neki . . . — A lármát, vagy a berekedést ? — A berekedést, mert a lármát hiába nem kívánjuk, úgy is lesz. Olyan lármák lesznek a közgyűlésen, kedves bizottsági tag úr, hogy magát számos alkalommal fogjóL rendreutasítani, akkora viharban, amire a legöregebb gyorsírók sem emlékeznek . . . — Ugyan ! Ugyan ! Különben, majd elválik ! — Mit csinálnak a tanácsnokok, a jövendő viharok szenvedő alanyai ? Mert hiszen minden párt egyértelmű élvezettel csak a tanácsot üti ! — Maholnap teljes lesz a tanács. Idehaza van Liber Endre, aki Svájcban és Olaszországban járt, legutóbb pedig, mint jó családapához illik, a fonyódi árvatelepet tekintette meg. Megjött Rum- bach Dezső, ez a derék, kiváló mérnök, aki tulajdonképen el sem ment; szabadságideje alatt szombaton és vasár-- nap este nyolcig volt a városházán a kora reggeli óráktól kezdve, hogy a költségvetést összeállítsa,.Borvendég Francitól Hamburgból kaptam egy képeslapot, ahol a, hosszúszakállú Kakujay bácsi és Scheuer Róbert társaságában a cen- trálét nézegeti, miután a kölni centrálét alaposan megvizsgálta. Innen Lonmagyar terület, — Észak, Kelet, Nyugat, Dél— címereivel, amikor Londonba repül most, sokmillió magyar hő imáját vivén a trianoni Magyarország nagy protekt órának, visszajöjjön mihamarább, visszahozva az elszakított területeket . . . — Szóval az aranytoll és az üdvözlő irat már él is mentek? — Igen, pedig olyan szép mind a kettő, hogy néhány napig ki lehetett volna őket valahol állíttatni. — Mi újság a városháza első emeletén ? — Sipőcz polgármester már elfoglalta hivatalát és egyebet sem tesz, mint vendégségbe ebédéi. Hétfőn a zoológusoknál, szerdán a presbiteri szövetséggel, csütörtökön megint a zoológusokkal, pénteken . . . — Miért hagyja ki a keddet, kedves dr. Városházy ? — Azért, mert kedden nem hivatalos minőségben ebédéit a polgármester, Izabella királyi hercegasszonyéknál. — Nem is tudtuk, hogy ilyen nagy- urakkgl eszik egy tányérból cseresznyét a podeszta ! Nincs ennek valamilyen mélyebben fekvő oka ? — Ne akarjon politizálni szerkesztő úr ! Nincs semmi oka, ha csak az nem, hogy a főherceg asszony nagyon kedveld Budapest finom és rokonszenves polgár- mesterét. Ez a vendéglátás az úri-utcai főhercegi palotában különben nem is nagyon ritka, a polgármester havonként átlag egyszer-kétszer Izabella hercegasszonyéknál ebédel, de nem ritkán költi el délebédjét a kapucinus vagy a ferencesatyák vendéglátó asztalánál sem . . . — Olvasta a polgármester cikkét édesatyjáról a Pesti Hírlapban ? — Olvastam és nagyon meg voltam illetődre. Nagyon megható az a síron- túli finom és bensőséges szeretet, amely- lyel a polgármester édesapja, emlékét köszönti . , . Csudálatos találkozása a véletleneknek, hogy a polgármester cikségekkel és tisztelettel fog fogadni a magyar főváros, ha csakugyan eljönnek. Még egy kérdést intéztünk a tanácsnok úrhoz. Sokat jár külföldön, mik azok a közlekedési újítások, amelyeket a külföldi példák után nálunk is meg szándékozik, mint a közlekedési ügyosztály vezetője valósítani. —V. A legelmésebb készüléket legutóbbi otttartózkodásom alkalmával Berlinben láttam — mondja Lobmayer tanácsnok. —■ Berlinben hihetetlenül nagy a közlekedés, de kevés a közlekedési rendőr, mert a közlekedési rendőrt egy elmés automatikus berendezéssel pótolják. Berlinben minden utcakeresztezésnél a közlekedést jelző lámpák vannak felszerelve, amelyek automatikusan tiltják el, vagy engedik meg a közlekedést bizonyos rövid időközökben. A német fegyelmezett ségre mutat, hogy ha fél percnyi szabad átkelést jelző lámpafény után hirtelen pirosra fordul a lámpa lángja, a kocsik azonnal megállnak és várakoznak újabb egy-két percig, noha rendőr még a közelben sincsen. Tessék elképzelni a rendőrnélküli közlekedési lámpát Budapesten ! Érdekes tárgyalások folytak Ko- penhágában a kisvasúti kongresszuson, a közúti vasutak és az autóbuszközlekedés kapcsolatáról. Kopenhágában az az álláspont győzött, hogy a közúti és az autóbusz közlekedést egymás melló kell hozni, lehetőleg úgy, hogy autóbusz közlekedés a villamosnak egy kiegészíitő függvénye legyen. Még egy fontos és érdekes megfigyelést tettem Párisban és Londonban. Mindkét világvárosban egyre nagyobb méreteket ölt az egyirányú közlekedés, amelynek az egyes tudatos propagandára van szükségünk, hogy Budapestet a globetrotterek országútjává tegyük . . . Egész sereg tervünk van, amely mind megvalósul, ha pénzünk lesz rá : Calais-ba kirendeltséget fog felállítani az Idegenforgalmi Hivatal, hogy az odaérkező amerikaiak figyelmét Magyarországi a felhívja és a Calais—Páris között közlekedő express kocsijaiban az amerikaiak kezébe nyomja a Budapestet ismertető propaganda-füzeteket. Arról is szó van, hogy Newé York-ban szintén állítsunk föl kirendeltséget, amely a hajóra szálló amerikaiak között ossza szét ezeket a propaganda-füzeteket és hívja fel őket arra, hogy a bosszú hajóút alatt a füzetecs- kéket el is olvassák. Azt is tervezzük, hogy a magyar határon belépő külföldieket ellátjuk megfelelő propagandairatokkal,/ —■ szóval mindent megteszünk arra, hogy azt a nagy erkölcsi és anyagi hasznot, amelyet a külföldiek ideözönlése jelent, biztosítsuk. — Kiket vár még a főváros Budapestre ? — Várja elsősorban Lord Bother mer e-t, a nagy angolt, aki ma a legnépszerűbb* ember a legtiszteltebb külföldi egész Magyarországon. Az angol lord számára olyan ünnepségeket fog rendezni a főváros, amilyet a világ még nem látott, pedig hozzá vagyunk szokva a fényes ünnepségekhez. Várjuk az olasz parlamenti képviselők küldöttségének nagyfontosságú látogatását is, amely novemberben, vagy december elején fog megtörténni. Idevárjuk ezenkívül az angol alsóház magyar bizottságát is, akiket mind történelmi fontosságukat megillető ünnep-
