Uj Budapest, 1927 (4. évfolyam, 1-19. szám)
1927-12-17 / 18. szám
urBumpjEsr 19^7 december 17 Készül a hatósági karácsony A népjóléti minisztérium szeretef adomány-csomagokat és készpénzt oszt szét — Líbapecsenyét ebédelnek a kórházi betegek az ünnep első napján — Milyen lesz az árvaházak kriszkindlije ? — Az Uj Budapest tudósítójától. — A kormány újabb száz antóbnsz vásárlását szorgalmazza a főváros tanácsánál A kereskedelmi miniszter rövidesen jóváhagyja a főváros autóbuszrendelését Február közepére várható az autóbuszközlekedés javulása A karácsonyi ünnepek közeledtével aktuálissá vált a szokásos segélyakció lebonyolításának problémája. Az Uj Budapest munkatársa ebben az ügyben érdeklődött úgy a kormánykörökben, mint a városházán. A népjóléti minisztérium idevonatkozó akciójáról Dréhr Imre dr. államtitkár a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának : — A népjóléti minisztérium a karácsonyi ünnepek alkalmából szeretet- adomány-csomagokat fog szétosztani olyan formán, hogy ezeket szétosztás céljából a különböző társadalmi egyesületek rendelkezésére bocsátja. Ezekben a szeretetadomány-csomagokban élelmiszerek lesznek és a népjóléti minisztérium álláspontja szerint ez most a segélyezésnek legszükségesebb formája. Karácsonyi ünnepet a népjóléti minisztérium nem tervez, ezeket a csomagokat a Vöröskeresztes-nővé- rek és a cserkészek fogják a családoknak átadni. A népjóléti minisztérium ettől függetlenül nagyszámban nyújt pénzbeli segélyeket azoknak a kérvényezőknek, akiket alaposan megvizsgált helyzetük alapján segélyezésre érdemeseknek talál. ERDÉLYI UDVARI FÉNYKÉPÉSZ IV. Semmelweis-utca 2. Telefon 20Ö-54. KÜLŰNLtGESSÉGI VASUZLEI KOCSIALK ŰR ti>Z ÍS nilTÚF ÉLSZ EH tLÉStKBEH Nyegrus Gyula Utóda R.-t. Budapest, VIII , Teleky-tér 1—2 szám Telefon: József 308- 17 A városházán a székesfőváros karácsonyi és jótékonysági akcióiról ezeket mondották az Uj Budapest munkatársának : A főváros karácsonyi segélyezési akciójában az az 500,000 pengő játssza a legnagyobb szerepet, amelyet inségmunka végeztetésével juttatunk a rászorulóknak. Ebből az 500,000 pengőből 300,000 pengő jár a szellemi- és 200,000 pengő a fizikai inségmunkásoknak. Ennek az összegnek a felhasználását illetően még belügyminiszteri jóváhagyásra van szükség, de ennek idejében való megérkezése nem kétséges. Külön 200,000 pengőt irányozott belőle a főváros a karácsonyi akció keretében kiosztandó készpénzsegély címén, amit 20 pengőnként munkanélküliek között osztanak szét. Idetartozik a székesfőváros felruházási akciója is, amely december 20-án zajlik le a régi parlament épületében, ahol 5600 öltöny ruhát, 400 télikabátot és 2800 darab fehérneműt osztanak ki a szegény iskolás gyermekek között. A fővárosi kórházakban, mint minden esztendőben, Némethy tanácsnok intézkedésére a folyó évben is különlegesen jó ebédet kapnak az összes betegek. Lesz a kórházakban karácsony első napján bőven libapecsenye, a szent estén pedig karácsonyfát állítanak fel valamennyi kórház minden pavillonjában, ahol a betegek számára külön e célra sütött mákos- és diósbájglikat fognak szétosztani. Liber tanácsnok viszont az árvaházak és szegényházak karácsonyát készíti nagy buzgalommal -elő. A nincstelen árvák és az öreg szegények legalább a családi érzés szent ünnepén erezzenek egy szemernyit abból a melegből, amelyben az ^esztendő többi 364 napján olyan kevés részük van . . . A fővárosi autobuszközlekedés különböző problémáiról az utóbbi időben rendkívül sok szó esik a sajtóban. Több oldalon támadták a tanácsot, hogy nem siet eléggé ennek a kérdésnek a megoldásával, pedig az autobuszközlekedés jelenlegi méretei nem elégítik ki a főváros közönségének igényeit. A 100 új autobuszkocsi megrendeléséről már megtörtént a főváros végleges döntése, de még nem érkezett le a városházára a kereskedelmi miniszter jóváhagyása. Az Uj Budapest munkatársa beszélt ebben az ügyben Herrmann Miksa kereskedelmi miniszterrel, aki a következőket mondotta : — A 100 új autobuszkocsi megrendelése ügyében jóváhagyásomat rövidesen megkapja a főváros. Ebben a kérdésben nekem az a véleményem, hogy a főváros autóbusz- közlekedését a világvárosok mintájára erősen fejleszteni kell, éppen ezért még további megrendelések is szükségesekké válnak. Az Uj Budapest munkatársa ebben az ügyben a legilletékesebb helyről még azt a felvilágosítást kapta, hogy a kormány részéről a fővárosnál még további 100 autóbusz megrendelését fogják szorgalmazni. Általában minden oldalon nagy eréllyel sürgetik az autobuszközlekedés reformját és hatékony fejlesztését. Ami az autobuszközlekedés fejlesztéséről az átmeneti időben való gondoskodás nehézségeit illeti, ezek máris kiküszöbölteknek tekinthetők. A közlekedési bizottság tudvalévőén kéthetes határidőt tűzött ki idevonatkozó autobuszajánlatok benyújtására. Erre rövidesen sor is kerül és nem lehetetlen, hogy több komoly ajánlat fog beérkezni, aminek eredményeként már február közepére lényeges javulás várható a főváros autobuszközlekedé- désben. ..PALATÍNUS ÉPITÖÉS INGATLANFORGALMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG * BUDAPEST V. KERÜLET, RUDOLF-TÉR 6. SZ. . ,Vv. ff TELEFON: 121—45. ' m w w wmt m Az Uj Budapest tudósítójától MI ÚJSÁG A VÁROSHÁZÁN • — Mi újság a városházán, kedves dr. Városházy bizottsági tag úr? — Ha azt mondtam az elmúlt héten, szerkesztő úr, hogy ünnep előtt csend van és karácsonyig már vajmi kevés érdekes dolog fog történni, akkor őszintén bevallom, hogy csalódtam. A városházán szezon van, szerkesztő úr, láz van, izgalom van és e pillanatban bizony még szó sincs a karácsonyi pihenőről. — Nem a karácsonyi pihenő érdekli az embereket, hanem a karácsonyi . . . — Tudom, mire céloz, szerkesztő úr. A segélyre. A segély ügyében az a, helyzet, hogy a belügyminiszteri tárgyalásokat Gallina főjegyző befejezte, — teljes sikerrel. Bizonyos magasabb rezón azonban megtiltja, hogy erről bővebben nyilatkozzam, sőt, ha egészen őszinte akarok lenni, azt is elárulom, hogy külön megkértek a titkolózásra. A szerkesztőség azonban, amint mondani szokták, készségesen áll az előfizetők rendelkezésére és személyesen megadja a kért felvilágosításokat. Ehelyütt csak annyit, hogy a fővárosi tisztviselők kriszkindlije egyáltalában nem lesz rosszabb, mint tavaly vagy tavalyelőtt volt — és a városházi Jézuska szombaton és hétfőn mindenütt megjelenik. — Értem a csíziót, kedves dr. Városházy, bár amit mond, ezüstpapírba van csomagolva. Ugyan azt is lehetne mondani, hogy a papír ezüst, a benne lévő bonbon pedig arany. — Sapienti sat! Rég nem láttuk Sipőczi polgármestert. — Öméltósága jobban el van foglalva, 'mint valaha. Rengeteg tárgyalása van a Talbot-ügyben, nem is beszélve a rendes penzumról és a reprezentációs kötelességekről. — Erről nekem is van mondanivalóm az ön számára, kedves dr. Városházy. Én, mint már említettem önnek, sokszor láttam és hallottam beszélni a polgármestert, hiszen figyelemmel kisértem az ő működését, esztendők hosszú során át, kezdve az ügyészségi kis szobán, ahol most Szemethy barátom székel, a főpolgármesteri hivatal nagyúri előkelőséggel bebútorozott termén át mostani rezidenciájáig. Változtak az idők, változtak az emberek, áramlatok jöttek, hangulatok mentek, de túl minden többé vagy kevésbé hangzatos jelszón, mit sem változott az idők során Sipőcz Jenő. Maradt, mi volt: tetőtől talpig korrekt, leszürődöti, világnézetében mindétig konzekvens, komoly úr, egy Dickens- vagy talán még inkább Jókai- regényhős, egy csupaszív ember, aki mindenkinek jót akar, aki elvonatkoztatva a durva realitásoktól, egy tudós objektivitásával és hűvös intelligenciájával néz le a saját maga érdektelensége és felsőbbrendű világszemlélete által alkotott magaslatról az alatta nyüzsgő emberi gyarlóságokkal terhes sokaságra. Ezek a gondolatok ötlöttek eszembe, mikor a Hírlapírók Nyugdíjintézetének díszközgyűlésén hallottam beszélni ß sajtó szabadságáról és függetlenségéről Sipőcz Jenőt. Az én tulajdonságom, kedves dr. Városházy, a stókimondás, az őszinteség, akár tetszik ez valakinek, akár nem. Ezért is akarják annyian betömi a fejemet. Ez a közismert őszinteségem mondatja ki most velem, hogy a sajtószabadság védelmében elmondott Sipőcz-beszéd nekem Kossuth Lajost juttatta az eszembe, hiszen ezt a beszédet ugyanezen külsőségek között elmondhatta volna nyolcvan évvel ezelőtt a szabadságharc nagy állam- férfia is. Ezt azért tartom szükségesnek idejegyezni, mert vannak, akik reakciónak bélyegzik a polgármester nemes konzervativizmusát. Reakciós az az ember, aki ennyire védi a sajtószabadságot és akit annyira fanatizálva ünnepelt a liberális újságíróknak az a tábora, amely bizony az elmidt években annyiszor és annyiszor támadta a polgármestert. . . — A banketten viszont nem láttuk Sipőczöt . . . — Nem érezte egészségileg jól magát, és igazán csak a sajtó iránt érzett szere- tete diktálta rá, hogy betegen is elmenjen a díszközgyűlésre. De mit szól az új városházi méltósá gosokhoz, kedves dr. Városházy ? — Örvendek nekik, szerkesztő úr. — Kik leltek méltóságosok ? — Kronologikus sorrendben elsőnek Warga László, nyugalmazott műszaki főtanácsos, városrendezési szakértő, az európai hírű városszabályozó mérnök. War gát, akinek kinevezése már meg is jelent, az ügyosztály nevében Rumbach tanácsnok üdvözölte meleg szavakkal. Az ügyosztály azonban egyéb ünnepséget is előkészít Warga számára. — Ki lett még méltóságos ? — Liber Endre. A közhitben ő már régen méltóságos, mióta menekültügyi kormánybiztos volt. A helyzet azonban az, hogy Liber még azokban az időkben volt kormánybiztos, amikor még ezzel az állással nem járt együtt a méltóságos rang. Ezt a hibát köszörülték ki most az illetékes kormánykörök és a kislakásépítés terén szerzett érdemei elismeréséül megadták néki a méltóságos címet. Liber a Ferencvárosi Torna Club díszvacsoráján hallotta meg az örvendetes hírt, Ripka mondotta meg neki, aki sietett elsőnek gratulálni az új méltó - ságos úrnak. — Hallom, bizonyos érzékenykedések is vannak abból az alkalomból, hogy — mások nem lettek ugyanezen alkalommal kormányfőtanácsosok. — Ennek az érzékenykedésnek kedves szerkesztő úr, valljuk meg őszintén, van is bizonyos alapja. Ennek az éle azonban terrpészetszerüleg nem irányul Liber Bandi ellen, akinek érdemeit senki kétségbe nem vonja. Csupán arról van szó, hogy van bizonyos rangsor a tanácsban, a legmagasabb kegy pedig nem a rangsor szerint sugározza a tanácsnokokat. Éppen ezért újra megindult az a mozgalom, amely már egyszer abbamaradt: az nevezetesen, hogy az egész tekintetes tanács méltóságos legyen és a tanácsnoki állás elérésével mindenkit megillessen automatikusan a méltóságos cím. — Halljuk, halljuk ! — A helyzet ma az, hogy amíg az ■ egész országban titulus van vitulus nélkül, a tanácsban van vitulus, de nincs titulus. A tanács tagjainak államtitkári fizetésük van, de nemcsak, hogy állam- titkári rangjuk nincsen, de miniszteri tanácsosi címük sem. Panaszkodnak is a tanácsnokok, hogy üléseken, ankéteken, náluk jóval fiatalabb urakat mél- tóságozni kénytelenek, mert miniszteri tanácsosok, ők pedig csak nagyságos urak, holott sokkal hosszabb szolgálati idővel, magasabb fizetéssel és nagyobb hatáskörrel rendelkeznek, mint az állami méltóságosok. Ezeken az ankéteken azután rendesen méltóságozzák is a fővárosi tanácsnokokat, akik pedig a címzést csaknem kivétel nélkül kénytelenek visszautasítani. Egy egyszerű minisztertanácsihatározattal meg lenne oldható a kérdés, és amint halljuk, az illetékes tényezőkben meg is van a hajlandóság, hogy ez a régóta vajúdó probléma köz- megelégedésre megoldódjon... 1: | Sr I
