Uj Budapest, 1927 (4. évfolyam, 1-19. szám)

1927-11-26 / 15. szám

1927 november 26 tUJBTntAPEST 3 Lobmayer tanácsnok a közgazdasági problémákról 700-ról 70-re csökkent a tranzitó-kereskedők száma — A ferencvárosi helyikikötőbe kell áthelyezni a közraktártelepet — Uj szabályrendeletek tömegét dolgozza ki a közgazdasági ügyosztály Szaporítják a kéményseprő-kerületek számát nak figyelembevételével történ­hessék meg. — Általában ezentúl a Várban kétemeletesnél magasabb épületet nem szabad építeni. Tizenöt méter 50 centiméter a legnagyobb ma­gasság. De ilyen magas épületet is csak akkor szabad építeni, ha azt a szomszédos épületek megengedik. Eégi épületet lebontani is csak kivé­telesen szabad és az idevonatkozó engedély megadását kiveszik az elöljáróság hatásköréből. Az ilyen engedélyeknek a megadása ezen­túl a közmunkatanács előzetes hoz­zájárulásától függ. A lebontás he­lyén létesített új épületben meg kell tartani a régi épület homlok­zatából minden értékes részletet, kapuzatot, díszítményt és ezeket be kell olvasztani az új homlok­zatba. Tilos lesz ezentúl a Vár te­rületén reklámszerű nagyobb hir­detéseket alkalmazni, címtáblákat és cégjelzőket pedig csak az épület hom­lokzatával harmonikusan szabad el­helyezni. Mindezekhez hatósági en­gedély szükséges. ■— Általában az új építési sza­bályzat a legnagyobb elővigyáza­tossággal védelmezi a Várat, a fő­város egyetlen igazán történelmi jellegű területét. Nézetem szerint a Közmunkák Tanácsának, vagy a fővárosi pénzalapnak, mihelyt erre anyagi mód nyílik, kötelessége lesz kisajátítani és lebontatni az íz­léstelen és az összhangot zavaró épü­leteket, amelyek ott az utóbbi évtize­dekben létesültek. Mint Petrovácz Gyulának ebből az érdekes nyilatkozatából kitűnik, egészen új perspektíva nyílik a jövőre nézve a fővárosi építkezé­sek szépészeti vonatkozásait il­letően. SCttNABEl ANDRÁS JOSZEF szemfedél, temen ezésl és ravatalozási - cikkek lerabata. BUDAPEST. I.. GEllfRTHEGY U*Cn 11 SZ — Apropos, Wolff Károly! Mit szól a parlamenti szerepléséhez az autó­adó ügyében? — Nagyon szimpatikus volt Wolff állásfoglalása, még az Est is meg­dicsérte ! Ami pedig Wolffot illeti, lát­szik, hogy érti a dolgát, ami a jelen esetben nem is csodálatos, hiszen — autótulajdonos. — ? — Már tulajdonképen nem ő, ha­nem a fia, ifj. Wolff Károly dr. köz­kórházi főorvos. Ami azonban a hazai utak állapotát, a kövezetvámokat és az egyéb bosszantó dolgokat illeti, azok Wolff Károly személyes tapasztalatai, amiket nyári olaszországi útja alkalmá­val szerzett. — Mi igaz abból, hogy a Gellért- fürdőben új igazgatói állást kreálnak? — Ez kérem a szokásos magasabb- rendű álláskeresés, ha valaki jól dotált állásba akar élhelyezkedni, akkor csinál magának állást. Igy van ez a jelen eset­ben is. Elfelejtik azonban ezek az urak, hogy a Géllértnek már van igazgatója, a derék Bánlaky Géza személyében, akit a tanács nem hajlandó semmiféle agyon- protezsált önjelölt érdekében félretenni. — Mi újság a házassági fronton? — Farsang előtti csönd. A lányok még egy utolsó báli szezonon ki akarják táncolni magukat, így csak január végére várható a legközelebbi esküvő: Ripka Babszi esküvője. A lakás külön­ben már épül, a Corvin-mozi melletti uj palotában fog lakni elegánsan be­rendezett négyszobás lakásban az ifjú pár, arravaló tekintettel, hogy a vő­legény klinikai tanársegéd, a klinikák közelében kell laknia. Szóval ő lesz az első Ripka-vő, aki nem Budán lakik. — Jónapot, kedves dr. Városházy. — A viszontlátásra, kedves szer­kesztő úr! A városházán talán a közlekedési és közgazdasági ügyosztály az, amely a karácsony előtti időkben a legtöbb elfoglaltsággal dicseked­hetik. Kora reggeltől a késő esti órákig, de gyakran éjfélig is, komoly szaktanácskozások, ankétok egész légiója folyik Lobmayer tanácsnok hivatali szobájában: most az autóbuszüzemi bizottság tart nyolc­tíz órás ülést, majd az idegenfor­galmi bizottság hallgatja meg a tanácsnok elnökletével Zilahy igaz­gató újabb előterjesztéseit, azután a tizenkettes Beszkárt-bizottságülé- sére siet Lobmayer elnökölni, hogy azután a közgazdasági referensek seregét fogadja. Mert hozzá tartoz­nak az ipari és közgazdasági ügyek is: és Budapest kereskedelmének és iparának pulzusán állandóan ott van Lobmayer Jenő szakavatott keze, hogy a vér forgalmát és az életnyilvánulásokat állandóanfigye- lemmel kisérje. A közérdeknek véltünk szolgá­latot teljesíteni, mikor az aktuális közgazdasági és ipari kérdésekről meginterjúvoltuk Lobmayer Jenő dr. tanácsnokot, aki a következő nyi­latkozatot tette az Uj Budapest számára: — Az ügyosztályban serény munka folyik!: Uj szabályrendelete­ket készítünk, a régi szabályrendele­teket módosítjuk. Jelenleg minisz­teri jóváhagyás alatt áll a foglal­kozást közvetítő és a tüzelőanyag árusításáról szóló szabályrendelet. Teljesen elkészült a gépkocsi fel- használásával űzött személy-autó­busz és teherszállítási*.. szabály- rendelet. A régi szabályrendeletek közül módosítás alá kerül a vendég­lős- és kávésipar gyakorlásáról, továbbá a kéményseprő-ipar gya­korlásáról szóló szabályrendelet. ' Ez utóbbival kapcsolatosan a ké- ményseprő-kerü le tek szaporításának ügye is megoldást nyer. — Meg kell emlékeznem a Buda­pesti Kisipari Hitelintézet r. t. működéséről is, mely intenzív mun­kát fejt ki a kisiparosok hitelellá­tása terén. Az 1928. évi költség- vetésben 400.000 pengőt irányoz­tunk elő az intézet alaptőkéjének felemelésére, a pénzügyi bizottság pedig úgy határozott, hogy a fővá­ros a tulajdonában lévő részvénye­ket adja el és az eladási ár fejében befolyó összeget is az intézet ren­delkezésére bocsájtja. Ha az intézet saját tőkéjének erősödése ily tem­póban folyik, a kiskereskedelem hitelkérdését is igyekszünk az üzlet­körbe beilleszteni és a hitelezési feltételeken is enyhíthetünk. — A Közraktárak megváltásá­val kapcsolatosan aktuálissá válik a ferencvárosi helyikikölő ügye is. A jövő év folyamán a kikötő meg­nyitható lesz, s most a használha­tósági módozatokról folynak tár­gyalások. Véleményem szerint a közraktári telepet a ferencvárosi helyikikötőbe kellene áthelyezni, természetesen akkor a telep beke­rítéséről a hozzá vezető műút kié­pítéséről, s megfelelő villamosköz­lekedésről is gondoskodni kell. A felszabaduló jelenlegi közraktári terület azután akár a vásárcsarnok kibővítésére, akár mint kikötőpart — Az Uj Budapest tudósítójától — Lobmayer Jenő dr• céljaira felhasználható. A közrak­tárak bármilynemű felhasználásá­hoz természetesen a Leszámítoló Bank hozzájárulása is szükséges, illetve a kérdés csak vele együt­tesen oldható meg. — Meg kell említenem az árú­min tavásárok kérdését is. Köztudo­mású, hogy a székesfőváros az árúmintavásárokat rendező Buda­pesti Kereskedelmi és Iparkamarát e téren a legmesszebbmenő támoga­tásban részesíti. A jövő évi költség- vetésben 16.000 pengő segélyt irá­nyoztunk elő. A kiállítási csarnokot, továbbá a Városligetben megfelelő közterületet majdnem teljesen ingyen engedjük át a vásár céljaira. A vásár tartama alatt pedig az idegenfor­galmi hivatal intenzív munkálko­dást fejt ki a nagyszámú idegen megfelelő elhelyezkedése terén. Örömmel kell megállapítanunk, hogy a Budapesti Arúmintavásár fejlődő tendenciát mutat, szemben az európai vásárokkal, ahol nem­csak stagnáció állt be, hanem hatá­rozottan visszafejlődés mutat­kozik. Ez a tény indította arra a nemzetközi kereskedelmi kamarát, mely Párisban tartja székhelyét, hogy az európai árúmintavásárok számát csökkentse, illetve az érde­kelt államokkal ily irányban tanács­kozzék. A nemzetközi kamara leg­feljebb 3—4 vásár megtartását tartja szükségesnek. Természetesen a budapesti vásár rendezésének szük­ségességét a nemzetközi szaktekin­télyek is elismerik. A mi árúminta- vásáraink legfőbb baja a terület­kérdés elintézetlen volta. Ha sike­rül egy állandó kiállítási területet kijelölni, akkor az árúmintavásárok fejlődésének egy új korszaka nyí­lik meg. — A vásárral kapcsolatosan meg kell említenem a tranzitó- kereskedelem fájdalmait is. A pénz­ügyminisztérium a nyár folyamán kiadott rendeletéivel annyira meg­nehezítette a tranzitókereskedők helyzetét, hogy a kereskedők száma rövidesen 700-ról 70-re apadt le. így természetesen a Bécsbe elto­lódott tranzitó forg almunkat soha­sem tudjuk visszaszerezni. A székes- főváros már többízben felemelte e kereskedelmi »politika« ellen a szavát. Most ismét a közgyűlés elé kívánunk menni, s a közgyűlés útján óhajtjuk a pénzügyi kormányt jobb belátásra bírni. Ismételten rá fogunk mutatni arra a téves fel­fogásra, mintha a tranzitókeres- kedelem a fejlődő magyar ipar érde­keit sértené, mert ennek éppen az ellenkezője igaz. A külföldi össze­köttetéseket teremtő és tranzitálás- sal foglalkozó kereskedő örömmel fog magyar árút exportálni az általa felfedezett külföldi piacokra. Az elő­fordult visszaéléseket sem lehet okul felhozni a tranzitókereskedők megrendszabályázásá’ra, mert hi­szen maguk a legális kereskedők kérik a visszaélések szigorú meg­torlását. —■ December havában sor kerül a székesfővárosi mezőgazdasági bizottság újbóli megalakítására is. Az 1920. évi XVIII. törvénycikk alapján működő mezőgazdasági bizottság a székesfőváros területén mezőgazdasággal foglalkozó érde­keit hivatott megvédeni. A főváros területén körülbelül 10.000— 12.000-en foglalkoznak mező- és kert- gazdálkodással s a bizottság az első 5 évi működési ideje alatt igen je­lentős eredményeket ért el a mező- gazdálkodás nívójának emelése s a mezőgazdálkodók érdekeinek a megvédése körül. A bizottság célja : a budai oldalon a gyümölcstermesz­tés oly arányú fejlesztése, hogy a külföldi faj gyümölcsök behozatalát (melyet jórészt a főváros fogyaszt el) a legminimálisabbra csökkentse, a pesti részen főleg a konyhakerté­szetek nívójának oly mérvű emelése, miként azt főleg Németországban tapasztalható. A főváros területén termelt elsőrangú primőr konyha­kertészeti cikkek a fővárosban bő értékesítési lehetőséget nyernek. Fényesen bevált szívbajok és véredényelmeszesedés, vese­bajok (vesekő) epebajok ellen a „Budai Mária gyógyvíz“ Főraktár: Édeskuty, Erzsébet-fér 8. Celluloid ajtóvédő tartós — elegáns REDŐ celluloidárugyár Budapest, VIII,, Sárkány-utca 5. Telefon: J. 344 - 90 MEGNYÍLT £k Lánchíd kávéház Clark Ádám-tér Fő-utca sarkán Fényesen berendezve A modern orvosi tudomány minden eszközével és a különböző gyógy- eljárásokhoz szükséges fölsze­relésekkel ellátva. A város minden pontjáról köny- nyen megközelíthető

Next

/
Oldalképek
Tartalom