Uj Budapest, 1927 (4. évfolyam, 1-19. szám)

1927-11-26 / 15. szám

4 tu Budapest 1927 november 26 Az élelmiszerűzem és a Tríester Handels A.-G. Miért csak egyetlen külföldi céget szólít fel az élelmiszer­üzem a bélszállításra ajánlattételre? — A bélkeres- j kedők felelnek az élelmiszerüzem mentegetőzésére — Az Uj Budapest tudósítójától — Azzal a cikkel kapcsolatban, amely­ben az Uj Budapest részletesen ismer­tette a községi élelmiszerüzemnek a bélbeszerzés tekintetében követett üz­leti politikáját, a Magyar Bélkeres­kedők Országos Egyesülése az alábbi nyilatkozat közlésére kérte fel szer­kesztőségünket : — Igen nagy érdeklődéssel olvas­tuk az Uj Budapestnek a községi élel­miszerüzemmel kapcsolatban szak­mánkat érdeklő cikkeit és indíttatva érezzük magunkat annak kijelenté­sére, hogy az összes magyarországi béliparosok és bélkereskedők, de kü­lönösen a községi élelmiszerüzemmel az utóbbi évek folyamán összekötte­tésben álló cégek azon az állásponton vannak, hogy a községi élélmiszerárú- sító üzem bélszükségletét legalább is olyan minőségben és árak mellett, ahogyan az az utóbbi időkben külföldről történt, igenis a belföldön, tehát itthon is a legnagyobb megelégedésre ki lehetne elégíteni. Midőn a községi élelmiszer- üzem a béltisztító üzemét felállította, ennek az oknak természetes követ­kezménye volt, hogy mi, akik iparun­kat évtizedek óta áldozatok és a köz­terhek viselése mellett folytatjuk, nem nézhettük tovább tétlenül egy olyan hatalmas közüzemnek további terjeszkedését, hiszen ez az üzem, amely a fővárosi virstli és kolbász gyártásának jelentékeny részét kép­viseli, a felsőbb hatóságok Ígéretével ellenkezően terjeszkedett ismét a mi rovásunkra. — Mi épp úgy féltjük kenyerün­ket, ahogyan féltik a többi iparágak, amelyek szintén kénytelenek voltak tiltakozó szavukat a községi élelmi­szerüzem terjeszkedése ellen felemelni. Hiszen, ha így folytatná az üzem, máról holnapra már bőrgyárat, gomb­gyárat és egyéb melléküzemet is be­vitéz HANIAY és GALAlfITS oki. gépészmérnök, elekro* mos berendezések vállalain Budapest, Vili., Szigony-nsfca 34. Telefon : József 373—59 sz. Ostende kávéház legkellemesebb családi szórakozó hely Tulajdonos: Gross Ödön Szobrász műkő-, stucco- és mümárványmunkák elsőrangú kivitelben RÁKOS MANÓ Budapest, VII., Szt. Domonkos-utca 5 Telefon: József 80—87 „PALATINOS“ ÉPITŐ­ÉS INGATLANFORGALMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG * BUDAPEST V. KERÜLET, RUDOLF-TÉR 6. SZ. TELEFON: 121-45. W* tpr sgP -mm Uan4nf annlálf részére összevont tankönyvek, nldydlItallUIUR kivonatok, segédkönyvek 7fA| DAC tanintézet Budapest, VII. kerület, Telefon: József 424-47. Dohány-utca 84. szám rendezhetne magának, mert az azok­hoz való nyersanyagokkal szintén rendelkezik. Végcélunk az, hogy a községi é^miszerüzem igazgatóságát jobb belátásra Ó3 mindannyiunk érdekeit egyformán megvédő össze­köttetés fentartására szoríthassuk. Hiszen az ilyen magatartást a közszál­lítási szabályzatok az ajánlások el­bírálása szempontjából elő is írják az üzem számára. Hisszük, hogy nem kérünk jogtalant, ha súlyt helyezünk arra, hogy amíg a mi belföldi cégeink azonos árak és feltételek mellett el tudják látni a községi élelmiszerüzem bélszükségletét, addig az üzem importálja ugyanazt az árút külföld­ről. Egyedül a községi élelmiszerűzem igazgatóságától függ, hogy ilyen irányú változást életbe léptet-e, vagy megvárja, míg a minisztériumtól kap erre vonatkozó utasítást. A hozzánk beküldött nyilatkozat élénken jellemzi a fővárosi élelmiszer­üzem abszolutisztikus üzleti politikája mögött meghúzódó állapotokat. Ha nagykereskedőkből álló egyesülés ilyen éles állásfoglalásra kényszerül egy közüzemmel szemben, akkor na­gyon súlyos okainak kell lenni az üzemmel szemben kialakult ellen­séges kereskedelmi közhangulatnak. Egyébként a Magyar Bélkereskedők Egyesülésének egyik tagja külön nyi­latkozatban is kifejtette véleményét az élelmiszerüzem bélbeszerzési poli­tikájáról. — Az a nyilatkozat — mondotta a nagykereskedő — amelyet az élel­miszerüzem az Uj Budapest cikkére vonatkozóan beküldött, cáfolni igyekszik, de egyáltalában nem cáfolja meg az Uj Budapest közléseit, sem a béltisztító felállítása, sem pedig a kül­földről impprtált júhbélvásárlás te­kintetében. Az élelmiszerüzem igaz­gatóságának lehet külön felfogása a béltisztítóüzem életbeléptetésének jo­gosságáról, nekünk azonban, akik az erre vonatkozó szabályrendeleteket ismerjük, az övékével homlokegyenest ellenkező nézetünk van. A szabályren­delet szerint, de mindenki szerint, akinek érzéke van a hússal foglalkozó üzemek higiénikus követelményei iránt, fent artás nélkül kifejezésre juttatja azt a véleményét, hogy belet tisztítani olyan üzemben, ahol húst kezelnek és őrölnek, virstlit és kolbász­féléket töltenek, — nem szabad. Ép­pen a községi élelmiszerüzem igazga­tóságának, amely szereti hangoztatni a mintaszerűséget és tisztaságot, nem lett volna szabad megfeledkeznie arról a kötelességről, amellyel a fogyasz­tókkal szemben a higiénia tekintetében tartozik. Még akkor sem lett volna szabad megfeledkeznie, bármennyire megirigyelte is a béliparosok kenyerét. A béltisztítás bűzzel jár, de olyan tisztátalansággal is, amely semmi­képpen sem türhetők el egy kolbászüzem műhelyeinek közvetlen szomszédságá­ban. — Ezeken a szempontokon kívül — folytatta a nagykereskedő — figye­lembe kell venni a szabályrendelet et ! TAB ARIN ! Nemzetközi Orfeum * Esténként lO órai kezdettel elsőrangú varieté, kabaré és táncműsor * a telepengedély megszerezhetésére vo­natkozóan. Ugyanis a közvágóhíd területén a minisztérium az új ipar­törvény életbeléptetése, óta béltisztító­üzem létesítésére senkinek engedélyt nem adott, sőt azokat az engedélyeket is hatálytalanította, amelyeket a fő­város első vagy másodikfoku határo­zata már kiutalt. A minisztériumnak ez a szigorú magatartása azon a sza­bályrendeleten alapul, hogy béltisz­tításra telepengedélyt csak a bűzös övön belül, az Illatos-úton lehet ki­adni. Az élelmiszerüzem bélimportjával kapcsolatban a nagykereskedő az Uj Budapest munkatársa előtt a követ­kező nyilatkozatot tette : — Az élelmiszerüzem nyilatkoza­tával szemben szerintem másodrendű fontosságú, hogy évente hárommil- liárd vagy csak kétmilliárd korona vándorolt ki ezért a cikkért kül­földre, ellenben 'fi fontos az, hogy ugyanazt a minőségű árút azo­nos feltételek mellett belföldön is meg lehetett volna-e szerezni. Tett-e a községi élelmiszerüzem igazgató­sága valamikor is kísérletet arra, hogy a belföldi forrásokat kísérletképpen csak egyszer is felszólítsa : ugyan­abban az árban, mint az általa elő­szeretettel favorizált Triester Handels A. G. bécsi cég — el tudnák-e látni az üzemet ezzel a fontos és értékes anyag­gal. Nekünk, bélkereskedőknek az a nézetünk, hogy egy nagy üzem veze­tőjének az ország kereskedelmi érdekeit és a hazafias szempontokat is figye­lembe kell vennie, mert csak ilyen kö­rülmények között nem szenved csor­bát a közérdek, sőt az üzemi érdek sem. Egy közüzemnek nem szabad megsértődnie, ha a főváros adózó pol­gárai ellenőrzik és figyelemmel kísé­rik az üzem vezetőségének minden lé­pését. Műharagot, felfortyanást és mél- tatankodást szoktunk ilyenkor észlelni a vezéregyéniségek részéről, a dolgok­nak ilyen elitélése azonban teljesen közömbös egy közérdekű ügy szem-. pontjából. A külföldön az élelmiszer- üzem tudtunkkal kizárólag a Triester Handels A. G.-t szokta ajánlattételre felszólítani, pedig a világon sok ilyen Handels A. G. van és ha már a bel­földet mellőzi az élelmiszerüzem, ah­hoz talán mégis van köze a nyilvá­nosságnak, hogy miért éppen egy kül­földi céget favorizál egy közüzem, és miért nem kíváncsi annak vezér- igazgatója más külföldi cégek aján­latára ? — A juhbelek átmérőjét illetőleg a községi élelmiszerüzem elárúsító he­lyiségeiben bármikor lehet olyan virstliket is találni — folytatta a nagykereskedő, — amelyeket huszon- négy-huszonhat milliméternél szűkebb átmérőjű juhbélbe töltöttek. Már pe­dig ez a körülmény az árajánlat meg­tételénél is fontos szerepet játszik, mert az a bélkereskedelmi cég, amely lelki- ismeretesen és korrekten ügyel a megajánlott átmérő betartására, az más árat kénytelen kalkulálni, mint az a külföldi cég, amely esetleg rész­ben kisebb értékű és kisebb kaliberű juhbeleket is vegyít küldemé­nyébe . . . A kereskedelmi miniszter csodálkozással értesült az él elmiszerüzem dolgairól A fővárosi élelmiszerüzem terjesz­kedése ellen megindult nagyszabású akció csütörtökön délben hivatalos for­mában a kormányhatóság elé is el­jutott, amennyiben Bittner János kormányfőtanácsos vezetésével a Kereskedelmi és Iparkamara tag­jaiból álló nagyobb küldöttség kereste fel Scitovszky Béla belügyminisztert és Herrmann Miksa kereskedelmi minisztert. Mind a két miniszternek hosszabb memorandumot adott át a küldöttéig. A belügyminiszternek tudvalévőén felügyeleti joga alapján közvetlen beleszólása van a főváros üzemeinek dolgába, tőle tehát azt kérte a küldöttség, hogy az élelmiszer- üzem folytonos terjeszkedését felügye­leti joga alapján akadályozza meg, ha már erre a kereskedők és iparosok adófizető rétegének védelme szem­pontjából a főváros törvényhatósága képtelen. Scitovszky Béla belügymi­niszter kijelentette a küldöttség előtt, hogy még nem történt meg a döntés arravonatkozóan, milyen üzemeket szüntetnek meg, mindenesetre az üzem­szervező bizottság határozatáig külön megvizsgálja a küldöttség által fel­sorolt panaszokat. Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter viszont a legnagyobb cso­dálkozással értesült a küldöttség tag­jaitól arról, hogy az 1922. évben hozott ipart örvény ellenére a fővárosi élel­miszerüzem folytatja terjeszkedését, anélkül, hogy arra a kormánytól tör­vényszerűen hozzájárulást kérne. Hasonlóképpen csodálkozott a minisz­ter afelett is, hogy az élelmiszerüzem a kormány jóváhagyása nélkül köz­szállításokat vállal és hogy kétmilliárd koronát juttat külföldre olyan áru­cikkért, amelynek külföldről való be­szerzéséhez szintén nem tartotta szük­ségesnek megszerezni a kormányható­ság jóváhagyását, holott nagyon jól tudja, hogy a közüzem beszerzései csak miniszteri engedély alapján tör­ténhetnek. Kijelentette Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter a kül­döttség előtt, hogy mindazokat a fo­gantyúkat, amelyeket a törvény ren­delkezésére ad, igénybe fogja venni a fővárosi .élelmiszerüzemmel ■ szemben és a küldöttség adatait minden tekintet­ben vizsgálat tárgyává teszi.. Viktoria ZÁSZLÓGYÁR ÉS DÍSZÍTŐ VÁLLALAT Rumbold B. Fiai Alapittatott 1842. ♦+ Telefon : J. 52—09. Zászlókészitések, díszítések, iparművészeti, cimfestő-mázoló és szobafestő munkák. WEISZ JOZöEF IS TÜRSfl S5Uk Buda pest, I., Budaürsi ut 11. (Saját házban Talarozási és emeletráépítési munkálatoka ÁMON ANTAL ÉS FIAI , KÖVEZŐMESTEREK Út-, csatorna- és betonépitésf vállalkozók. Földmunka — Vágányfektetés - Mészkőbánya. VIII., FUTÓ-UTCA 10 Telefon: J 303 - 85. Turcsárvyi István hatóságilag engedélyezel! villanyszerelő Budapest, IX., Ráday-uica 40. szám. Világítási, erőátvitelt, Telefon- és csengóbeiende- zések szakszerű szerelése es javítása Csillárok, kandeláberek és művészi seiyemernyöK. ArnóczKy és Társa autökarosszéria gy«ra Budapest, Vili.. Práler-utca 64. sz. _________Telefon: József 311-18 Tf lNCPULOTA SZENES LADA RÉVAY-UTCA 18 A művészet, technika és magyar munkáskezek gyönyörű alkotása a S P OLD RI CH-EII EREM söröző Budapest, IV. kerület, ferenciek-tere 7. szám. Legjobb magyar konyhaI A legszebb kávéház pedig a SPOLARICH-HAVEHAZ Budapest, Vili. kér., József-körut 37 - 39. szám. Esténként cigányzene. Expresso kávé. Saját sütő- és cukrászipari ütem

Next

/
Oldalképek
Tartalom