Uj Budapest, 1927 (4. évfolyam, 1-19. szám)
1927-11-26 / 14. szám
ÍV. évfolyam 14. szám Budapest, 1927 november 26 UJ BUDAPEST mum Előfizetési érák.: Egész évre ..................................................24 pengő Fé l évre . .................................................. . 12 pengő Eg yes szám ára 30 fillér «iiMWMfigr ffi aa—i FELETŐS SZERKESZTŐ : DOBV ANDOR dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Dalmady Győző-utca 3. Telefon: Teréz 2Ó6-56 Postatakarékp. chequeszámla: 30913. farífaleszállifás helyett — tarífaarányosítás Két és fél milliárd pengőbe kerülne a villamosjegy árának egy fillérrel való leszállítása — Négyszázezer pengőt emészt fel az Aréna-úti vonal egységesítése, amely februárra megvalósul — Fejlesztik a vasút áramfejlesztő és elosztó telepét Sztrókay István és Buday Dezső a Beszkárt ügyeiről — Az Uj Budapest tudósítójától — Két névnap Mikor csütörtökön este lobogó lampionok, kipirult arcú cserkészfiúk, magyarruhás üde lánykák sorfala között bementünk a Gellért- szállóba, hogy krónikása legyünk a polgármester névnapi ünnepének, egy másik névnap jutott az eszünkbe. Több, mint tíz esztendeje, langyos nyári estén, egy németvölgyi villába voltunk hivatalosak, ahol a ház gazdája, Bárczy István polgármester ünnepelte a névnapját. Néhány unott, ceremóniális üdvözlőszó, konvencionális fáklyafény, megrendelt dalárda, gyérszámú közönség . . . ezek voltak azok a külsőségek, amelyek között Budapest akkori polgár - mestere névnapját ünnepelte. A két névnap közötti különbség a csütörtöki estén mélyen és élesen vésődött elménkbe. Akkor a klikkek podesziáját ünnepelték, most a tömegek polgármestere elé hozta el hódolatát e város mindenrendű és rangú lakossága. Akkor a banális tosztok szürkeségén túl mi jelentősége sem volt az efémer ünnepségnek, most a polgármester névnapja nagyfontosságú nyilatkozatok határköve, amikor az eszmék hivatott reprezentánsában, a maga korszakának, győzedelmes világszemléletének jubileumára eszmél az ünneplő sokaság. A piedesztál, amelyet megbecsülésből és szeretetböl épített a főváros népe a polgármester számára, ezen a névnapi ünnepségen szebben és fényesebben ragyogott, mint valaha. Az idő materiális forgatagában végre egy ember, akinek nincsenek egyéni céljai, egy lovag, akinek hűséggel és becsületességgel vértezett pajzsáról lesíklik minden támadás, klasz- szikus époszok hőse, akinek útja át minden zűrön és lápon puritánul tisztán és egyenesen vezet célja, a nagy, a szép, az új Budapest felé. Az az ezer ember, aki csütörtök este a Gellert-szállóban megjelent és azok a százezrek, akik a városban szívben és lélekben együtt lelkesedtek a Gellért-szállóbeli ezer ünneplővel, nem egy embert tömjéneztek, nem egy férfiút ünnepeltek, aki véges és halandó, hanem hitet tettek nemes vágyaik azon múlandó emberi tulajdonságokon felülemelkedő halhatatlan ideálja mellett, amelynek ma Budapesten Sipőcz Jenő az egyetlen reprezentánsa. A körültünk tobzódó danse macabre- ban, a csömörben és kétségbeesésben, amikor a világ kifordult sarkából, már a jelenben történelmi távlatot kezd kapni a polgármester alakja, aki arra született, hogy aleromló magyar közélet egén a hitnek és a reménynek legyen fényes csillaga. A legközelebbi időben a Beszkárt-nak néhány nagyjelentőségű terve kerül a megvalósúlás stádiumába, helyesebben néhány olyan probléma szerepel az aktualitás előterében, ami nagy érdekességet jelent a nyilvánosság számára is. Az Uj Budapest munkatársának a készülő tervekről, valamint az aktualitásokról és a villamosközlekedés legújabb problémáiról alkalma volt hosszabb beszélgetést folytatni Sztrókay István kormányfőtanácsossal, a Beszkárt vezérigazgatóhelyettesével. Sztrókay István elsősorban a fogaskerekű vasút elektrifikálásának kérdéséről nyilatkozozott : — Néhány héttel ezelőtt történt meg az elektromos fogaskerekű vasút közigazgatási bejárása, általában pedig annyit mondhatok erről az ügyről, hogy folyik az előkészítés munkája, bár az elektrifikálásnak még vannak bizonyos nehézségei. A szerződés megkötése még nem történt meg, de azért az egész kérdés halad a megvalósulás felé. Véleményem szerint még egy esztendőre van szükség az elektrifikált vasút megnyitásáig, tehát jövő ősszel már üzemben lesz a villamosított fogaskerekű. A hátráltató okok között kell megemlítenem, hogy a vasúthoz tartozó járművek előállítása is hosszabb időt vesz igénybe. Ezután érdeklődtünk Sztrókay vezérigazgatóhelyettesnél a különféle vonalrendezésekről, az új vonalak építéséről és a közlekedés lebonyolításának újításai felől. Ezzel kapcsolatban Sztrókay vezérigazgatóhelyettes az alábbi nyilatkozatot tette : — A 46-os vonal vágányrendezésének ügyét kitűzte ugyan a közlekedési bizottság legutóbbi ülésének napirendjére, azonban ezt az ügyet a napirendről levették. Hogy miért, arról nem nyilatkozom. Az Aréna-úti átmenő forgalom lebonyolításának ügyében mindent előkészítettünk, a vágányok építése folyamatban van és ha nem volna november, amikor az ember az építkezéseknél kénytelen számításba venni az időjárás esetleges hátráltató körülményeit, azt mondhatnám, hogy az arénauti átmenő forgalom lebonyolítása két hónap múltán megkezdődhet. A közigazgatási bejárást nemrég tartottuk meg, a továbbiakban tehát az időjárástól függ minden. Az átmenő forgalom lebonyolítása úgy fog történni, hogy a 2-es és 16-os járatokat felcseréljük. Ezt a határozatot a téli menetrend megállapításánál hozta a közlekedési bizottság. Eszerint tehát a 16-os kocsi nem fog kimenni a Dráva- utcáig, hanem a Margithidfőnél lesz a végállomása, a 2-es kocsi viszont egészen a Dráva-utcáig szalad, sőt tovább vezetjük az Aréna-útón egészen az államvasúti aluljáróig. Itt aztán a forgalmat összekapcsolni csak gyalogközlekedéssel lehet. — Egyik napilap tévesen azt közölte, hogy az áílamvasuti aluljárónál azért nem lehet átvezetni a villamoskocsit, merthogy az aluljáró nem olyan széles. Ez az állítás téves, mert a villamoskocsi átvezetése azon hiusul meg, hogy az aluljáró nem elég magas és így nem tud átbújni alatta a villamos. A publikum tehát ennél a pontnál gyalog fog átmenni az aluljáró másik oldalára» ahol úgy fogunk berendezkedni, hogy onnan a kocsik a Keleti pályaudvar érintésével a Fiumei-ut és Haller-utcán át közvetlen forgalom alakjában a Soroksári-útig szaladnak. Erre a vonalra a 25-ös kocsit akarjuk átszerelni. Ez az intézkedés nagyon jelentői? Budapest közlekedésére, mert megvalósul annak a körútnak a terve, amelyet a Hungár ia-körúton szintén megfognak majd csinálni. Ez az új félköralakban vezetett vonal a Dunától a Dunáig halad, olyképpen, hogy a Váci-utnál van az egyik és a Soroksári- írtnál van a másik végállomása és az egész vonalat csak a Városligetnél lévő áílamvasuti aluljárónál kell megszakítani. Ezzel az Aréna-úti átmenőforgalom kérdése megoldódik és addig is, míg a Hungária-körut még hiányzó szakaszán is meg lehet, nyitni a forgalmat, valamivel beljebb meg van Budapestnek egy hasonlóan haladó másik körútja. Nem lehet egyelőre megoldani az Aréna-uti átmenő-forgalomnak az aluljáró felemelésére vonatkozó részét, mert az átépítésre az Államvasút nem hajlandó, a hid alatt pedig nem lehet mélyíteni az utat, mert a kocsiknak így rendkívül meredek pályája lenne ezen a rövid szakaszon. Az aréna-uti egységes forgalom megteremtése a vasútnak 320.000 pengőjébe, tehát 4 milliárd koronába kerül. — Ezen a nagyszabású beruházáson kivül egy másik nagy munkája is folyamatban van a Beszkártnak, mégpedig az áramfejlesztő és áramelosztó- telep berendezésének olyan mértékben való fejlesztése, hogy a fokozódó igényeket és üzembiztonság szempontjait egyaránt ki lehessen elégíteni. Ez a munka körülbelül egy év óta folyik és befejezéséhez még egy esztendő szükséges. Rendkívül nagy beruházása ez a vasútnak, amit jellemez az is, hogy ennek a beruházásnak céljaira 1927-re és 1928-ra 2.500,000 pengőt állítottunk be a költségvetésbe. Szerettük volna megkérdezni Sztro- kay vezérigazgatóhelyettest a villamos viteldíj leszállításának kérdésében is, de választ nem kaptunk. Erre való tekintettel megkérdeztük a Keresztény Községi Párt Beszkárt szakértőjét, Buday Dezső országgyűlési képviselőjét, aki az Uj Budapest munkatársának a következőket mondotta : — Az a beállítás, mintha a közlekedési bizottság a Beszkárt igazgatóságának előterjesztése nélkül is határozatot hozhatna a villamostarifa leszállítása ügyében, nem felel meg a valóságnak. A közlekedési bizottság csak úgy foglalkoz- hatik a villamos viteldíjak leszállításának kérdésével, ha a Beszkárt errevonatkozóan előterjesztést tesz. Az az állítás viszont, amely szerint meg van a mód a villamostarifa leszállítására, a helyzet ismeretének hiányából ered. Azok, akik a Beszkárt ügymenetét és pénzügyi helyzetét alaposan ismerik, tárgyilagoI san nem állíthatják, hogy a villa- mosviteldíjak leszállíthatok. Nyilvánvaló, hogy ennek a lehetőségnek a hangoztatása kizárólag hangulatkeltést céloz és pártpolitikai törekvéseket foglal magában. Még azok is, akik a villamostarifa leszállítása mellett kardoskodnak, tudják, hogy legfeljebb egy-két filléres leszállításról lehet szó. Ha a villamos viteldíj at csak 1 fillérrel szállítjuk le, a Beszkárt. költség- vetése 2,570.000 pengős veszteséget szenved, 2 filléres leszállítás esetén pedig több mint 5,000.000 pengőt. Amíg tehát a közönség észre sem venné, hogy a villamos olcsóbb lett volna, a vasút olyan horribilis kárt szenvedne, amivel a leszállítási jelszó hatása egyáltalán nem érne föl. Ezzel szemben tehát az igazgatóság mindössze olyan javaslatot fog előterjeszthetni, amely bizonyos aránytalan különbözőségeket fog eltüntetni. Tarifaleszállítás helyett az igazgatóság az arányosítási tervvel fog jönni, amely a kiáltó aránytalanságokat lesz hivatva megszüntetni. Még ennek a tervnek a megvalósítása is a bevételnek megcsappanását fogja eredményezni, ez azonban nem lesz olyan nagyméretű, hogy a háztartási egyensúly felborulásától kellene tartani. — Általában és végeredményben tehát annyit mondhatok a villamostarifa leszállítása érdekében megindított mozgalomról, hegy ez a kérdés népszerűségi térre vitetett át, ahonnan vissza kell vezetni a pénzügyek területére, vagyis oda, ahol a kérdés érdemi részét csak objektív vita alapján lehet eldönteni. Objektív vita esetén pedig én mindenkinek bebizonyítom, hogy a villamos viteldíjat leszállítani nem lehet. Az egyik oldalon a tarifa leszállítását követelni, a másik oldalon pedig azt követelni, hogy a vasút végezze el a tervbe vett beruházásokat is nem tárgyilagos eljárás.
