Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)
1922-01-03 / 1. szám
2 UJ BUDAPEST 1922 jantitir* 3 A forgalmi adó hozama terén különben, noha mar az adó ötödik hónapjában vagyunk, a legteljesebb tájékozatlanság uralkodik. A főváros ellenőrző szervezete csak január végére lesz valamennyi kerületben megszervezve és ekkora várható csupán az első komoly kép az adó várható eredményéről. Az ellenőrző szervezet már fel van állítva a IV., \. és IX. kerületekben, a Belvárosiban 50, a Lipótvárosban 91; a Ferencvárosban 72 adóellenőr működik. Hétfőn indult meg a hatodik kerület adóellenőrző szervezete és e hó 10-én kerül üzembe a VII. kerületi szervezet. Az ellenőrző munkára tudvalévőén a főváros saját tisztviselőit alkalmazza délutáni mellékfogdalko- zásbami: erre az állásra kétezren felül jelentkezett pályázó, akik közül azonban aüg nyolcszázan fognak tényleges (alkalmazást kapni. Az adóellenőrök fizetésére vonatkozólag eleinte az volt az ügyosztály terve, hogy a délutáni mellékfoglalkozásért havi 1500 koronát fizet, később azonban az átalányrendszerről a napidijra tértek át, ez a fizetési módozat sokkal alkalmasabb az ellenőrzi személyzet érdeklődésének ébrentartására. A napidíj 70 korona, és ezt havonkint utólag kapják az adóellenőrök. A főváros különben ezen a héten kanja meg a förgalmi adóból az első részesedést, még vedig 30 millió koronát. Ezt az összeget a vámhivatalban forgalmi adó alá eső tárgyak bevételeiből kapja a főváros, az összeg már a óén z ügy igaz ga lóságnál ki van utalva és annak felvételére néhány nap alatt sor kerül. A pénzügyi ügyosztály reméli, hogy január véigére már nagyobb összeget is kap a főváros a forgalmi adó révén, amire nagy szükség is van, hiszen az 1921. évi költségvetés deficitjét is csak a forgalmi adó hozaclékának beállításával volt képes az ügyosztály eltüntetni. Hetven uj szoba épül a városházán Három emeletet építenek a levéltár fölé — Átalakítják a templom-traktust — Bérezel tanácsnok nyilatkozata Eléggél nem dicsérhető akciója volt Bérezel Jenő dr tanácsnoknak, a városgazdasági ügyosztály vezetőjének, hogy a forradalmak után a menekültek iragy tömegeinek jíeözönlése idején, valamennyi illetékes hatóság közül egyedül a főváros vette komolyan a kormány azon határozatát, bőgj7 a hivatalokat a magánházakból lehetőleg ki kell telepítem, hogy7 ilyképen a lakások felszabaduljanak. Az akció folyományaképen egymásután szabadultak fel a statisztikai hivatal, a tejhivatal, a faelosztó, a IX., XIV., XV. ügyosztályoknak bérházakban elfoglalt helyiségei, a hivatalok pedig a központi városházán, legnagyobbrészt az uj barakképületekben! nyertek elhelyezést. A városgazdasági ügyosztály most újabb akciót kezdett abban az irányban, hogy a városháza kevés átalakítási által jobban kihasználható helyiségeit alakítsák át hivatalokká. Az érdekest kezdeményezésről Bérezel Jenő dr. tanácsnok a következő nyilatkozatot tette munkatársunknak: — Azon akciónk során, mely megértve! a helyzet nehézségeit, a magánházaknak hivatali helyiségektől való mentesítését tűzte ki célul, mintegy 90 szobát sikerült lakások céljaira lelszabaditanunk és, a lakáshivatal rendelkezésére) bocsátanunk. Uj akciónk során pedig hatvan uj hivatali szobát fogunk, nyerni és ilyképen a városházán meg tudjuk majd szüntetni a mai tagadhatatlan zsúfoltságot és helyet tudunk szorítani az uj hivataloknak is. Tervünkhöz _ előterjesztésemre csütörtöki ülésében hozzájárult a. főváros tanácsa is, azt elvileg helyeslelte és utasította a XIII. ügyosztályt a számítások megejtésóré és a tervek elkészítésére. — Tervem alapgondolata az, hogy a városháza rosszul kihasználI helyiségeit kell jobban kihasználhatókká átalakitani. Ezért azt tervezem, hogy a központi épület középszárnyára, ahol most csak a levéltár van elhelyezve. még két emeletet huzassunk1 és a. két emelet feletti részt, mely a harmadik emeletnek felel meg tulajdonképen, lapos tetővel kiképezve, direkt levéltári célokra szolgáló helyiségeknek használhassuk fel. Ilyképen itt a mai levéltári rész és a felette épülő három emeletnyi hely állana rendelkezésünkre. — Másik tervem az úgynevezett templom- traktus jobbl kihasználása. Ebben a, traktusban ma a földszinten a nyomda, az első emeleten a tanácsi] segédhivatal, a második eniele- len a számvevőség III. ügyosztálya van elhelyezve. A nagy boltíves! hodályok egyáltalában nem telelnek meg hivatali céloknak, óriási a terjedelmük és ami) még nagyobb baj, a lehetetlenséggel határos a fűtésűk. Itt azt tervezem, hogy7 az egyes emeleteken a. bolthajtások óla mennyezeteket iktassunk be és az igy keletkező ujj helyiségeket szintén hivataloknak használhatjuk fel. Más oldalról nyert információnk szerint az építési ügyosztály máris hozzálátott Bérezel tanácsnok szellemes tervének gyakorlati megvalósításához, ugyany- nyira,, hogy minden valószínűség szerint már ez év folyamán rendelkezésre fognak állani az uj helyiségek, melyeknek elkészültével a városházára lesz helyezhető a központi lakáshivatal is, mely még mindig magánházban van elhelyezve. Hetenként három újság indul Budapesten Az uj lapok kilencven százaléka nem éri meg a második számot — Barangolás a sajtődsungelben — Miért nem alakulnak uj egyesületek ? A forradalmak után heves lendüld el vett a lapgyártás, az utcasarkokon egyre-másra bukkantak fel a hangzatosnál hangzatosabb cimti újságok. Az elmúlt évben azután csodálatosan élénk iramot vett a lapgyártás, egyre-másra jelentek meg az újonnan megindult lapok, a „felújítottakról“ nem is szólva. Mondanunk sem kell, hogy az újonnan indult lapok közül nagyon kevés jutott el a negyedik számig, hanem már jóval előbb, az érdeklődés teljes hiánya miatt, jobblétre szenderült, ahol szintén nincsen ugyan olvasó, de legalább nincsen — nyomdaszámla sem. A lapinditáshoz tudvalevőleg a másodfokú köz- igazgatási hatóság jóváhagyása szükséges és igy a Központi Városházán a közjogi ügyosztály keretében külön sajtóosztály tartja nyilván az újonnan induló lapokat. Az uj hírlapoknak a derék Matolay tanácsjegyző a keresztapjuk, hozzá érkeznek a bejelentések és ő vigyáz arra, hogy olyan címen ne indíthasson lapot valaki, amilyen cim már védjegyezve van az annélesekben. Az elmúlt évben majd 140 különféle újság kért engedélyt a megindulásra, majdnem valamennyi uj, és csak kevés a felfrissített, melyet a forradalmak idején pihentetett a gazdájuk. Az ügyosztály statisztikája szerint átlag hetenként három uj lap indul Budapesten és majdnem ugyanannyi szűnik meg. Az 1921-ben indult lapok kilenctizedrésze nem érle meg az uj esztendőt, majd valamennyi az első, legkésőbb második szám után bedöglött. Érdekesnek tartjuk az 1921-ben „megindult“ lapok számait közölni, mégpedig szakok szerinti csoportosításban. Politikai lap alig kilenc kezdte el rögös pályafutását az elmúlt esztendőben, névszerinti'Budai IítradVr Budapest, Igazság, Kisgazda- párti Értesítő, Őrálló, Magyar Ugar, Magyar Agrárposta, Sonntagsblatt, Népakarat. Á legnagyobb szükség uj közgazdasági lapokra volt, aminek bizonyitékaképen csekély 23 közgazdasági lapot indítottak könyörületes szivü vállalkozók. íme a diszes nevek: Agenda Americana, Budapestéi' Börse, Le Danube International, Dorfbote, Internationaler Donau-Lloyd, Jury, Kereskedők és Iparosok Lapja, Legújabb Bankhirek, Magyar Llqyd, Népakarat. Pesti Tőzsde, Ungarländische Wirtschaft Korrespondenz, Le Pays du Danube, Békeszerződés, Donau-Lloyd, Informations, Vámügyi és Külforgalmi Közlöny, A Textil, Magyar- Holland Szemle, Külforgalmi Közlőn}7. Középeurópai Kurír, Mai Tőzsde, Külkereskedelmi Ilirek. Irodalmi és művészeti uj folyóirat 16 indult az elmúlt évben, hirdetvén, hogy rossz novellák és még rosszabb versek közrebocsájtására még mindig akad bőpénzü mecénás. A költészet és művészet jegyében indultak: Egyenlőség Képes Folyóirata, Hadtörténelem, Ifjúsági Irodalmi Figyelő, Az Irodalom. Körösi Csorna Archívum. Magyar írás, Magyar Tavasz, A Műbarát, Sánta ördög. Társadalomtudomány, Vadászat az emberre, Magyar Élet, Szivárvány, Saison, Föld és érnber. A színház és mozi körül tiz uj lap legyeskedik, mégpedig: Artisták Lapja, Szinészujság, Színház és Mozi, Magyar Film, Magyar Mozi Műsor, A Mozi, Játék, A Műveltség, A Színház, Film Újság. Riport céllal alig öt lap indult, hogy hamarosan beszünjön, úgymint: Hetilap, Mindent Tudok, Társadalom. Pesti Hirek, Hétfői Magyar Újság, mig „társadalmi“ céllal csekély huszonnégy szerkesztő ur teregette ki vitorláit. Lapjaik cime: Déli Hirek, Erdélyi Sajtótudósitó, Ferencvárosi Hírlap, Főiskola, Jüdische Korrespondenz aus Ungarn, Kőbányai Újság, Közlemények, Le Transylvanie en- chainée. Magyar A. B. C., Óbudai Napló, Orosz Ilirek, Székely Szó, Tisztes Ipar, Uj Magyar Élet, Pesti Hetinapló, Vasárnapi Levelek. Kőbányai Napló, Budapest—Kőbányai Újság, Férfi Divat, Magyar Asszony, A Rend.' „Vegyes“ címmel tizenhat lap indult útnak: Altruisták Lapja, Buzakereszt, Gaca, Lakáshivatali Közlöny, Levente, Magyar Jacht, Megértés, Nemzeti Elet, Sporthírek, Start, Szalézi Ilirek, Tájékoztató és Hirdetési Közlöny, Badewelt, Bankspost, Aero, Magyar Utazási és Fürdőiparág, Szaklap 29 kezdte meg pályafutását: Építőmesterek Közlönye, A Fényképész, Fogorvosi Szemle, Fogtechnikai Szemle, Festőművészeti Ilirek, Ifáz- tartás, Az Ipar, Ipari Szaksajtó Tudósítója, Ipar- közlöny, Kereskedelmi Élet, Kéményseprőmunkás, Magyar Tetőfedő- és Kályhásujság, Méhészeti Hirek, Mótorvilág, Nemzeti Nyomdász Újság, Posla- galamb, Segédmunkás, Tabularium, Vendég Bélyegforgalom, Magyar Festékkereskedelem, Magyar Villamos, Szakszervezeti Élet, A Cukrász, Cipőszemle, Tejgazdasági Szemle, Magyar Munkás Szemle, Az Illatszcrész, Magyar Szeszhirlap. Élclap, amire pedig a legnagyobb szükség lenne, kettő indult és szűnt meg, a IIirharang és a Csirkefogó. Nyugodjanak békében... Nem volt kedvező a múlt esztendő az uj egyesületek alakulását illetőleg sem. Annyi uj sem alakult, mint amennyi a normális körülmények között, békeévekben szokott. Oka ennek nagyrészt az, hogy n jóváhagyás sokkal körülményesebb. Mig azelőtt jóváhagyás nélkül megkezdhette működését az uj egyesület, — 40 nap múltával — addig ma ezt meg nem teheti. A háború alatt teljesen megtiltó Iták uj egyesületek alakítását. A komrnün után egy kormányrendelet (88.318/1919. VII.) pedig újólag szabályozta ezt. Eszerint a belügyminiszter az általános tiltó rendelkezés alól kivételt lehet, s az újonnan alakult egyletek alapszabályait kivételesen láttamozhatja, azaz jóváhagyhatja. Ez az oka, hogy a fővárosban működő Jkb. 2000 egyesület közül a múlt évben csak alig egypár uj akad. Kucséberek alkonya Megrendszabályozzák az uteai árusokat Nincs többé „járva-kelve* árusítás A háború előtti Budapest egyik legfontosabb pro- ■ blémája volt a helyfoglalások rendezésének kérdése. A kemény fába nem egyszer belevágott a tanács, ám mindannyiszor eredmény nélkül, mert a problémát nem tudta megoldani. Egyszer már kész szabályrendelet-tervezet is került a tanács elé, az utcai árusok azonban megjelentek Vázsonyinál, akinek egy szavára irattárba került a nagyjelentőségű tervezet. A helyfoglalás terén teljes volt a khaosz már a háború előtt is, de azt a zűrzavart, ami ebben >az ügyben a forradalmak alatt és után keletkezett, még az aktákkal legiagyongyötörtebb előljárósági tisztviselő sem merte volna megjósolni. A Károlyi-forradalom idején megjelentek a rokkantak, akik érdemeikre hivatkozva kiterrorizálták maguknak a helyfoglalási engedélyeket. Ha az elöljáróság nem adta meg, akkor a vásárcsarnokok igazgatóságához fordultak, mely a járva-kelve való árusítást engedélyezheti. A vásárcsarnokok igazgatósága meglehetősen konciliánsan járt el a kérelmekkel szemben és a jelentkező rokkantak legnagyobb része megkapta a járva-kelve való árusításra szóló engedélyt. A baj ott kezdődött, hogy a rokkantak, akik bizony féllábu, félkezü emberek, elfáradtak a ..járva-kelésbe“ és letelepedtek egyik vagy másik utcasarkon, vagy kapualjában. A rendőrség aztán irtó hadjáratokat indított ellenük, külön razziák voltak az utcai árusokra, amelyek nem nagy dicsőséget hoztak a szegény rokkantakra, akik sírva bicegtek a kapitányságokra, hogy leüljék a tiltott árusításért járó büntetést. A legfőbb ideje lévén, hogy végre teljes rend és központi ellenőrzés legyen a helyfoglalások ügyében. a közgazdasági ügyosztály január végén uj szabályrendelet-tervezetet terjeszt a szakbizottságok és a közgyűlés elé. Az érdekes tervezetről Purébl Győző dr. tanácsnok a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — A tervezet szerint Budapest székesfőváros közterületén csak a hatóság által az árusításra kijelölt helyen és csak annak szabad árusítania, aki erre az illetékes kerületi elöljáróságtól helyfoglalási engedélyt kapott. Az engedély kiadására az árusítóhely szerint illetékes kerületi elöljáróság van jogosítva, az engedélyek időtartamát pedig időről-időre a tanács állapítja meg. A székesfőváros közterületén a. tanács által esetről-esetre megállapítandó foglalko*- zásokat kivéve, kézműipari munkát senki sem kínálhat és nem végezhet. A járva-kelve árusítást a szabályrendelet-tervezet teljesen megszünteti, — ami a bosnyákok és kucséberek tetszését nem igen fogja megnyerni. — Külön erre a célra szervezett bizottság fogja kijelölni azokat a helyeket, amelyeken árusítani szabad és ahol ideiglenes jellegű, helyéről könnyen elmozdítható árusitó-bódét lehet felállítani. Efajta árusitó-bódé felállítását a főváros belső területén semmiesetre sem fogjuk engedélyezni. Helyfoglalási engedélyt csak az kaphat, aki más munkára képtelen, legalább 1914 óta állandóan Budapesten lakik, magyar honos és nagykorú. Magától értetődő, hogy a hadirokkantakat és hadiözvegyeket a helyfoglalási engedélyek kiadásánál elsősorban veszi figyelembe az illetékes hatóság. — Több helyfoglalási engedélyt senki sem kaphat és az árusítás csak személyesen lesz gyakorolható. A helyfoglalási engedélyt a kerületi elöljáróság azonnal bevonja attól, aki tiltott, közegészséget vagy közszemérmet sértő dolgot árusít, sőt ilyen esetekben még a kihágási eljárást is megindítjuk. A szabály- rendelet életbeléptetése előtt kiadott helyfoglalási engedélyek a szabályrendelet életbeléptetésétől szá- mitva három hónapig érvényesek. A szabályrendelet nem vonatkozik a hordár- és fuvarosiparra, az ujság- árusitásra, jégárusitásra, egyáltalán oly árusításokra és iparűzésekre, melyeknek közterületeken való gyakorlását külön szabályrendelet szabályozza.