Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)

1922-01-03 / 1. szám

2 UJ BUDAPEST 1922 jantitir* 3 A forgalmi adó hozama terén különben, noha mar az adó ötödik hónapjában vagyunk, a legteljesebb tájékozatlanság uralkodik. A főváros ellenőrző szervezete csak január vé­gére lesz valamennyi kerületben megszervezve és ekkora várható csupán az első komoly kép az adó várható eredményéről. Az ellen­őrző szervezet már fel van állítva a IV., \. és IX. kerületekben, a Belvárosiban 50, a Lipót­városban 91; a Ferencvárosban 72 adóellenőr működik. Hétfőn indult meg a hatodik kerü­let adóellenőrző szervezete és e hó 10-én kerül üzembe a VII. kerületi szervezet. Az ellenőrző munkára tudvalévőén a főváros saját tiszt­viselőit alkalmazza délutáni mellékfogdalko- zásbami: erre az állásra kétezren felül jelentkezett pályázó, akik közül azonban aüg nyolcszázan fognak tényleges (alkalmazást kapni. Az adóellenőrök fizetésére vonatkozólag eleinte az volt az ügyosztály terve, hogy a délutáni mellékfoglalkozásért havi 1500 koro­nát fizet, később azonban az átalányrendszer­ről a napidijra tértek át, ez a fizetési módozat sokkal alkalmasabb az ellenőrzi személyzet érdeklődésének ébrentartására. A napidíj 70 korona, és ezt havonkint utólag kapják az adó­ellenőrök. A főváros különben ezen a héten kanja meg a förgalmi adóból az első részesedést, még vedig 30 millió koronát. Ezt az összeget a vám­hivatalban forgalmi adó alá eső tárgyak be­vételeiből kapja a főváros, az összeg már a óén z ügy igaz ga lóságnál ki van utalva és annak felvételére néhány nap alatt sor kerül. A pénz­ügyi ügyosztály reméli, hogy január véigére már nagyobb összeget is kap a főváros a for­galmi adó révén, amire nagy szükség is van, hiszen az 1921. évi költségvetés deficitjét is csak a forgalmi adó hozaclékának beállításá­val volt képes az ügyosztály eltüntetni. Hetven uj szoba épül a városházán Három emeletet építenek a levéltár fölé — Átalakítják a templom-traktust — Bérezel tanácsnok nyilatkozata Eléggél nem dicsérhető akciója volt Bérezel Jenő dr tanácsnoknak, a városgazdasági ügyosztály vezetőjé­nek, hogy a forradalmak után a menekültek iragy tö­megeinek jíeözönlése idején, valamennyi illetékes ha­tóság közül egyedül a főváros vette komolyan a kor­mány azon határozatát, bőgj7 a hivatalokat a magán­házakból lehetőleg ki kell telepítem, hogy7 ilyképen a lakások felszabaduljanak. Az akció folyományaképen egymásután szabadultak fel a statisztikai hivatal, a tejhivatal, a faelosztó, a IX., XIV., XV. ügyosztályok­nak bérházakban elfoglalt helyiségei, a hivatalok pe­dig a központi városházán, legnagyobbrészt az uj barakképületekben! nyertek elhelyezést. A városgaz­dasági ügyosztály most újabb akciót kezdett abban az irányban, hogy a városháza kevés átalakítási által jobban kihasználható helyiségeit alakítsák át hivata­lokká. Az érdekest kezdeményezésről Bérezel Jenő dr. tanácsnok a következő nyilatkozatot tette munka­társunknak: — Azon akciónk során, mely megértve! a helyzet nehézségeit, a magánházaknak hivatali helyiségektől való mentesítését tűzte ki célul, mintegy 90 szobát sikerült lakások céljaira lelszabaditanunk és, a lakáshivatal rendelke­zésére) bocsátanunk. Uj akciónk során pedig hatvan uj hivatali szobát fogunk, nyerni és ilyképen a városházán meg tudjuk majd szün­tetni a mai tagadhatatlan zsúfoltságot és he­lyet tudunk szorítani az uj hivataloknak is. Tervünkhöz _ előterjesztésemre csütörtöki ülé­sében hozzájárult a. főváros tanácsa is, azt el­vileg helyeslelte és utasította a XIII. ügyosz­tályt a számítások megejtésóré és a tervek el­készítésére. — Tervem alapgondolata az, hogy a város­háza rosszul kihasználI helyiségeit kell job­ban kihasználhatókká átalakitani. Ezért azt tervezem, hogy a központi épület középszár­nyára, ahol most csak a levéltár van elhe­lyezve. még két emeletet huzassunk1 és a. két emelet feletti részt, mely a harmadik emelet­nek felel meg tulajdonképen, lapos tetővel ki­képezve, direkt levéltári célokra szolgáló he­lyiségeknek használhassuk fel. Ilyképen itt a mai levéltári rész és a felette épülő három emeletnyi hely állana rendelkezésünkre. — Másik tervem az úgynevezett templom- traktus jobbl kihasználása. Ebben a, traktus­ban ma a földszinten a nyomda, az első emele­ten a tanácsi] segédhivatal, a második eniele- len a számvevőség III. ügyosztálya van elhe­lyezve. A nagy boltíves! hodályok egyáltalában nem telelnek meg hivatali céloknak, óriási a terjedelmük és ami) még nagyobb baj, a lehe­tetlenséggel határos a fűtésűk. Itt azt terve­zem, hogy7 az egyes emeleteken a. bolthajtások óla mennyezeteket iktassunk be és az igy ke­letkező ujj helyiségeket szintén hivataloknak használhatjuk fel. Más oldalról nyert információnk szerint az építési ügyosztály máris hozzálátott Bérezel tanácsnok szel­lemes tervének gyakorlati megvalósításához, ugyany- nyira,, hogy minden valószínűség szerint már ez év folyamán rendelkezésre fognak állani az uj helyiségek, melyeknek elkészültével a városházára lesz helyezhető a központi lakáshivatal is, mely még mindig magán­házban van elhelyezve. Hetenként három újság indul Budapesten Az uj lapok kilencven százaléka nem éri meg a második számot — Barangolás a sajtődsungelben — Miért nem alakulnak uj egyesületek ? A forradalmak után heves lendüld el vett a lap­gyártás, az utcasarkokon egyre-másra bukkantak fel a hangzatosnál hangzatosabb cimti újságok. Az elmúlt évben azután csodálatosan élénk ira­mot vett a lapgyártás, egyre-másra jelentek meg az újonnan megindult lapok, a „felújítottakról“ nem is szólva. Mondanunk sem kell, hogy az újon­nan indult lapok közül nagyon kevés jutott el a negyedik számig, hanem már jóval előbb, az ér­deklődés teljes hiánya miatt, jobblétre szenderült, ahol szintén nincsen ugyan olvasó, de legalább nin­csen — nyomdaszámla sem. A lapinditáshoz tudvalevőleg a másodfokú köz- igazgatási hatóság jóváhagyása szükséges és igy a Központi Városházán a közjogi ügyosztály kere­tében külön sajtóosztály tartja nyilván az újonnan induló lapokat. Az uj hírlapoknak a derék Matolay tanácsjegyző a keresztapjuk, hozzá érkeznek a be­jelentések és ő vigyáz arra, hogy olyan címen ne indíthasson lapot valaki, amilyen cim már véd­jegyezve van az annélesekben. Az elmúlt évben majd 140 különféle újság kért engedélyt a megindulásra, majdnem valamennyi uj, és csak kevés a felfrissített, melyet a forradalmak idején pihentetett a gazdájuk. Az ügyosztály sta­tisztikája szerint átlag hetenként három uj lap indul Budapesten és majdnem ugyanannyi szűnik meg. Az 1921-ben indult lapok kilenctizedrésze nem érle meg az uj esztendőt, majd valamennyi az első, legkésőbb második szám után bedöglött. Érdekesnek tartjuk az 1921-ben „megindult“ la­pok számait közölni, mégpedig szakok szerinti csoportosításban. Politikai lap alig kilenc kezdte el rögös pályafutását az elmúlt esztendőben, név­szerinti'Budai IítradVr Budapest, Igazság, Kisgazda- párti Értesítő, Őrálló, Magyar Ugar, Magyar Agrár­posta, Sonntagsblatt, Népakarat. Á legnagyobb szükség uj közgazdasági lapokra volt, aminek bizonyitékaképen csekély 23 közgaz­dasági lapot indítottak könyörületes szivü vállal­kozók. íme a diszes nevek: Agenda Americana, Budapestéi' Börse, Le Danube International, Dorf­bote, Internationaler Donau-Lloyd, Jury, Kereske­dők és Iparosok Lapja, Legújabb Bankhirek, Ma­gyar Llqyd, Népakarat. Pesti Tőzsde, Ungarländi­sche Wirtschaft Korrespondenz, Le Pays du Da­nube, Békeszerződés, Donau-Lloyd, Informations, Vámügyi és Külforgalmi Közlöny, A Textil, Magyar- Holland Szemle, Külforgalmi Közlőn}7. Középeuró­pai Kurír, Mai Tőzsde, Külkereskedelmi Ilirek. Irodalmi és művészeti uj folyóirat 16 indult az el­múlt évben, hirdetvén, hogy rossz novellák és még rosszabb versek közrebocsájtására még mindig akad bőpénzü mecénás. A költészet és művészet je­gyében indultak: Egyenlőség Képes Folyóirata, Hadtörténelem, Ifjúsági Irodalmi Figyelő, Az Iro­dalom. Körösi Csorna Archívum. Magyar írás, Ma­gyar Tavasz, A Műbarát, Sánta ördög. Társadalom­tudomány, Vadászat az emberre, Magyar Élet, Szivárvány, Saison, Föld és érnber. A színház és mozi körül tiz uj lap legyeskedik, mégpedig: Artisták Lapja, Szinészujság, Színház és Mozi, Magyar Film, Magyar Mozi Műsor, A Mozi, Játék, A Műveltség, A Színház, Film Újság. Riport céllal alig öt lap indult, hogy hamarosan beszünjön, úgymint: Hetilap, Mindent Tudok, Tár­sadalom. Pesti Hirek, Hétfői Magyar Újság, mig „társadalmi“ céllal csekély huszonnégy szerkesztő ur teregette ki vitorláit. Lapjaik cime: Déli Hirek, Erdélyi Sajtótudósitó, Ferencvárosi Hírlap, Főis­kola, Jüdische Korrespondenz aus Ungarn, Kőbá­nyai Újság, Közlemények, Le Transylvanie en- chainée. Magyar A. B. C., Óbudai Napló, Orosz Ilirek, Székely Szó, Tisztes Ipar, Uj Magyar Élet, Pesti Hetinapló, Vasárnapi Levelek. Kőbányai Napló, Budapest—Kőbányai Újság, Férfi Divat, Magyar Asszony, A Rend.' „Vegyes“ címmel tizenhat lap indult útnak: Altruisták Lapja, Buzakereszt, Gaca, Lakáshivatali Közlöny, Levente, Magyar Jacht, Megértés, Nem­zeti Elet, Sporthírek, Start, Szalézi Ilirek, Tájé­koztató és Hirdetési Közlöny, Badewelt, Banks­post, Aero, Magyar Utazási és Fürdőiparág, Szaklap 29 kezdte meg pályafutását: Építőmeste­rek Közlönye, A Fényképész, Fogorvosi Szemle, Fogtechnikai Szemle, Festőművészeti Ilirek, Ifáz- tartás, Az Ipar, Ipari Szaksajtó Tudósítója, Ipar- közlöny, Kereskedelmi Élet, Kéményseprőmunkás, Magyar Tetőfedő- és Kályhásujság, Méhészeti Hi­rek, Mótorvilág, Nemzeti Nyomdász Újság, Posla- galamb, Segédmunkás, Tabularium, Vendég Bé­lyegforgalom, Magyar Festékkereskedelem, Ma­gyar Villamos, Szakszervezeti Élet, A Cukrász, Cipőszemle, Tejgazdasági Szemle, Magyar Munkás Szemle, Az Illatszcrész, Magyar Szeszhirlap. Élclap, amire pedig a legnagyobb szükség lenne, kettő indult és szűnt meg, a IIirharang és a Csirke­fogó. Nyugodjanak békében... Nem volt kedvező a múlt esztendő az uj egyesü­letek alakulását illetőleg sem. Annyi uj sem ala­kult, mint amennyi a normális körülmények kö­zött, békeévekben szokott. Oka ennek nagyrészt az, hogy n jóváhagyás sokkal körülményesebb. Mig azelőtt jóváhagyás nélkül megkezdhette működését az uj egyesület, — 40 nap múltával — addig ma ezt meg nem teheti. A háború alatt teljesen meg­tiltó Iták uj egyesületek alakítását. A komrnün után egy kormányrendelet (88.318/1919. VII.) pedig újó­lag szabályozta ezt. Eszerint a belügyminiszter az általános tiltó rendelkezés alól kivételt lehet, s az újonnan alakult egyletek alapszabályait kivételesen láttamozhatja, azaz jóváhagyhatja. Ez az oka, hogy a fővárosban működő Jkb. 2000 egyesület kö­zül a múlt évben csak alig egypár uj akad. Kucséberek alkonya Megrendszabályozzák az uteai árusokat Nincs többé „járva-kelve* árusítás A háború előtti Budapest egyik legfontosabb pro- ■ blémája volt a helyfoglalások rendezésének kérdése. A kemény fába nem egyszer belevágott a tanács, ám mindannyiszor eredmény nélkül, mert a problémát nem tudta megoldani. Egyszer már kész szabályren­delet-tervezet is került a tanács elé, az utcai árusok azonban megjelentek Vázsonyinál, akinek egy sza­vára irattárba került a nagyjelentőségű tervezet. A helyfoglalás terén teljes volt a khaosz már a háború előtt is, de azt a zűrzavart, ami ebben >az ügyben a forradalmak alatt és után keletkezett, még az akták­kal legiagyongyötörtebb előljárósági tisztviselő sem merte volna megjósolni. A Károlyi-forradalom ide­jén megjelentek a rokkantak, akik érdemeikre hivat­kozva kiterrorizálták maguknak a helyfoglalási en­gedélyeket. Ha az elöljáróság nem adta meg, akkor a vásárcsarnokok igazgatóságához fordultak, mely a járva-kelve való árusítást engedélyezheti. A vásár­csarnokok igazgatósága meglehetősen konciliánsan járt el a kérelmekkel szemben és a jelentkező rokkan­tak legnagyobb része megkapta a járva-kelve való árusításra szóló engedélyt. A baj ott kezdődött, hogy a rokkantak, akik bizony féllábu, félkezü emberek, elfáradtak a ..járva-kelésbe“ és letelepedtek egyik vagy másik utcasarkon, vagy kapualjában. A rend­őrség aztán irtó hadjáratokat indított ellenük, külön razziák voltak az utcai árusokra, amelyek nem nagy dicsőséget hoztak a szegény rokkantakra, akik sírva bicegtek a kapitányságokra, hogy leüljék a tiltott árusításért járó büntetést. A legfőbb ideje lévén, hogy végre teljes rend és központi ellenőrzés legyen a helyfoglalások ügyében. a közgazdasági ügyosztály január végén uj szabály­rendelet-tervezetet terjeszt a szakbizottságok és a köz­gyűlés elé. Az érdekes tervezetről Purébl Győző dr. tanácsnok a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — A tervezet szerint Budapest székesfőváros köz­területén csak a hatóság által az árusításra kijelölt helyen és csak annak szabad árusítania, aki erre az illetékes kerületi elöljáróságtól helyfoglalási engedélyt kapott. Az engedély kiadására az árusító­hely szerint illetékes kerületi elöljáróság van jogo­sítva, az engedélyek időtartamát pedig időről-időre a tanács állapítja meg. A székesfőváros közterületén a. tanács által esetről-esetre megállapítandó foglalko*- zásokat kivéve, kézműipari munkát senki sem kínál­hat és nem végezhet. A járva-kelve árusítást a sza­bályrendelet-tervezet teljesen megszünteti, — ami a bosnyákok és kucséberek tetszését nem igen fogja megnyerni. — Külön erre a célra szervezett bizottság fogja ki­jelölni azokat a helyeket, amelyeken árusítani sza­bad és ahol ideiglenes jellegű, helyéről könnyen el­mozdítható árusitó-bódét lehet felállítani. Efajta árusitó-bódé felállítását a főváros belső területén semmiesetre sem fogjuk engedélyezni. Helyfoglalási engedélyt csak az kaphat, aki más munkára képte­len, legalább 1914 óta állandóan Budapesten lakik, magyar honos és nagykorú. Magától értetődő, hogy a hadirokkantakat és hadiözvegyeket a helyfoglalási engedélyek kiadásánál elsősorban veszi figyelembe az illetékes hatóság. — Több helyfoglalási engedélyt senki sem kaphat és az árusítás csak személyesen lesz gyakorolható. A helyfoglalási engedélyt a kerületi elöljáróság azon­nal bevonja attól, aki tiltott, közegészséget vagy köz­szemérmet sértő dolgot árusít, sőt ilyen esetekben még a kihágási eljárást is megindítjuk. A szabály- rendelet életbeléptetése előtt kiadott helyfoglalási en­gedélyek a szabályrendelet életbeléptetésétől szá- mitva három hónapig érvényesek. A szabályrendelet nem vonatkozik a hordár- és fuvarosiparra, az ujság- árusitásra, jégárusitásra, egyáltalán oly árusítá­sokra és iparűzésekre, melyeknek közterületeken való gyakorlását külön szabályrendelet szabályozza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom