Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)
1922-01-03 / 1. szám
1922 január* 3 UJ BUDAPEST 3 Egy önzetlen ajándék rejtelmeiből Miért ad az Angol-Magyar Bank 800.000 koronás nemzeti ajándékot a fővárosnak ? Küzdelem a budai hegyvidék közlekedési hegemóniájáért — Veszélyben a Fogaskerekű svábhegyi telekspekulációja A közlekedésügyi bizottság múlt szerdai illésén tárgyalta a Fogaskerekű Részvénytársaságnak a vasút ez évi téli üzemének fen tartására vonatkozó ajánlatát és azt pártolókig terjeszti a törvényhalósági hízolIsúg elé. A Fogaskerekű Vasút R.-T. beadványa azt foglalja magában, hogy a részvénytársaság saját költségén viseli a téli üzemet, melynek fentartása a kereskedelemügyi miniszter konkrét határozata értelmében a főváros kötelessége, ennek ellenében azonban azt kéri, hogy egy esztendei kezelésre engedje át a főváros a budai sikló üzemét, mely a háramlási jog alapján tavaly került a főváros birtokába. A részvénytársaság- ajánlatát tekintettel arra, hogy az a folyó évben 800.000 korona effektiv kiadás megtérülését jelenti, a főváros számára elfogadásra alkalmasnak ítélte a közlekedésügyi bizottság, bár a felszólalók legnagyobb részo kijelentette, hogy az ügy egyáltalában nem tiszta és a részvény- társaságnak ajánlata megtételénél egyáltalában nem altruisztikus szempontok, hanem egyéb célok lebegtek a szeme előtt Ezekről az „egyéb célokról“ különben egyet- mást elárul a részvénytársaság beadványa is, amely hangoztatja, hogy a részvénytársaságot ajánlata megtételénél az a szempont vezette, hogy a társaság és a főváros között fennálló feszültségei enyhítse és lojalitásával elősegítse a budai hegyvidék egységes közlekedésének tagadhatatlanul n agy jelentőség ü problémáját. A közlekedésügyi bizottság határozata, mely eleget tesz a részvénytársaság kívánságának, csak első etapja annak a küzdelemnek, amely a főváros és a Fogaskerekű, helyesebben a Fogaskerekű mögött meghúzódó Angol-Magyar Bank között meg fog indulni. A helyzet ugyanis a következő: 1926-ban a Fogaskerekű koncessziója lejár és a néhány rozzant kávédarálóból és még rozzantabb sze- mélyszállitókocsiból álló inventár teljesen ingyen kerül a főváros birtokába. Tudni kell, hegy a Fogaskerekűnek óriási telekérdekeltségei vannak a Svábhegyen és általában a budai hegyvidéken, a budai telkek értéke pedig ősidők óta attól függ, hogy milyen közel esnek hozzá a közlekedési eszközök. Már most ha a Fogaskerekű 1926-ban kiesik az Angol-Magyar Bank kezéből, akkor fuccs a telekspekuláció- vak, fuccs annak az egész,tagadhatatlanul érdekes programúinak, amelyet az Angol-Magyar Bank budai telkeinek értékesítése céljából a Fogaskerekű már régen kidolgozott magának. A Fogaskerekűnek tehát minden erővel arra kell törekednie, és erre vonatkozólag már most meg kell az előmunkálatokat kezdenie, hogy 1926-ban ne veszítse el a vasutat, mert ha elveszi ti, értéktelenekké lesznek a telkei és az Égisz, melynek képében őrködik Krausz Simon bankja budai hegyvidéki érdekeltségén, a tátrai veszteség után egy még súlyosabb csapás fogja érni: svábhegyi ingatlanainak elértéktelenedése és fel nem használhatósága. Ez az elgondolás vezelte a Fogaskerekű igaz- atóságát ismeretes ajánlata benyújtásakor. A ereskedelemügyi miniszter rideg, a főváros közönségének érdekével szemben a magánérdekeltségnek kedvező határozatát, ilyképen próbálja enyhíteni a ravasz részvénytársaság, várván, hogy a főváros beleessék a verembe és a részvénytársaság tiz hónap múlva, mikor az uj léli üzemvitel költségeinek fedezéséről lesz szó, szabadon verhesse mellét és hivatkozhasson a 800.000 koronás nemzeti ajándékra, mint cap- tatio benevolentiae-ra és szerelmi zálogra. Szerény véleményünk szerint azonban itt minden kísérletezés és próbálkozás hiábavaló, mert a főváros nem fog belemenni a szépen felállított csapdába. Nem akad ugyanis bizottság és közgyűlés, amely a budai hegyvidék közlekedésének problémáját a közúti közlekedés kérdésétől elválasztaná. Hiszen 1926-ban, amikor felmondás nélkül is a, főváros tulajdonába kerül a Fogaskerekű, már okvetlenül rendezve lesz a villamosok ügye, és okvetlenül úgy lesz rendezve, hogy az akkor már házi kezelésben lévő villamosvasút könnyen gondolhat olyan kérdésekre, mint a budai hegyvidék közlekedésének kiépítése. Csak nem gondolja az Angol- Magyar Bank, hogy a főváros már most megköti a kezét és akár a koncesszió-meghosszab- bitás, akár más engedmény formájában preju- dikál az 1926-iki határozatoknak1? És ami még ennél is fontosabb, csak nem gondolja a. Fogaskerekű, hogy amikor a főváros közlekedési politikájában vörös fonálként húzódik végig az az intenció, hogy a közlekedési eszközöket köz- vontositani és községesiteni kell, akkor Krausz Simon szépnek sem mondható szeméért, a főváros egységes közlekedési koncepciójából kiragadja a Fogaskerekűt és a budai hegyvidék vasutjait, és azokat, testet a testben, egy magánérdekeltség rideg üzleti politikájának szolgáltatja, ki? Az embero próbát.!... gondolja, magában az Angol-Magyar Bank és ez a rizikó mindenesetre megéri azt a rongyos 800.000 koronát, amelyet nemzeti ajándékul ajánl fel a tervéhez egyetlen lépéssel való közeledést jelentő siklóüzem átengedéséért a főváros számára. Annak a közgyűlési határozatnak azonban, mely ezt a trójai falóhoz nagyon is hasonlító ajándékot elfogadja, ha ugyan el fogja fogadni, határozottan és félre nem érthetően ki kell mondania, hogy minden mesterkedés hiábavaló. 1926-ban a Fogaskerekű a főváros tulajdonába kerül és a budai hegyvidék közlekedését nem az Angol-Magyar Bank telekspekulációs tervei, hanem a főváros közönségének szociális irányú, egységes jellegű közlekedésügyi politikája szerint fogják megoldani. MI-UJSÄG-A- o VÁROSHÁZÁN f • • • A Keresztény Községi Párt újéve. A Keresztény Községi Párt nagyobb küldöttséggel kereste fel vasárnap délelőtt >a Városházán Sipőcz Jenő dr. polgármestert, hogy őt az évforduló alkalmából üdvözölje. A küldöttség szónoka Csiliéry András dr, a párt alel nőké volt, aki üdvözlő beszédében méltatta a polgármester érdemeit és megáll apitottia, hogy hü maradt ahhoz a vállalt kötelességéhez, hogy a keresztény gondolatot beviszi a községi politikába. Amikor a romok eltakarítása után — mondotta a szónok — az építés munkájához fogtak, el kellett rá készülve lenniök, hogy darázsfészekbe nyúlnak. A régi demokrata és szabadkőműves érdekek szenvedtek sérelmet és ezek most nem utalják alaptalan és jogosulatlan szemrehányásokkal és vádakkal kisérni a, Keresztény Községi Párt és a főváros vezetőségének munkáját. A szónok ezzel a lelkes felkiáltással fejezte be beszéL dót: Életünket és vérünket az integer Magyar- országért! — Sipőcz polgármester ,a maga és munkatársai nevében mond köszönetét a meleg üdvözlésért, majd rátérve a főváros vezetőségét ért támadásokra, megállapítja, hogy legkevésbbé van joguk és okuk azoknak vádaskodni, akik a nagy külföldi kölcsönöket fölvették és most jámbor arccal csodálkoznak azon, hogy egy év alatt nem tudták visszafizetni. A polgármester azután felszólította a jelenlevőket, hogy maradjanak hűek a szent koronához és ne kövessék sem azokat, akik elvileg monarch isták, de időlegesen köztársasági ak, sem pedig azokat, akik elvben ugyan köztársaságiak, de időlegesen mönarcliisták. Beszédét az ezeréves Magyarország éltetésével fejezte be. A küldöttség a polgármestertől felvonult a Várba, hogy Wolff Károly dr.-t. a Keresztény Községi Párt vezérét üdvözölje. E helyütt is Csilléry András volt a szónok, aki üdvözlő beszédében a keresztény társadalom egységének nagy fontosságára mutatott rá és megállapította, hogy Budapest akkor lesz bűnös a jövőben, ha ettől a programúitól eltér. Támadta a kormány paktumos politikáját, amellyel — szerinte — n zsidóság kátyúba jutott szekerét akarják kihúzni. — Wolff Károly dr. válaszában többek között ezeket mondotta: Az újév ünnepe szorosan összefügg a karácsonnyal, amelyet végső konklúzióban a mindent betöltő szeretet teremtett. Ezért hirdetjük a krisztusi világnézetet, mint a szeretet tanát és akik ennek ellene vannak, azokat nem,a krisztusi, hanem az antikrisztusi demokrácia vezeti. Az újévi iidvözt- lés a megszokás folytán sok tekintetben formasággá sülyedt le, de én ebben a mai üdvözlésben nem látok formaságot, mert van valami, ami összekovácsol minket. Látom, hogy a Keresztény Községi Párt nagy átalakulásokon ment keresztül. Minket a nemzeti életösztönök megnyilvánulásának felismerése és a legszélesebb körit választójog hozott össze. Szélesebb, mint amilyet valaha szabadkőműves-páholyban el tudtak képzelni. A nemzetgyűlésben a nemzeti életnyilvánulásoknak ez a meglátása és felismerése hovatovább mind jobban elhomályosodik. Budapest egy szírt, egy szikla, amelyet ostromolnak a destrukció szennyes hullámai, de megállapítom, hogy mi cselekszünk helyesen, amikor ellentállunk és az utolsó emberig ki fogunk tartani. (Nagy helyeslés.) A párt minden egyes tagja történelmi hivatást teljesít. Mindnyájan a pozitív biten kívül hiszünk abban, hogy a magyarnak itt Európa közepén valami történelmi feladata van. Miért hozott volna ki a gondviselés minket Ázsia közepéből1? Ez a maroknyi Csonka- Magyarország merte először odakiáltani Nyugat szabadkőműveseinek és Kelet bolsevistáinak az ő keresztény és nemzeti jelszavát. Mint egykor Hunyadi János, mi is odaállunk és védjük a keresztény civi-* lizációt. (Zajos helyeslés.) Ha ez a sziklavár megdől, áthömpölyög rajtunk a bolsevizmus árja és megdől az európai civilizáció. A nemzetgyűlés nem teljesíti a kötelességét, mi azonban teljesíteni fogjuk. Nem a klikkek és törzsfőnökök uralmát honosítottuk meg, hanem megvalósítottuk <a keresztény iparosság és intelligens középosztály harmóniáját és demokráciáját. Tudom jói, hogy az üdvözlés nem nekem szól, hanem a gondolatnak, amelyet mi meg akarunk valósítani. A miniszterelnök a múltkoriban azt kérdezte tőlem, hogy hogyan tudtam ezt a nagy Keresztény Községi Pártot megteremteni. Azt feleltem neki: Lélekkel! Ezt a lelket kérem tőletek, kedves barátaim, hogy ezt tartsátok meg nagy céljaink érdekében. Ma nincs joga az egyénnek önmagára gondolni, csak a jövőre. F. A tanügyi választások. Az ünnepek elmúltával a közoktatásügyi ügyosztályban teljes erővel megkezdődött a tanügyi választások előkészítése. A hét vegére teljesen készen lesz a nyomdai munkálat, Zilahi- Kiss tanácsnok ugyanis aképpen intézkedett, hogy a pályázati anyag áttekinthetősége céljából .a rangsor szerint kinyomtassák az összes pályázók nevét, ahogyan ez a közigazgatási személyzetnél is történik pályázatok alkalmával. A tanács jövő csütörtökön, e hó 12-iki ülésében dönt a választás elvi részéről és a tá- következő héten l’og sor kerülni az albizottsági és a közoktatásügyi bizottsági tárgyalásra. A pályázók szempontjából igen fontos az, hogy még január folyamán az egész vonalon inegejtik a választásokat. A népfürdőkről írván, több ízben megállapítottuk, hogy Budapesten túlontúl sok a márvány os fürdőpalota, de annál kevesebb a szegény ember fürdője. Szomorodott szívvel jelentjük, hogy január elsejétől kezdődőleg egy ilyen szegény fürdővel megint kevesebb van Budapesten: a Közmunkatanács ugyanis elrendelte a proletár diktatúra alatt épült margitszigeti strandfürdő lebontását, azzal az indokolással, hogy a strandfürdő életveszélyes. mivel fürdés közben többen szerencsétlenül jártak és a Dunába fúltak. Azzal, hogy borzalmas fürdőviszonyaink mellett azoknak a középosztálybelieknek túlnyomó nagyrésze, akik eddig a szigeti strandfürdőben lubickoltak a Duna hullámaiban, ezentúl a szabad Daruiban fog fürdeni és ott még nagyobb számmal vizbefulni, vajmi keveset törődik a Közmunkák derék Tanácsa, mely teljes joggal változtathatná át nevét Közrombolások Tanácséivá. A szigeti színház ufón most a szigeti fürdőre került ti sor, aminek lebontása azért is szükséges volt, mert úgy látszik, túlontúl nagy konkurenciát csinált a Schi ff érék Palatínus-fürdőjének, mely szintén a szigeten van, és méregdrágán méri a júliusi napfényt és a Duna hüs habját. Dohát az a dolgok rendje, hogy a sziget Schiff éréké és onnan mindennek pusztulnia kell, ami nem az ő duzzadt pénztárcájukat dagasztja még kövérebbé. Csak attól félünk, hogy a Palatínus-fürdőben még kevesebben fogják a jövő nyáron szórni a pénzüket, mint eddig és ilyképen kevesebben járnak a szigetre is, megcsap- pantván a belépődíjakból befolyó bevételt, melynek negyedrésze, hogy a korkép teljes és stilszerü legyen, a Közrombolások Tanácsát illeti . . . Zipper Leó ékszerkereskedő a főváros tiltakozó feliratai ellenére a kereskedelemügyi miniszter ur őexcellenciájától iparengedélyt kapott azon az alapon, hogy üzletében magyar honos üzletvezetőt köteles alkalmazni. Zipper minden valószínűség szerint sietve fogja teljesíteni d kereskedelemügyi miniszter ur ezen, szerénytelennek egyáltalában nem nevezhető kívánságát és továbbra is vidáman fog kereskedni szerencsétlen országunk ezüstjével és aranyával. Még fájdalmasabbá teszi a dolgot, hogy a kormány a kérdéses iparengedélyt a főváros legélénkebb tiltakozása ellenére adta meg, egyáltalában nem törődve azzal, hogy az efajia eljárás kissé megingatja az iparügyi határozatok felebbezhe- tétlenségébe vetett hitünket. Ugg tudjuk azonban, hogy a Zipper-ügy még egyáltalában nincs elintézve és a legközelebbi közgyűlések egyikén szenzációs fordulatai várhatók a botrányokkal spékelt iparengedélyezési ügynek. Fényképekről tudunk, amelyek letagadhat atlanul igazolják, hogy egy, nem is méltóságos, de kegyelmes ur akadt, aki írásban kért a lakáshivataltól Zipper Leó részére segedelmet és ugyanez a nem is olyan régen kegyelmes ur. a lengyel követségnél több ízben interveniált, hogy Zipper Leó olyan útlevelet és vízumot kapjon, amellyel bármikor szabadon közle- kedhetik Budapest és Bées között. Ily körülmények között mi csudálnivaló sincs azon, hogy Zipper ur idegen állampolgár létére iparengedélyt kapott Csonka- Magyarország fővárosában, igazolván a régi közmondást, hogy néha jó dolog valamely nagy úrral egy tálból cseresznyézni . . . Minden lelkes hive a nemzet- gazdasági megélhetésnek legyen tagja a keresztény alapítású rBUDAPEST, IV. kér., Kossuth Lajos-utca 20., ahol e$y üzletrész ára 100 kor. Múlt évi október hó végéig belépett 8039 tag. 552 darab alapitói és 8986 rendes üzletrészszel 1,450.600 korona összegben.
