Uj Budapest, 1921 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1921-03-16 / 10. szám

1921 március 16 TU BUDAPEST 3 A tiszti főorv os a szanatórium-adó ellen A közgyűlésen nagy vita tesz a szálloda-adó körül Az uj adóból évi 115 millió bevételt remél a főváros A főváros egyik legközelebbi közgyűlése fogja tárgyalni a szállodai adó ügyét és máris bizo­nyosra vehető, hogy a közgyűlésen legalább is annyi ellenzője lesz a szállodai adónak, mini ahány védelmezője. Az eddigi hírek szerint Usetty Ferenc, aki a nemzetgyűlésen eg’y alka­lommal már védelmébe vette a szállodásokat* továbbá Plallhy György lesznek a szállodások serelmeinek szószólói, akik arra fognak rá­mutatni, hogy az uj adó egyszerűen tönkre fogja lenni, ezt a becsületes, virágzó keresztény iparágat. A szállodai adó ellen az. a legjelentő­sebb érv, hogy az adó el fogja riasztani Buda­pestről főképen a kereskedőket, akik Budapest helyett inkább Becsbe, Pozsonyba, Kassára, Kolozsvárra vagy Szabadkára fognak menni és ott üzleteiket megkötni. Sokan vannak a közgyűlés tagjai közül, akik ha koncedálják is a szállodai adót, az adókulcsot igen magasnak tartják. Akkor ugyanis, amikor a szállodai adó a tervezéfe stádiumában volt, — 1920 májusában — még a legelőkelőbb szállodákban is alig volt a napi szobabér több száz koronánál és igy a pénzügyi ügyosztálynak az a terve, mely a 100 koronán felüli napi szobabért — az összes szo­báknak akkoriban alig tizedrészét — ötven szá­zalékos adóval sújtotta, mindenesetre jogosul­tabb volt, mint ma, amikor az árak emelkedése folytán jobb szállodában alig lehet 100 koronán alul szobához jutni és a budapesti szállodai szo­bák fele száz koronánál többe kerül naponta. A szállodások számítása szerint ezen emelke­désből származó differencia szerint az uj adó­nem nem 40 millió koronát, mint azt az ügyosz­tály a mull év májusi adatok alapján számítja, hanem évente 115 millió koronát fog jövedel­mezni a fővárosnak. Nem alap nélküli az az aggodalom sem, hogy ilyen körülmények között a szállodai adó elviselhetetlenül nagy teher­tételt jelent a szálloda- és penziótulnjdonosokra nézve, mert a 115 millió korona bevétel a fő­város bevételeinek egy olyan jelentős részét tenné, amit egyetlen iparágra kivetni igazság­talan és méltánytalan. A főváros összes bevétele ugyanis a folyó esztendőben — nem számítva a szállodai adót — mintegy 600 millió korona lesz, — mindenképen indokolatlan tehát, hogy ennek az adónak majd egyhatodát a szállodai vendégek legyenek kénytelenek megfizetni. Még a szállodai adónál is nagyobb hullámo­kat vet a szanatóriumok megadóztatásának iiaye. A közgyűlésen ebben a tárgyban Szabó Sándor dr. tiszti főorvos készül felszólalni, aki hír szerint erősen védelmébe fogja venni a ter­vezett adóval szemben a szanatóriumokat. Munkatársunk ez ügyben kérdéssel fordult Szabó Sándor dr. tiszti főorvoshoz, aki a követ­kező felvilágosítást adta: Az én véleményein szerint a bel egeket, a halottakat és a születéseket nem lehet meg­T y u k s z e in, v á g ó: Tyúkszem? Pasas: Az is. Csacsacsa! T y u k s z e m v á gó: Értem, kémássan! Csacsat- era! (Próbálja eltörni a pasas lábujjait.) Pasas: Na! Mit csinál?! * T y u k s z e m v á g ó: Csak nézem, milyen szép erős lábujjak. (Kim életlenül kezdi faragni a lyuk- szemét.) Pasas: (A másik lábát égnek mereszti.) Tyuliszemvág'ó: Fáj, kémássan? (A körmébe vág.) Pasas (a két keze is égnek mered): Na. íneg- vérezí ' ............ T y ii k s t e m v á g ó: Semmi, - kérem! Marad még elég vére. csacsacsa! (Valami rettenetesen maró folyadékot önt az. egész lábafejére.) Pasas: Hu! Osuhuliu! Huhn! jT y u k s z e-m v á g ó: így, kémássan! Noéi saj­náljuk mi finom vendégtől. A .Tani vagyok. Csa­csacsa! Pasas (sántít): Jani! Igen! Jani. (Jelentősen.) Csacsacsa! (A borbélyhoz megy.) B o r b é 1 y: Tetszik, kémássan? Pasas: Hogyne. Borotválkozni. Fésülködni. Ba- jusznyirás. Arcápolás. Kenőcsök. Csacsacsa! Borbély: Csacsacsa! Igenis, lcémássan! Csa­csacsa!! A közönség-nek tessék elgondolni, mi történt a borbélynál. A pasas: (Felöltözik, meg akar szökni a borra­valóval.) A jegy szedő: Volt valami, kémássan? A pasas (hazudik): Már megkapták. Itt van magának is égy korona. Csacsacsa! A .jegy szedő (kupán üti $ kirúgja): Csacsa- csa! Csacsacsa!! Piszok smucíán!-A pasas (büszkén visszaszól): Csacsacsa! adóztatni. Ezen az alaptételen fordul meg a szanatórium-adó ügye is. Ha valaki beteg: keresel képtelen, tehát am úgyis terhet jelent hozzátartozói számára, részint anyagi terhet, meri az ápolás pénzbe kerül, részint dologi terhet, mert különösképen törődni kell vele, tehát a betegeket nem lehet külön is megadóz­tatni. Van-e szükség egyáltalán szanatóriumra? Van. A kórházak nem tudják megadni a gyógy tényezőket, ahol a kórteremben a beteg harmincadmagával fekszik és kénytelen a többi betegnek a betegséggel járó jelenségeit eltűrni. Ezért van feltétlen szükség a szana­tóriumokra Nálunk a sznnatóriumipar még egészen újkeletű, még ezelőtt húsz esztendő­vel is, ha valakinek szanatóriumi kezelésre volt szüksége, külföldre kellett mennie. Ha A Nemzeti Színház Rákóezi-ut és Muzeüm- köruti saroktelke bérletének, ügye, amely hete­ken át hasábszáir. foglalkoztatta a fővárosi sajtó egy részét, — mint ismeretes, — most a Közmunkatanács döntését várja. Magán a tel­ken azonban már serényen folynak a földmun­kálatok, a. talajigazitási és alapozási előkészü­letek, hogy mire a végső döntés megérkezik, gyors ütemben megindulhasson a kőműves­munka. is és egy-két hónap múltán pompás, árkádos kis palota lendüljön a mai csonka tégla­rom és vedlett fapalánk helyén. A telekbérletről az utóbbi időben igen sok szó esett pro és kontra1, magáról a lényegről azon­ban, hogy mi készül a főváros e legszebb és leg­forgalmasabb pontján, arra az átmeneti néhány esztendőre, míg az ország legelső színháza méltó köntösben felépülhet, nem emlékeztek meg a lapok. Az Uj Budapest munkatársa tehát érdekesnek találta utánajárni, mi van abban a tervezetben, amelyik tizenkét pályázó elől ra­gadta magához a pálmát, kitudakolni az épít­kezési tervek s a hozzákapcsolódó művészeti és kulturprogramm. részleteit. A kultuszminisztériumban illetékes helyről a következő felvilágosításokat kaptuk: — A győztes pályázó három-négyféle pontosan kidolgozol!, aprólékos tervrajzokkal ellátott tervet nyújtott lie a Nemzeti Színház parlagon heverő telkére vonatkozólag, melyek mindegyike ötlet, ki­vihetőség és jövedelmezőség szempontjából éppen úgy, mint művészeti szempontból messze kimagas­lott a többi pályázó terve fölött. Valamennyi Le.ch- ner Jenő dr. műépítész, műegyetemi tanár mun­kája. Maga a kiválasztott és kivitelre kerülő terv szerint egy magasföldszintes, oszlopos, árkádos, csonka-reneszánsz stílben készülő, igen szép épület emelkednék, hatalmas főbejárattal a Kossuth Lajos- utca felé tekintő sarokban és a Rákóczi-ul. vala­mint a Muzeum-körut felé egyformán elnyúló épü­letszárnyakkal. A Rákóczi-uti fronton sorakozná­nak az üzlethelyiségek, amelyeket a pályázó cégek és kereskedők közül a kultuszminisztérium jelöl ki. Ugyanitt nyerne elhelyezést, az emeleti traktusban, a minden kényelemmel, mellékhelviségga 1, pompás bútorzattal és berendezéssel fölszerelt öl kompiéit lakás, melyei a Nemzeti Színház öt olyan tagja rendelkezésére bocsátanak ingyen, akik a kültel­ken, vagy a környéken laknak s igy előadás után már nem térhetnek haza otthonukba. így pályázik az egyik lakásra Márkus Emilia is. — A főbejárat után következő hallban Lendvay Márton hires mellszobra, mely a régi Nemzeti Színház kisudvarában állott s régi színésznagy­ságainknak oly sok emléke fűződik hozz'á, fog el­helyezést nyerni. A Muzeum-köruli fronton épülne azután a mintegy ezer személy befogadóképességű gijermekmozgó-szinhüz, melynek tervei leginkább megnyerték a kultuszkormány tetszését. — Ma ugyanis a film hatalmas propagativ és nevelő hatását teljesen figyelmen kívül hagyják a gyárak és vállalkozók, ugv hogy a mozicenzura életbeléptetésére volt múlhatatlanul szükség. Az uj színházban kizárólag gyermekeknek készült filmek kerülnének előadásra, amelyek a gyermek hazafias érzését, fantáziáját, tudásvágyát lesznek hivatva ápolni és fejleszteni. Felvonulnának itt a Mackó bácsi, Dörmögő Dömötör. Róka uram, meg a gyermekvilág többi felejthetetlen figurája, azon­kívül a magyar mese- és mondavilág gyöngyei, az ifjúsági történelmi regények alakjai, azonkívül kül­földi és hazai tudományos népszerű hímek, talál­mányok és tudományos eredmények ismertetése, útleírások stb. Külön fölemlíti a tervezet, hogy a mozgószinház a Nyukösz és a Hadröá negyven emberét szerződteti alkalmazottaknak. A telek kö­zepére sporttelepei terveznek a vállalkozók. — A tervezet kiegészítéseképpen most a kultusz­minisztérium előtt a vállalkozók egv újabb kérvénye fekszik, melyben történelmi kamara-szinház építé­sére kérnek engedélyt ugyancsak a telek Muzeum- köruli frontján. A színházban kizárólag a Nemzeti Színház színészei játszanának, ami jelentős és oly múlhatatlanul szükséges mellék jövedelemhez jut­tatná az ország első színészeit. A művészeti pro­gram szerint hatalmas összegű pályázatokat irna ki a vállalat magyar, — lehetőleg történelmi tárgyú — most behozzuk a szanatóriumi adót, ha egye­bet nem is, de azt mindenesetre elérjük, hogy a szanatóriumkezelésre igényt tartó betegeink Becsbe, Németországba fognak menni, s ott költik el a pénzüket. Sehol a világon nincs szanatóriumi adó. Mécsben is csak a kísérőt adóztatják meg, a betege! nem. A szanatóriumok közölt — amint ez az idea a pénzügyi bizottság tárgyalásai során felmerült — nem lehet, nem szabad disz- 1 ingválni. Annak a betegnek tökéletesen mind­egy, hogy a klinikán, vagy kórházban fek­szik-e különszobán, amelyeknek szintén sza­natóriumi jellegük van, vagy magánszanató­riumban. Igazságtalan tehát a kétféle elbánás. A közegészségügyi adminisztráció szem­pontjából ez a legfontosabb: adóztassanak meg egészséges embereket, de betegeket soha! drámákra s műsorára az uj és a régi magyar drámairodalom legkitűnőbb darabjait tűzné ki.- Ami már most a középitési bizottság es a tanács ismert határozatát illeti, az véleményünk szerint tévedésen alapul hal. Egyrészt megtévesz­tette a tanácsot a sajtó állal érthetetlenül felkapott Nemzeti Mozgó r.-t. eim, amely ugv tünteti föl a vállalkozókat, mintha a legridegebb üzleti vállal­kozásról volna szó, tisztán mozgószinházak létesi- léséről s teljesen figyelmen kívül hagyják, hogy ill egy egészen újszerű, hézagpótló ifjúsági szöra- kozóhehj készül, mely egyben oktal és nevel is. Azonkívül arról van szó. hogy a város e forgalmas pontját eléktelenitő üres telek helyére egy stílusos kis palotái varázsolnak. De másrészt nem vette figyelembe a főváros az épületben készülő lakéisokat és üzlethelyiségeket, amelyek építése egy lépés lenne a lakásnyomoruságol egyedül megszüntető építke­zés megindulása felé. Végül egv ma parlagon he­verő terület nem megvetendő gyümölcsöztetésérői is szó van, ami egyben — bár átmenetileg — a Grassalkovich-végrendelel intencióinak is tökéle­tesen megfelel, amikor színházat, gyermekmozit és sporttelepet létesit a telken s nem tisztán lakásokai és bolt helyiségeket. Más oldalról azt az értesítést nyerte az Uj Buda­pest. hogy a Nemzeti Mozgó ügyét revízió alá ueszi a főváros tanácsa, még mielőtt az épitési tervek a. ■közmunkatanács elé kerülnének. Minden remény megvan arra vonatkozólag- hogy még a főváros figyelembe veszi azokat a fontos kulturális és faj- védelmi szempontokat, amelyeket a Nemzeti Mozgó felépítése jelent és nem késlelteti az építkezést, amelyet a felsőbb fórumok úgyis engedélyeznek. TtlSXCÉK • • • Mátyás, ä Liget közismert Manyija — van-e, ki a Feld-család eme legfiatalabb és legfinomabb hajtáséit nem. ismeril — az elmúlt héten szer etető emelté) csirkefog óságot követett el, amiért haragudni sem tehet. Az tör­tént, hogy a szinházvizsgáló-bizottság, a színház­igazgatók réme, kiszállt a városligeti műintézetbe, hogy itt ítéljen elevenek és holtak felett. A szigorú bizottsággal Matyinek ősidők óta súlyos háborúi, vannak. A legutóbbi ütközet fájdalmas eredménye- kepen elrendelte a főváros, hogy a színház bádog­tetőzetét kötelesek Feldék tavaszra átfesteni. Erről akart meggyőződni az enyhe márciusi délelőtt ön a bizottság és Matyi, büszkén kalauzolta az urakat nézőtérről fel. színpadra le az Aréna-útra, amely oldalról a színház bádogtetőzete újonnan festett ci- nóberbé'n pompázik. A bizottság egyik lelkiismere­tes tagja, Petrovácz Gyula azonban élt a gyanú­perrel. megszökött a bőbeszédű: Matyitől és az épü­letet megkerülte. A felfedező ut csudálatos ered­ménnyel járt: Mátyás, de genere Potemkin csak az Aréna,-úti oldalon mázoUatta be a színház tetejét, a ligeti oldalról nem. Mikor a bizottság kérdőre vonta a nem túlságosan lelkiismeretes direktort. Matyi rezignálton mondotta: Pechem volt... Honnan tud­hattam én azt, hogy nemcsak az aréna-úti, hanem a ligeti oldalról is megnézik az urak a tetőt.. — A dolognak szomorú epilógusa, hogy Matyit záros hatói idő alatt kényszerítik az egész tetőzet be- festesére, úgy, hogy mire kivirul a nyár és az ezévi Feld,-operett sláger-számait fütyörészni fogják a ligeti jasszok. a nagyérdemű közönség, mely potya­jegyet kér a Feldhitelintézetbe, az Aréntt-uH és a ligeti oldalon egyképen eltöprenghet afelett, hogy mi vörösebb: a tetőzet bádogpiros piramisai vagy Matyi orra ... Bármily mennyiséiben szállít azonnal intézetek, iskolák, hatóságok részére GERŐ ADOLF FIA cipőáruháza Budapest, IV., Kossuth Lajos-u. 4. Mi készül a Nemzeti Színház telkén? Történelmi kamaraszínház terve — Az ifjúsági mozgószinház — Mackó bácsi és a magyar mese és mondavilág filmen — Kik kapnak lakást a Nemzeti Színház művészei közül ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom