Uj Budapest, 1921 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1921-03-09 / 8-9. szám
2 UJJBUDAPEST 1921 március tnelés”, magyarul házépítési pro gramm meg va lósitása oldhat meg, melynek fejtegetése azonban cikkem kereteit meghaladja. Ami pedig’ végső konklúziómat illeti, az az, hogyha ezt a bizonyos vonatkozásokban köz- igazgatási természetű állami funkciót birakkal akarják elvégeztetni, úgy a bírói alias függetlenségébe és megköselithetetlensegebe retet hitet is intézményesen biztosítani kell mindazon kantél ókkal, amelyek a bíro működeset a jogszolgáltatás egyéb térén körülbástyázzák. Teljes nyilvánosság, szóbeliség, contradikto- vms, de gyorsított soronkivuli eljárás, inegle lelő jogorvoslati fórumok megszervezésével. Ha azután egv ilyen végső forum akár reqaii- rálási, akár felmondási ügyben valamit jogerősen kimondott és saját maga ezt a hatarozatat minden eshetőségre való tekintet nélkül vegre- hajthatónak mondotta ki, akkor lakashivatal ide, vagy oda, (miniszteriális diskrecionarius jog szintén), hajtassák végre ez (<a határozat a „fiat justicia, pereat mundus‘ elve alapján irgalmatlanul, mert kisebb baj egy 100 közül esetleg helytelen ítélet, mint a 99. helyes es igazságos ítéletnek a közigazgatási végrehajtás és azzal járulékos felfüggesztések útvesztőjében való siberolása, mely aláás minden bú rói tekintélyt, a jogrendbe fektetett minden bizalmat, belsőleg alaptalan, külsőleg azonban elfogadhatónak látszó meggy anusitásoknak teszi ki a bírói tisztet, amely pedig ma még az egyetlen biztos szírt, amelyeken megtörik a lezajlott forradalmak szennyes hullámverese. Újra felemelik a viz árát Kettőről öt koronára drágul egy köbméter üzemi viz — Napi két hektoliter vízfogyasztás esik minden budapesti lakosra Miért nem javítják a háziurak az elromlott vízvezetékeket ? A Budapest vízellátását biztositó fővárosi vízművek talán az ország egyetlen olyan közüzemi szerve, amely a mai válságos időben is kifogástalanul működik. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ezen a téren nem kell kisebb- nagyobb nehézségekkel megküzdeni, mert például az általános szénhiány a tél folyamán több Ízben csaknem a teljes iizembeszünletés kényszere elé állította a vízműveket. Szerencsére mindig sikerült biztosítani a zavartalan vízszolgáltatást és most, a tavaszi enyhe időjárás megérkeztével mindenesetre túl vagyunk a krízisen. Munkatársunk beszélgetést folytatott. Railing er Mihály udvari tanácsossal, a fővárosi vízművek igazgatójával, aki a következő érdekes felvilágosításokat adta: Budapest ezidöszerint 200.000 köbméter vizet fogyaszt naponta, ami, egy millió lakost véve alapul, fejenkint napi 200 liter vízfogyasztásnak felel meg. A fogyasztás ab- normis volta csak akkor tűnik igazán szembe, ha. tekintetbe vesszük, hogy a külföldi metropolisok napi maximális vízszükséglete nem haladja meg a 80.000 köbmétert. Berlinben például egy-egy lakosra naponta átlag 70—80 liter vízfogyasztás esik, de a kisebb városokban a fogyasztás még ezen is alul marad. Ezt az aránytalanul nagyobb vízszükségletet nálunk csakis az indokolhatja meg, hogy a vízvezetéki házi berendezések és a földvezetékek a lehető legrosszabb állapotban vannak és a háború óta egyáltalán nem voltunk képesek a szükséges javításokat eszközölni. A háziurak ma nincsenek abban a helyzetben, hogy számbaj övő reparaciókat végeztessenek viz- míiberendezéseiken és olcsóbban jönnek ki, ha megfizetik a kerületi elöljáróságok által kivetett és a reparáció költségeihez mérten nevetségesen csekély bírságokat. — Mióta, a házak fővizcsöveit este 12 órától reggel 6 óráig elzáratjuk, a fogyasztásban lényeges csökkenés észlelhető. Azelőtt szivattyúink minden igyekezete nem érte el azt 10 az eredményt, hogy csak félig is megtöltsék a gyiijtőmedencéket és igen gyakran előfordult, hogy a hajnali órákban a vízmentes medencék valósággal porzóitok. Ma az elzárás folytán annyira javult a helyzet, hogy reggelre a medencék csaknem szinültig megtelnek és a legmagasabb fekvésű lakásokban is a reggeli órákban elegendő a viznyomás és igy a magasabb emeleteken lakók kellő tartalékkal láthatják el háztartásukat egész napra. Annyit határozottján állíthatok, hogy az elzárás nélkül a fogyasztás semmiesetre sem volna fedezhető. • —- Ami a vízmüvek üzemköltségeinek és karbantartásának kiadását illeti, ez az elmúlt, évben meghaladt a a százmillió koronát. Tavaly a bevétel még körülbelül fedezte a kiadásokat, az idén azonban több, mint valószínű, hogy számadásaink lényeges deficitet fog n a fi felt ü n telni A vízmüvek deficitje —..mint az Uj Budapest értesül — a víz árának újabb emelését teszi szükségessé. A víz árának újabb emelése szóba- keriilt a csütörtöki tanácsülésen is, ahol általánosságban elfogadták az emelésre vonatkozó ügyosztályi előterjesztést, melyet már a legközelebbi jövőben tárgyalni fog a pénzügyi bizottság. Az előterjesztés meghagyja a háztartások számára adott viz mai kétkoronás köbméteren- kint való árát, ellenben'erősen emeli az úgynevezett üzemi víznek:, a gyár- és- ipartelepek, mosodák, üzemek vizének árát. Az uj árra még nem történt végleges megállapodás: az emelés azonban nagyarányú lesz, hir szerint 5 koronába fog kerülni az üzemi viz köbmétere. A háztartási viz árának emelésére, egyelőre legalább, nem fog sor kerülni, azon egyszerű okból, mert az emelésnek a lakókra való áthárítása igen körülményes, a főváros pedig a fogyasztókkal akarja megfizettetni az emelést, ami az üzemeknél sokkal könnyebben keresztülvihető, mint a lakásoknál. Az uj tarifa április elsejétől kezdve lép éleibe. • •• Uj kezekbe került a Sósfürdő és az uj kezek cseppet sem szimpatikusabbak a régieknél: a sok kézen- közön átment fürdőcskét a Városfejlesztőtől Ráczék vásárolták meg huszonöt millió koronáért. Az a „fürdöprogramm“, amely nyolc esztendővel ezelőtt a Margitszigeten kísértett, újra felüti fejét: a hang, zatos kommünikék, amelyek az eladó és a vevő számára egyaránt előnyös tranzakciót beharangozzák, boldog örömmel adják hírül, hogy az uj vállalkozó játékbankot akar felállítani a Sósfürdő árnyas fái alatt, hol is azok az előkelő és kevésbbé előkelő idegenek veszthetik el olcsón vásárolt koronáikat, eset. leg összesibolt frankjaikat és dollárjaikat, akik szívesek lesznek kifáradni a lágymányosi világfürdőre. Ebbe a pinkaüzletbe azonban belszólása lesz a közgyűlésnek is és ami nem sikerült Ritzéknek a. Margitszigeten, nem fog sikerűiéi a Sósfürdő elkésett lovagjainak sem. Pinka nélkül pedig sokkal, de sok. kai kevesebbet ér d Sósfürdő huszonöt milliónál, de ezt az uj tulajdonosok valószínűleg csak akkor fogják elhinni, ha á játékbankengedélyt — nem kapják meg, még abban az esetben sem, ha Lukács László jár el az érdekükben . . . Gáspár, a gözfavágó, nem Corn évűiéből, hanem a Hungáriákkor útról, akinek közéleti tevékenysége eddig egy éppen olyan ízléstelen, mint otromba közbeszólásban merült ki, a szerdai közgyűlésen interpellációban készül kritika tárgyává tenni a főváros fa- ellátását. Ildomtalannak tartjuk Gáspár Fillöp úrtól, úgyis mint bizottsági tagtól, úgyis mint gőzfavágótól, hogy amikor az egyik közgyűlésen egy bizottsági tag foglalkozására tesz nem túlságosan kiváló elmééiről tanúskodó megjegyzést, a másik közgyűlésen a saját foglalkozását állítja előtérbe, és mint bizottsági tag. gőzfavágói keserveit zengi el. Nem tartozik ide, hogy a főváros faellátása milyen volt az elmúlt télen, és hogy milyen lesz az elkövetkező télen, de ha Gáspár olyan jó favágó lenne, mint például amilyen jó fogorvos Csilléry András, tudhatná, hogy ezer és egy oka van annak, hogy nines fánk, nincs szenünk, nincs semmink, mert Trianon mindenünkből kiforgatott. Erről azonban, és általában a főváros faellátásáról mindenki jogosult beszélni, csak Gáspár, a favágók atyja, a közgyűlés egyetlen gőzfavágója nem, lévén nagyon is kirívó a kapcsolat Gáspár ur foglalkozása es a főváros faellálása iránt tanúsított megható érdeklődése között. Ha Gáspár ur a főváros fa- ellátását hordozza szivén, térjen át más pályára, példáid a fogorvosira, de semmiesetre se maradjon favágó, se gőzzel, se anélkül, mert igy nagyon könnyen érheti az a vád. hogy — enyhén szólva — hazabeszél ... Bármily mennyiségben szállít azonnal intézetek, • iskolák, hatóságok részére f GERŐ ADOLF FIA cipőáruháza Ä Budapest, IV., Kossuth Lajos-u. 4. A biiffé (Levél a szerkesztőhöz) Kedves Szerkesztő ' Uram. ma kaptam a titkos utón hozzám juttatott, értesítését. hogy neheztel ream, amiért a városi közgyűléseket a. múltkor egyszer ..közűgyekkel kapcsolatos tea- délután“-oknak neveztem. Mivel maga. sem tudja, hogy Káró kicsoda, nem vehetem rossz néven neheztelései; de engedje meg. hogy ma beigazolhassam lenti állításom igazságát. Azt hiszem, erre legmegfelelőbb, ha leirom magának, akit még soli’sem. láttam büffézni, milyen is a biiffé és hogyan kapcsolódik ez a közügyekhez .. . ... Délután 3 óra. Az Újvárosháza elölt megáll egy sűrűn lefüggönyzött automobil, amelyből nyolc kisasszony száll ki. Azután jön egy hatalmas teherkocsi: a lovakról meglátszik, hogy fővárosi alkalmatosság. Ezután görkorcsolyán (már nincs autója) egy „fekete" jól táplált ur érkezik, akinek személyes felügyelete alatt szállítják a legkülönbözőbb tápanyagokat: sonkát, kaviárt, parizert, császárhust, libamájat (ez a demokratáknak), szalonnát- virsliit és egyéb disznóságokal. Közben üvegek bújnak elő: tokaji aszú (ezt. a lipótvárosi atyák isszák), Baronet- és Zwacfc-likőrök: Maraschino, Cordial Médoc, Anisette, Csokoládé (ez állítólag a maga kedvence) és legvégül egy kis' üveg Hobé (miről viszont, a rossz nyelvek azt beszélik, hogy egyik belvárosi fiatal atya issza). Közben jönnek a fogyasztók, helyesebben a városatyák is. Szólnak a csengők, kezdődik az ülés... a biiffé még üres. • De csakhamar szállingóznak ki az ülésből. .. be a büffébo ... A legelsők rendesen a. fess ember: Qberschall Viktor, aki két tojást és sonkát rendel s hozzá Mcdoo-ot iszik. Azután jön a disznós-ember: llovszky János, a figyelmes, aki újévkor 100 malacot, osztott szét u városatyák között, Bent a teremben ezalatt vígan folyik a vita. A biiffé természetesen pontosán van informálva arról, mi történik bent. Sőt a biiffé állapítja meg a mindenkori szónokok ,.fajsulyát“ is, mit igazol a következő statisztika: Bevétel kor. Wolff Károly beszél ................................... ._ El ek Mór beszél ............................................ 1999._ Te les Béla interpellál............................. 1998.__ Gá l Jenő interpellál ........ 1997. Bohn József interpellál........................ in._ Ci gány Sándor beszél............................. 150._ Pa ulheim Ferenc beszél ........ 850._ Fó tliy Vilmos beszól........................................2000. Má sok beszélnek: 1—1000 koronáig. így vannak azután a biiffé szempontjából jó és rossz szónokok, a városatyák szempontjából drága és olcsó szónokok. Tudom, magáit is érdekli, mi fogy legtöbb a Imiiében? Tojás! uram! tojás... és ezt a közbeszólók serege fogyasztja, akik minden y, órában megúsznak 2—3 tojás sárgáját, hogy igy legyen edzve hangjuk — a mások beszédéhez. így pl. a múltkor az egyik Horváth 200 korona értékben edzotte hangját a... Fótbi Vilmos — beszédjéhez (? egyéb kifejezés nem jött hamarjában a. toliamra). Fogy azonkívül nagyon sok kávé zsemlével. Ezt a „papucshösök“ fogyasztják, kik félnek attól, hogy elárulja őket otthon a borillat. De fogy ezzel szemben tekintélyes mennyiségű sör is, amit viszont a „pipázó“ városatyák számlájára kell írni. Hogy milyen a kiszogálás? Jó, édes szerkesztő uram. A Liliké, Giziké, Micike, Mariska, Annuska, Juliska, Rózsika és Mancika, mindmegannyi gyorslábú, ügyes kezű tündér, ki, miint kacsalábon forgó várkastélyban a varázsasztalka, hordja kedvesen a tápanyagokat, megfűszerezvén mindenkor illő, de kedves mosolyával. így pl. dupla mosolyt kap Zilahy-Kiss (a városatya), kiadósat Mihalkovics Szilárd, de még nem láttam, hogy mosolyt kapott volna Mahunka Imre. Hogy a, tanácsnokok közül kik járnak a büffébe? Kevesen. Sipőcz még sohasem volt bent, ő valószinü- leg jól ismeri a közélelmezési üzemet. Annál gyak- rabban jár be Vájná, aki valószínűleg nem jól ismeri a közélelmezési üzemet... Az alpolgármesterek közül egyedül Rényi, „a nagyur“ tartja a büffét lealázó- nalc, de Folkusházy elég gyakran, Buzáth meg pláne sokat van benn. Igaz, hogy mig utóbbi elvegyül a „tömegben“ . előbbi a „diszteremben“ keres magának helyet... De ne csodálja, kedves szerkesztő ur, az ö idegenkedésüket! Ha. látná azokat {1, terhes perceket, amikor „Tanácsnok ur egy másodpercre“ cim alatt 20 percig •nyaggatja valamelyik „könyökös“ városatya szegény tanácsnokot, hogy igy — meg — úgy: a hosszú cetlin felsorolt neveket ajánlom szives jóindulatába. Meg a ' többiek is: Purébl-tői mindepki fiit kér (és- kap), Lobinayer-tö\ színházjegyet (és nem kap.) Az egyiktől a kinevezést, a másiktól villanyt, a harmadiktól
