Uj Budapest, 1921 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1921-12-14 / 49. szám
I. évfolyam Budapest, 1921 december 14. 49. szám ___ fi Keresztény Községi Párt hivatalos lapja ♦ Megjelenik minden szerdán ♦ Előfizetési ára: Egész évre 260 K ♦ Félévre 130 K ♦ Negyedévre 65 K ♦ Egyes szám ára 5 K ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal: V., Kálmán-utca 20. ♦ Telefonszám : 63-10. ♦ Felelős szerkesztő : Or. Doby Undor Adventi béke Treug-a Del lebegett a pénteki közgyűlésen, melynek nyugalma, méltósága, komolysága példátlan a közgyűlési krónika utolsó másfél esztendején. Pro és kontra figyelemmel és szenvedélyek nélkül hallgatták meg a beszédeket a pártok, a szónokok pedig kerülték a gyújtó- anyagokat, izgalmak vetését, viharok aratását. De más oldalon is az enyhülés és megértés jelei mutatkoznak: a TÉBE tiz milliós adománya a polgármester nyomorakciójára, az idők jele, jele annak, hogy amint a közgyűlés liberális frakciója, a liberális tőke is kezd hozzászokni a városháza keresztény renesszanszához. Nehogy azonban valaki is tévedésbe essék és azt higyje, hogy a fővárosi politikában beállott tagadhatatlan enyhülés szerves kapcsolatban áll az országos politikában tapasztalható liberális elhajlással; mindjárt elöljáróban meg kell állapitanunk, hogy az országos politikában megnyilvánuló elkanyarodás és a városi politika merev kereteinek felengedése között nemcsak, hogy szerves kapcsolat nincsen, a két enyhülés közös forrásra nemcsak, hogy nem vezethető vissza, hanem annak indokai és eredményei is homlokegyenest ellenkezőek. Mig ugyanis az országos politikában kereszténypárti részről történt tagadhatatlan eltolódás a liberális áramlatok felé, a városháza politikájában a keresztény front egységesebb, mint valaha és a liberálizmus volt az, mely bizonyos mértékig való behódolásával igyekezett nem sikertelenül közeledést létrehozni és az ellenségeket ellenfelekké siinitani. A legutóbbi közgyűlés nyugodt és méltóságos lefolyása a keresztény egység diadala, a Keresztény Községi Párt egységéé, mely ellenállva minden hivogatásnak, csábításnak, csak úgymint konkolyhintésnek és robbantási kísérletnek, egységesebben, mint valaha alkotja az országos politika gyorsan múló kereszténiy kurzusa helyébe az egyetlen keresztény frontot. Más alkalomra tartjuk fenn annak taglalását, hogy melyek a városháza másfélesztendős keresztény uralmának eredményei. De a legnagyobb eredmények közé mindenesetre a pénteki közgyűlés nyugodt lefolyása és pozitív következmények nélkül semmiesetre sem maradható tárgyalási rendje tartozik. A legnagyobb eredménye azonban a pénteki közgyűlésnek az kell, hogy legyen, hogy annak szenvedélytelen volta meggyőzze a liberális és demokrata frakciókat arról, hogy amint minden viharnak, botránynak és felfordulásnak a múltban az ő agresszivitásuk, provokáló magaviseletük, fegyelmezettlenségük volt az oka, a jövőben is ők vállalhatják a prvokációtól, agresszivitástól, izgató és ízléstelen közbeszólásoktól mentes tárgyalási tónus érdemét. A dolgok meriumára vonatkozólag pedig, ha a túloldali belátja azt, amit Ereky Károly igen helyesen állapított meg, hogy a dolgok megjavítására nem elegendő a frázisokkal dobá- lódzó és demagógiában tobzódó kritikátlan kritika, hanem arra a bajok helyes felismerésén kívül a gyógyító módszerek javalata és a helyes orvosság elkészítése szükséges; akkor a mi. részünkről semmi akadálya nincs annak, hogy Budapest keresztény jellegének természetszerű fenntartásával gyűlölettől és szemrehányásoktól mentesen közös igyekezettel munkálkodjunk szerencsétlen országunk szerencsétlen fővárosának boldogulásán. •> . •> V Harminc plébániája lesz Budapestnek Tizenegy a budai, tizenkilenc a pesti oldalon — A plébániák területe független lesz a közigazgatási kerületektől — Petrovácz Gyula nyilatkozata a kegyúri bizottság tárgyalásairól A plébános-választások kapcsán a főváros katholikus közvéleményében egyre nagyobb tért hódit az a felfogás, hogy a mai plébániák óriási lélekszámú mellett meg a legideálisabb, legbuzgóbb lelkipásztor számára is teljes lehetetlenség a hivek lelki életének megfelelő gondozása. Ma már minden tényező belátja, hogy a legrövidebb idő alatt a budapesti plébániák számának jelentős szaporít ásóira van szükség, és a főváros kegyúri albizottsága több mint egy esztendeje dolgozik azon, hogy az uj plébániák alakulása elé semmi akadály ne gördüljön. Ezek a tárgyalások már döntő stádiumban vannak és január utolsó napjaiban már a közgyűlés is foglalkozhat az uj plébániák kérdésével. Ebben az ügyben külömben az elmúlt napokban Mészáros János érseki helynök elnöklésével értekezlet volt, melyen a kegyúri albizottság részéről Baránsky Gyula dr. ás Petrovácz Gyula bizottsági tagok, a főváros illetékes ügyosztálya részéről V árossy tanácsnok és Papperth főjegyző jelentek meg. A tárgyalások eredményéről Petrovácz Gyula a következőkben volt szives tájékoztatni az Uj Budapestet: A kegyúri albizottság legfontosabb elvi megállapodása az, hogy nem csupán az egyházi hatóság ál'al már felállított uj plébániák jogviszonyát akarja ezúttal rendezni, hanem alapos munkát akar végezni, és igy az egész székesfőváros területén szükségesnek mutatkozó újabb plébániai beosztást elkészít és életbeléptetését javasolja. Budapestnek t. i. eddig az a szomorú nevezetessége volt, hogy a világvárosok között a legutolsó helyen állott a hivek lelki gondozásának intenzitása szempontjából. Mij 5 ugyanis: átlaghívövei katho.ikust Párisban 3,620,000 160 plébánia gondoz 22,629 Becsben 1,720,000 76 22,523 Brüsszelben 563,000 39 „ 14,446 Milanóban 515,000 44 ,, „ 11,700 Rómában 500,000 60 „ 8,300 Münchenben 444,000 20 22,200 Londonban 400,000 100 „ 4,000 Kölnben 350,000 39 „ 8,920 Eerlinben 325,000 31 . „ 10,427 addig Budapesten 555,000 katholikust 15 plébánia átlag 37.000 hívővel pastorált mindaddig, mig - az egyház- megyei főhatóság a 8 uj plébániát fel nem állította. Ha pedig azt tekintjük, hogy a budapesti 555,000 katholikusból 413.000 él Pesten és 142.000 a budai oldalon, viszont a 15 plébániából 7 van a pesti és 8 a budai oldalon, akkor kiderül, hegy mig Budán egy- ogy plébániára átlag 17,750 hivő esik, addig a pesti oldal plébániáinak átlagos hivőszáma: 59,000, tehát a világvárosi átlagszámokhoz képest hihetetlenül és példátlanul nagy szám. A már felállított, de még véglegesen el nem ismert 8 uj plébánia sem oldja meg kielégítő módon ezt az égető kérdést. Mert igaz ugyan, hogy általuk 23-ra emelkedik a plébániák száma és az egy plébániára jutó hívek átlagos száma 24,100-ra száll le, de ez a szám még mindig fölötte van a többi világvárosok átlagszámának, -ezzel Budapest még mindig az utolsó helyen marad, de különösen a legeslegutolsó helyet foglalja el lelki gondozás szempontjából a pesti oldal, ahol, dacára annak, hogy a 8 uj plébániából 7 a pesti oldalra esik, tehát a pesti plébániák száma 14-re emelkedik, mégis a 413.000 pesti katholikusból igy is 29,000 jut átlag egy plébániára. A másik elvi megállapodás, melyet a kegyúri albizottság az egyházmegyei hatósággal egyet értő leg hozott, az, hogy a plébániának területi beosztásának nem szabad ezentúl a közigazgatási kerületek beosztásán alapulnia, — nemcsak azért, mert 30—32 plébániára van szükség és ezidőszerint csak 10 közigazgatási kerület van, — hanem főként azért, mert Budapest plébániatemplomai nincsenek az egyes kerületek központjában elhelyezve, és azokba nemcsak egy kerület hívői járnak, hanem a templom körzetébe eső máskerületbeliek is. így például a terézvárosi templom melleit, a Kir'ály- ulca túlsó oldalán fekvő szomszédos ház már a VII. kerülethez tartozik. épigy közvetlenül a lipótvárosi templom mellett a Vilmos császár-ut túlsó oldalán levő házak már a sz. Teréz templom plébániájához tartoznak. Ezek lelki szükségleteik kielégítésére természetszerűleg a hozzájuk legközelebb eső templomokat használ ják, oda járnak, odaszoktak és mégis mint hivek, egy rájuk nézve lelkileg idegen, messzeíekvő templom plébániájához vannak ezidőszerint beosztva; Ezen az anomálián is óhajt a kegyúri albizottság változtatni és javaslatában nemcsak a plébániák számának szaporítását, hanem azok határainak az életnek megfelelő megállapítását és javasolni fogja a közgyűlésnek. A javaslat szerint a plébániák száma a jövőben 30 volna', 2 uj expositurával. Ezekből lt esnék Budára és 19 Pestre. Az uj plébániák közül 8 volna kegyúri, 5. szerzetesi és 1 — a rókusi — átminősített plébánia. A tervezett beosztás a következő: A budai oldalon: 1. az udvari plébánia, 2. a várplébánia, némileg nagyobbitoít területtel, 3. a kelenföldi plébánia (uj), a ciszterciták vezetése alatt. 4. a tabáni plébánia, 5. a városmajori (uj) plébánia, 6. a krisztinavárosi plébánia, 7. a felső vízivárosi plébánia, 8. az alsó vízivárosi plébánia, 9. az országúti plébánia, 10. az újlaki plébánia, 11. az óbudai plébánia, ennek exposi- turája volna az uj római fürdői kurátia. A pesti oldalon: 12. a belvárosi főplébánia, 13. a lipótvárosi Szt. István plébánia a Wahrmanp ntcáig terjedő területtel, i4. a karmeliták plébániája (uj), az V. és itt. kerületeknek a Hungária-körutig terjedő részeiből, 15. az angyalföldi (uj) plébánia, az V. és VI. kerületeknek a Hungária-köriPon kívül eső részeiből, ehhez mini expositura tartoznék a tripoliszi helyi lelkészség, 16. a sz. Teréz plébánia, mely a VI. kér. belső részéből és a VII. kerületnek a körutak közt a Wesselényi-utcáig terjedő részéből állana és hozzá tartoznék a Dalnokutcai szükségkápolnához kihelyezett helyi káplán is. 17. A herminantezői uj plébánia, mely a VI. és VII. kerületeknek az Aréna-utón kívül fekvő külső részeiből a vasúttól az István-ut—Gyarmat-utcai határvonalig alakult. 18.' A sz. Erzsébet plébánia, mely a nagykörúton kivül a VII. kerületnek a 'Bethlen-utcáig és a Vili. kerületnek a Bérkocsis-utca—Tisza Kálmántól'—Dologház-utca vonalig terjedő részéből állana, a 8 házzal együtt. 19. A Regnum Mariamon uj plébánia a VI. és VII. kerületek középrészéből. 20. A dominikánus plébánia (uj), mely a VII. kerület istvánmezői részéből áll a Bethlen-utcától a Hungária- körutig. 21. A zuglói plébánia, a sz. Benedek-rendiek vezetése alatt, mely a VII. és X. kerületeknek a Hun- gária-lcöruton kivül eső részéből -a Gyarmat-utca és Mogyoródi-ut között alakult. 22. A rákosfalvói uj plébánia, mely a X. kerületnek a Hungária-köruton kivül fekvő részét a Mogyoródi-uttól a vasúiig foglalja magában. 23. A sz. József plébánia, mely a VIII. kerületnek a Nagykörúton kivül fekvő részét tartalmazza a Bérkocsis-utcától—Tisza Kálmán-tértől az Üllői utig. 24. A Jézus szive plébánia (uj), mely a VIII. kerületnek a körutak közt fekvő részéből a Sándor-utcáig alakittatik. 25. A sz. Rókus plébánia, mely a VII. és Vili. kerületeknek a körutak közé eső részéből alakul a Wesselényi-utcától a Sándor-utcáig. 26. A sz. Ferenc plébánia, mely a IX. kerület belső részéből alakul az Ipar-utca—Bokréta-utca határvonallal. 27. A középferencvárosi (uj) plébánia, mely a IX. kerületnek az Ipar-utca—Bokréta-utca vonalától a vasúiig terjedő részéből alakul a Gát-utcai volt lazarisfa templommal, mint székhellyel. 28. A külső ferencvárosi (uj) plébánia, a IX. kerületnek vasúton túl fekvő részeiből egyelőre a Kén-utcai iskolánál levő szükségkápolna körül alakul. 29. A kőbányai plébánia a X. kerület tisztán kőbányai részéből és végül 30. a tisztviselőtelepi plébánia a VIII. kér. külső és a X. kér. belső részeiből. Ezzel a rendezéssel a budapesti hivek egy plébániára eső részének átlagos arányszáma 18.500-ra száll le, tehát Páris, Becs és München előtt fogna Budapest állani. A budai oldalon 13,000, a pestin pedig 21,700 hivő tartoznék átlag egy-egy plébániához. A legnagyobb plébánia ismét csak a sz. József plébánia maradna, 45,000 hivővei és a sz. Teréz plébánia 42,000 hivővei. Ahoz, hogy a Szvoboda dr. által nagyvárosokban ideálisnak jelzett 10,000-es lélekszámot plébániánkint elérjük, 55 plébániára volna ugyan szükség, de tekintettel arra. hogy 40 évig ezen a téren a székesfővárosban semmi sem történt, ez a most teendő lépés is elég radikális és az ideális viszonyok felé való határozott előrehaladásnak mondható.
