Rákos Vidéke, 1935 (35. évfolyam, 1-51. szám)

1935-06-23 / 25. szám

JCXXV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1935. junius 23 vasárnap, 25 szám. RÁKOS VIDÉKE TaRSAUALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. rAkosszentmihAly nagyközség és szAmos egyesület hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona- utca 103. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztár! csekkszámla: 647. sz A huszonouives ipartestoiet. A rákosszentmihályi általános ipartestület vasár­nap ünnepelte fennállásának huszonöt éves jubileumát. Negyedszázados múltat hagyott maga után ipartestü­letünk. Önmagában véve is szép idő, hát még ha fi­gyelembe vesszük, hogy az egész ipartestületi intéz­mény csak ötven esztendős, az 1884-ik évi ipartörvény alkotása, s maga Rákosszentmihály községe sincs még harmincöt esztendős. A községgé alakulás előtti esztendőkben is érez­ték már a helybeli iparosok annak szükségességét, hogy érdekeiket egyesült erővel védelmezzék és elő­mozdítsák. Olyan kevesen voltak, hogy ipartestületté alakulásról egyelőre szó sem lehetett, ezért tehát ipar­társulatot alakítottak, mely nem hivatalos jellegű, sza­bad egyesülés. Néhány éven át ez a szervezet becsü­lettel végezte munkáját, amely főként abból állott, hogy iparospolgárainkat összetartsa, bennünk a tes­tületi szellemet felébressze, kisebb-nagyobb érdekeiket támogassa és legelsősorban az ipartestület megalakítá­sát előkészítse. Önkormányzati jelleg és átruházott ha­tósági hatáskör hiányában ennél többet elérni nem igen lehetett, annál kevésbbé, mert az összetartás — sajnos, akkor sem volt túlságosan nagy erénye iparos- társadalmunknak, amelyben mindenkor akad egy csa­pat igen értékes, lelkes, önfeláldozó és rátermett vezető, de maga a tömeg, a legjobb esetben legalább is kö­zömbös a maga dolgai és a közös munka iránt. Ilyenformán volt az ipartársulat idején is, amikor nyolc-tiz kiváló iparospolgárunk őszinte lelkesedéssel karolta fel az ügyet, de a katonaság el-el maradozott a vezetők mellől. Igen érdekes és feljegyzésre méltó, hogy iparostestvéreink vezetői már akkor felismerték, hogy az iparosságnak, mint a község lakossága 98 százalékát alkotó középosztályu polgárság részének, együtt kell haladni és szoros kapcsolatot kell teremteni a polgárság többi részével, hivatalnok, kereskedő és magánalkalmazott tömegével. Ez az elgondolás és ez a cél idézte elő, hogy az ipartársulat elnökét nem az iparosság köréből választották meg. Az első elnök Dalnoki (Nagy) János volt, majd Szandovics Jakab, utána pedig Balázsovich Zoltán következett, aki hiva­talosan is a budapesti ipartestületek ügyeivel foglalko­zott, s igy mindjen áron meg akarta az ipartestületet teremteni. Sashalom még nem létezett, tehát Cinkota és főkép az anyaközség, Csömör iparosságával együtt lehetett volna csak a kérdést megoldani. Hauser Gyula, a községi biró és kéményseprő mester rendelkezett Csö­mörön és Cinkotán megfelelő kapcsolatokkal, s volt a kivitel fő mozgatója, a szépen indult vállalkozás azon­ban az érdekelt iparosság zömének közömbössége miatt egyelőre meghiúsult. Az ipartársulat utolsó elnöke Vas Gyula mátyásföldi építész volt, az Ígéret földére ő sem jutott be. A kérdést az idő és Rónay Tivadar adóügyi jegyző makacs energiája, valamint Szabó József építő­mester fáradhatatlan, nemes törekvése és odaadó buz­galma érlelte meg. Huszonöt évvel ezelőtt megalakult az ipartestület, mely magába zárta Sashalom iparossá­gát is. Azóta Sashalom is kifejlődött és önálló ipar­testületet alakított. Harmincöt évvel ezelőtt a rákos­szentmihályi ipartársulatnak 16—18 tagja volt, ma az önálló rákosszentmihályi ipartestület nem kevesebb, mint négyszáz taggal dicsekedhetik. Az elmúlt huszonöt év alatt ipartestületünk sokat alkotott, sok derék munkát végzett, jó szolgálatot tett tagjainak, sok jó szolgálatot a közösségnek. Látható eredménye munkásságának, méltó büszkesége, a pom­pás zászló, az önálló ipartestületi otthon, amelyet a legnagyobb küzdelemmel, a legnehezebb körülmények között tudtak megszerezni és hovatovább minden tehertételétől megszabadítani. Látható jele volt eze­ken kívül az ipartestület szép sikerekkel ékeskedő dal­kara, zenekara, nagyértékü építőipari és egyéb tanfo­lyama, szakosztályainak értékes működése és általában egész színvonalának fokozatos és következetes emelke­dése. Az ipartestület társadalmi és művelődési tevé­kenysége egész sereg értékes műkedvelő előadás, es­tély, mulatság és ünnepély rendezésében domborodott ki. Az ipar testület természetesen minden hazafias, val­lásos, közcélú és emberbaráti mozgalomban dere­kasan kivette méltó részét és ma, büszkén és megelége­déssel mondhatjuk el azt is, hogy tagjai társadalmunk értékes és érdemes tagjai sorában foglalnak helyet és ott baráti, szeretettel teljes és megbecsülő fogadtatásra, találnak mindenkor. Mindezt az eredményt pedig akkor méltányolhat­juk kellőképen, ha meggondoljuk, hogy a huszonöt;- esztendőből több, mint huszonegy év a véres és még ma is folyó vértelen háború megbénító idejére esik. Milyen fejlődésről lehetne beszámolni, ha ez a negyed­század Nagymagyarország boldog béke ideje lett vol­na! Maga az csoda, hogy ilyen körülmények között fenn is tud állani azoknak az önkormányzati szerve, Sakik a szomorú időnek a lövészárkokon belüli rokkant- jai. A háborúnak ugyanis nem csak frontharcos rok­kantai maradtak, hanem rokkantja az egész magyar középosztály, a polgárság, a maga megnyomorított iparosainak, kereskedőinek, hivatalnokainak, hadiköl- csönjegyzőinek szánalmas és szomorú tömegével. Ipartestületünk életerejét, elszánt munkabírá­sát, törhetetlen akarását jellemzi, hogy igy tudta meg­érni ezt a szép jubileumot, amely ünnepe volt az egész községnek, sőt ünnepe az egész magyar iparosságnak .. Hálátlanság lenne, ha ki nem emelnénk érdemét azoknak a derék és igazán buzgó vezetőknek, akiket mindig szerencsés kézzel tudott ipartestületünk kivá­lasztani, hogy a maga kormányzását rájuk bízza. Első­sorban az ő érdemük az ipartestület szép fejlődése és mindaz a sok eredmény, amellyel ma büszkélkedhetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom