Rákos Vidéke, 1935 (35. évfolyam, 1-51. szám)
1935-06-23 / 25. szám
2. oldal. mxus vmmt 25. szám. A tömegek önmaguktól nem alkothatnak semmit, ha megfelelő vezető nem áll az élükön. A rákosszentmi- hályi ipartestület ebben nem érzett hiányt, s mindenkor, amikor vezetőit hiven támogatta, előrehaladt, pangás olykor-olykor csak olyan időben következett, amikor közömbössége vagy széthúzása emelt akadályt. A. nemesszivü, mindig igazságos Szabó József csaknem egy évtizeden át kormányozta a testületet nem csak jóakarattal, hanem a maradandó álkotások egész sorával. A népszerű, lelkes Málovits Lajos, az energikus és alkotásokra törő Mátyás András, a puritán, szelíd és jóakaratu Hóra János után a testület vezetése a modern gondolkozásu és kiválóan képzett Lantos András kezébe került, aki egyrészt kiváló gazdálkodásával sima vizekre vezette a testület hajóját, másrészt a jó értelemben vett haladás szellemét vitte bele, hogy beleillessze ezt a fontos és nevezetes tényezőt, az ipartestületet az uj niagyar haza megalkotásának nagy nezeti munkájába. Igaz szeretettel és megbecsüléssel köszöntjük nevezetes jubileumán ipartestületünket és iparosainkat. Adja Isten, hogy a huszonöt sovány esztendőt sokszor huszonöt kövér kövesse, a maguk, községünk és édes hazánk üdvére és javára! A »reformkorszak« mindenben uj alkotásokra törekszik. Átalakitják ipari közigazgatásunkat is. Mint hírlik, a készülő törvény az »érdekképviseleti rendszer« szellemében alaposan belenyúl az ipartestületek szervezetébe is. Az ipartestületekébe, amelyek a céhrendszer után félszázadon át az iparosság erős váraivá fejlődtek és kitünően bevált modern intézménnyé alakultak. Nem tudhatjuk, hogy milyen lesz a helyükbe lépő uj alkotás, de az bizonyos, hogy nagy nemzeti értékeket kockáztatnak, ha ezeket a cserék iparosvárakat megbolygatják. Az ipartestulet jubileuma. Egész napot lefoglaló ünnepséggel ülte meg vasárnap a rákosszentmihályi általános ipartestület huszonöt éves jubileumát. Tiz órakor szentmisét hallgattak, amelyen a helybeli és a sashalmi ipartestület zászlójával jelent meg. A helybeli iparosok cserkészfiai, Schin Ödön vezetése alatt testületileg vonultak fel és buzgón részt vettek az egész ünnepélyen. Istentisztelet volt a többi templomban is. Mindenütt megemlékeztek a tes-j tülot munkájáról és Isten áldását kérték rá és tagjaira.) Délben tizenkét órakor díszközgyűlés volt a Nagykaszinó termében. Igen szép közönség gyűlt össze, de iparostársadalmunk tagjai közül nagyon sokan hiányoztak. A vezetőtagok közül is többen, a tömeg pedig érthetetlenül távolmaradt. A megjelenteknek azonban még mindig szépszámú és értékes csoportja lelkesen ünnepelt és harsány tapssal, éljenzéssel fogadta a felszólalásokat. A gyűlést az Erkel zenekar a Magyar Hiszekeggyel nyitotta meg. Lantos András elnök élénk tetszéssel és szeretettel fogadott beszédében rövid tömörséggel vázolta a testület negyedszázados történetét, kiterjeszkedvén még az ipartársulati időkre is. Meleg! szavakkal üdvözölte a vendégeket és a gyűlés tagjait. A főszolgabíró képviseletével Dibusz Sándor főjegyzőt bízta meg, aki tolmácsolta az elsőfokú iparhatóság üdvözletét, majd pedig, mint a község vezetőtisztviselője,| az elöljáróság nevében üdvözölte a testületet. Papp Jó-I zsef kormányfőtanácsos, az Ipok elnöke nagy figyelemmel hallgatott beszédében összetartásra biztatta a testület tagjait, mert csak egyesült erővel érhetnek el nagy célokat. Méltatta a testület és vezetőségének érdemeit. Igen nagy sikere volt, mint mindig, Nagy An-| talnak, a keresk. és iparkamara alelnökének, aki a kamara meleg üdvözletét és elismerését fejezte ki. A Trianon átka és a gazdasági világválság a kézműves iparosságot földre sújtotta. Mindent elkövetnek érdekében, mindenütt jóakarattal találkoznak, biztatást kapna':, de az igazi orvoslás rendszerint megoldhatatlan, mer: elháríthatatlan akadályokba ütközik. A szebb, jobb magyar jövő hozza meg a változást, ezért küzdenek, ezt várjuk és a lehetőség határain belül mindent megtesznek a kézműves iparosság megmentése érdekében. (A kamara részéről megjelent még Moór Jenő főtitkár, aki a diszlakomán szólalt fel.) Krenedits Sándor, az ipartestületnek huszonöt év óta iparhatósági biztosa, igen meleg hangon adott kifejezést üdvözletének és a felügyelő hatóság nevében is elismeréssel emlékezett meg a testület működéséről. Sok kedves visz- szaemlékezés után rámutatott a gazdasági hanyatlásra, amely minden bajunk fő oka. Közvetlen tanúja ennek a szomorú változásnak. A testület alapításakor tiz- tizenöt segéddel dolgoztak a mesterek, ma alig tudják fentartani magukat. A jobb jövő reményében indul az uj negyedszázadnak. Nagy Géza esperes plébános igen ízléses és talpraesett felszólalásának »Isten áldja a tisztes ipart« volt a jelmondata. Ugyancsak nagy hatást tett Hörömpő Dezső ref. lelkész lelkes és formás beszéde, melyben az iparostársadalom hazafias és értékes társadalmi szerepére utalt. Fábián Béla dr. országgyűlési képviselő közismerten jó szónok. Közvetlen hangon üdvözölte a jubiláló testületet és »Segíts magadon, az Isten is megsegít« jelmondatot jelölte meg számára iránymutatóul. A kisiparos, az egész középosztállyal együtt élet-halál küzdelmet viv. Nyomja a forgalmi adó, fojtogatja az OTI és terheitől szabadulni nem tud, könnyítést elérni nem képes. Végül belesodródott kedvelt tárgykörébe és a Hév. viteldijak ellen biztatta küzdelemre az ipartestületeket, (bár hiszen köztudomású, hogy az uj viteldij tervezet hónapok óta készen áll és életbeléptetése a választások miatt maradt el az őszi fővárosi közgyűlésre. Egyébként valaki azt mondta a gyűlés után, hogy az iparosok és kereskedők legkevésbbé érdekeltek ebben az ügyben, mert minéi olcsóbb a villamos, annál többen szerzik be szükségleteiket Budapesten és nem idehaza. Fábián képviselőnek azonban mégis igaza van, ha a Hév. drágasága ellen küzd és mindenkinek el kell ismerni, hogy ő egyik legtevékenyebb harcosa ennek a fontos [ügyünknek, s ezért meg is illeti őt a hálás elismerés, különösen ha azt tudná elősegíteni, hogy ne a Rákos Vidékében már régen ismertetett javaslatot fogadják el, hanem egyenlő mértékkel mérjenek minden főváros- környéki község számára.) Fábián dr. beszédét zajos tetszéssel fogadták. Különösen nagy hatást tett, amikor azt mondotta, hogy huszonöt évvel ezelőtt Rákos- szentmihálynak 6000 lakosa volt, most pedig 17.000 van. Pestszenterzsébetnek akkor 17.000 volt, most pedig 70.000 van. Ha mi járhattunk volna 24 filléres átszállójeggyel, ők pedig a Hév. viteldijait fizették volna, akkor most fordítva állana a dolog, nekünk lenne 70.000 lakosunk, nekik pedig 17.000. Moldován Ferenc, a sashalmi ipartestület elnöke az anyaszertfeze- tet üdvözli szeretettel és lendületes szavakkal. A sashalmi testület innen szakadt ki és őszintén megőrizte szere tétét és megbecsülését. Balázsovich Zoltán, mint a volt ipartársulat egykori elnöke üdvözölte a közgyűlést és az ipartestületté alakulás előkészítésének történetéből mondott el néhány mozzanatot. Az ipartestületet mindig hivatott vezetővel áldotta meg a Gondviselés, ide követniük kell vezetőjüket közös egyakarattal, mert csak úgy érhetnek el eredményeket, a mire a huszonöt (év története meggyőző példákat mutat. György Lajos