Rákos Vidéke, 1934 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1934-07-15 / 28. szám
2. oldal. f&KOS VIDÉKÉ 28. szám. hirtelen szerezte meg ezt a népszerűséget és szeretetett — de annál nagyobb érdeme, hogy komoly, következetes munkával, jószándékának állandó bizonyításával és a mutatkozó hiányok és rendellenességek sorozatos kiküszöbölésével a maga erejéből tudta megszerezni azt. Mostani visszatérésének örömét ezúttal az fokozza, hogy megerősödött személyzettel és jól betanult, változatos és vonzó műsorral vonult be községünkbe. A régi népszerű tagok mellett igen értékes uj művészekkel gyarapodott a társulat, amely már az első előadásokkal csorbítatlan sikereket ért el. Az első három napon a Nagykaszinóban tartották az előadásokat, csak kedden költözött át a társulat a Világ-mozgó helyiségébe. Szombaton igen szép közönség gyűlt össze a »Sárga liliom« című kedves és népszerű operett előadására, mely egy- csapásra megnyerte a közönség elismerését. A kitűnő előadást nagy tetszés kísérte, Szeretettel fogadták a régi tagokat és szere te tbe fogadták az újakat is, akik már az. első este beváltották a jó hirt, mely a Rákos Vidéke közlései révén őket megelőzte. Dénes Manci, a kedves uj primadonna, Szilassy László, Bízza László, Sugár Jenő, Ajtay K. György egyaránt kiváló a maga területén és színvonal emelkedést jelent a társulatban, Bihary Lászlót nem kell dicsérni, ő mindig az első, aki a művészi s'zinvonalat biztosítja. A szép előadást látogatott ház előtt ismételték meg vasárnap, mig délután, sajnálatosan kis közönség jelenlétében a »Tánc a boldogság felé« és a »Kadétszerelem« szerepelt a műsoron. Hétfőn volt az első1 prózai előadás. Országos jelenség, hogy a legjobb prózai darabokat közömbösen fogadja a közönség. Pedig milyen vétek ez! 'Az »Ember a hid alatt« cimü Indig Ottó darab megérdemli, hogy megnézzék. Jó ötlet, sziporkázó irodalmi feltálalásban. Alakjai, ha nem is újak, de kitűnőek, élettelteljesek és hálás szerepek. Az utolsó felvonásban, — szokás szerint, —• kissé lankad a darab, de viszont vidámsággal kárpótol. Kitünően játszották. Bihari László a kiváló rendező és jellem- szinész pompás alakítása mellett Sugár Jenő gyönyörködtetett ragyogó figurával. Keserű humora mellett mélységek örvénylettek játékában. Gáspár Béla igen szépen, intelligensen játszotta a főszerepet. Kertész Mária igen j ó volt a női főszerepben. Gáspámé, Erdélyi Kálmán, Szánthó Méri és az ügyes Ajtay Kovács György kifogástalan. Feltűnt kis szerepében a szép Kovács Mici. Vesztes volt, aki otthon maradt. Pedig ezt ezúttal sokan megcselekedték. A »Nótás kapitány«-nyal kezdődtek az előadások kedden a Világ-mozgóban. A régi, kedves darab igen szép közönséget vonzott és a valóban kitűnő előadást állandó tetszés és derültség kísérte. A legmelegebb dicséret illeti a színészek munkáját. Dénes Manci elegáns, kedves, megnyerő, Szilasy László, a bonviván igen sokat Ígérő fiatal színész: szép, daliás, kedves, kellemes hangú és szeretetreméltó. Bihari László kitűnő őrmestere állandó derültséget keltett. Szánthó Méry nagyon kedves szubrett, atit őszintén szeretetébe fogadott a közönség. Bízza László kedves táncos komikus, — kitűnő táncos és ami igen nagy érdeme, — mindig ízléses és mértéktudó. — Sugár ‘Jelnő pompás komikus. Igen nagy sikere volt. Gáspár Béla, Ajtay K. György és a többi mind kitűnő együttest adott. —• Szerdán a »Bál a Savoy ban« volt a tásrulat újabb sikelre. A vihar ugyan többször okozott rövidzárlatot és megakasztotta az előadást, de a közönség jókedvűen fogadta a balesetet és meg nem fogyatkozó lendülettel tapsolt a derék és ügyes szereplőknek. MŰSOR: Péntek: »Helyet az ifjúságnak«. — Szombat: »Csipetke«. — Vasárnap fél 4. »Zsákba macska«,. 6 órakor »Timosa«. Fél 9 órakor »Csipetke«. — Hétfő: »Több, mint szerelem«. — Kedd: Tamás Benő, az országosan ismert tánooskomikus vendégfelléptével: »Marica grófnő«. — Szerda: (vasárnapi helyárakkal) »Sárga liliom«. — Csütörtök: (filléres helyárakkal) »Kék lámpás«. — Deák Lőrinc, volt színigazgatónk, a kitűnő színművész legközelebb vendégszerepel. MotorcsőnaKKai a senki szigeten. A Szúnyog-szigeten nagy az izgalom. A kis motorcsónak, a Helén, ott várja utasait a Dunán; 11 órakor kell indulni és még nincs rendben semmi, — Hamar a köteleket, a 2 sátrat is, a bajonettet, gummibotot, a mentőládát — szól a társaság Gandhija, Kuszka Iván. — Na lám, a fegyvert el is felejtenéd, ami a legfontosabb, ki tudja, hová kerülünk, — felel egy másik hang. — Ugyan, te gyáva! — Jaj, hiszen az lenni való sincs bent, pedig a legfontosabb mégis csak az, — dörög a hajó kapitánya, Lantos Bandi. — Nem tudjátok, hogy a »táplál* kozás az élet fentartója.« Ilyen izgalmak között mégis kész lett a berakodás. Sorra beszálltak: Gandhi, Ciró, Dinó, Franci, E. Laci és utoljára a motoros tulajdonosa és készítője, if j. Lantos Bandi. A motor berreg, az utasok arca kipirul, beszedik a köteleket. A csónak szeli a vizet. A Duna apró hullámain a nap aranysugarai táncolnak és kerge- tőznek. Az idő halad, a csónak suhan és igy elérkezik a kis csónak az első kikötőhöz Szentendre a Iá, s az előbbi idézetet betartva, jól és gyoran befalatozunk. A nap melegen sütött, a fiuknak is melegük volt, tehát megfürödtek a Dunában, de hamarosan tovább kellett indulni. Leányfalun hiába próbált a kis csónak versenyt futni a fellegekkel, mégis utól- érte a vihar a kis karavánt. így kényszerkikötést tettek. Következő állomás Tahi. Itt egy szénapadlátabletták beoóltaka J1\Z(lhÜlQS Első jßlßL* nélzsfyfájjú^náL Gyógyszertárban kapható.
