Rákos Vidéke, 1934 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1934-07-15 / 28. szám
28. szám. RÁKOS VIDÉKE 3 oldal son találtak szállást. Tahi után gyönyörűen ment a kis motor, élvezték a kirándulók a vizet, a tájat. Nemsokára feltűnt a kis karaván előtt Visegrád vára és a Salamon tornya. A szép látvány annyira elvonta a figyelmet, hogy a csónak zátonyra futott és fenekén kéthüvelyknyi folytonossági hiány támadt. Szerencsére ott volt az orvosi láda is és a szanatórium főorvosa első segélyben részesitette. Úgy látszik, Visegrád vára mágneses erővel ibir, mert a motort kétszer visszavitte a viz a vár alá. Kevés volt a benzinadagolás. Egy csavarás, egy rántás, a motor újra berregett, a viz, loccsant, újra szelte a habokat és csakhamar eltűnt a vár, a Salamon tornya, s elmaradtak a hegyek is. A kormánynál Franci ült. A gázt és benzint Bandi kezelte, majd az első négyes ülésben vigan folyt a tarokkozás. A nagy moto rberregés közbe egy-egy kiáltás is vegyült: »Segit a 21-es, túli.« Egyszer csak gyanús zörejek vegyültek az előbbi ájtatos kifejezések közé. A motor kezdett kihagyni, egy-két koppanás és megállt. Nagy riadalom. Mi az ? Mi történt ? — kérdi riadtan Gandhi. Felállt és rémülten nézte a vizet. »Csak nem félsz, kérdi Lad, a megtestesült bátorság.« »Nem félek, felelte remegve Gandhi. Csak nézem, milyen a viz, s eközben szerencsésen lejutottunk a zátonyról. Gyorsan telt az idő, az este is beköszöntött, a csillagok vibrálva ragyogtak az égen. Hűvös volt. Az éjjelt Szobon töltöttük. Hála a szobi vámhivatalnak, reggelre minden rendben volt, s vigan indulhattak kirándulásuk utolsó kikötőjébe,, Esztergomba. Esztergomot elhagyva, körülbelül 10 kilométerre felette megpillantották uj nomád hazájukat, a Senki-szigetét. Hatalmas fák bólogatták fejüket a csónak fölé, s teljes vadon uralkodott a szigeten. Mély csend, csak egy-egy madár csicsergése zavarta meg a szigetet körülvevő dzsungel árvaságát. Mintha sohasem járt volna ember ezen a szigeten. Mintha afrikai dzsungelban járnának. Középen hatalmas fü. A fákat folyondárok kötik össze, köztük gyikok és bogarak sokasága. A sziget vadállománya fácán, nyúl, vadkacsa és a legrettegettebb vad, a modem Robinzonok réme, a vérszivó szúnyog. Nagy- nehezen utat törtek maguknak a kirándulók, Dinó és Ciró pánikszerű gyorsasággal a legdusabb fü fölé felverték nomád palotáikat: a 2 sátort. A sátor közelében 3 hatalmas fa volt, melynek egyikén egy »Braduy« nevezetű ifjú 1794-ben bevésett neve és áttört szív állt. Micsoda régi vésés, egészen megfeketedett! Azóta talán nem is járt emberi élőlény ezen az elhagyott vidéken. A vén fa kérges törzsiéi alatt tábortüzes gyűlést tartott a társaság, kiosztották hátuk között a munkát. Mindenkinek meg volt a tennivalója. Dinó a főszakács, Ciró, a koszorús költő, mesterien költötte a pénzt; Gandhi a vészmadár, Laci és Franci bukták és Bandi a táraság fő mechanikusa és lábasfoltozó ja. Unatkozásra nem volt idő'. Nézték a Duna kék vizét, az égen úszó fehér bárányfelhőket, a nap aranysugarait. Szerették volna meg- állitani az időt. Ez utóbbi senkinek sem sikerült. Vasárnap délután, a következő napra lázas izgalommal rendezkedtek. Rendbehozták a ruhaszekrényt, mely 2 fára kötött, kifeszitett lasszóból állt. Mi ez a nagy készülődés? Látogatókat vártak Esztergomból; az esztergomi leánytársadalom szine- javát. Diszprodukciók a szigeten: fáramászás, késdobálás, melyben a leányok sem maradtak el. Beköszöntött a csillagos este, a vendégeket hazaszálli- tották, s ismét együtt volt a banda. Nem csicser- gett a madár sem, néma csend volt az erdőn. Csak! a fák halk suttogása, s a bőregerek csapdosásia verte fel a csendet. Mintha templomban lenne az ember, olyan áhítatot érez szivében, mikor az erdőt járja és a természet szépségeiben gyönyörködik. Ezt susogták az erdők fái is és a fába vésett kis szív is. De vége az álomnak, vége a nomádéletnek, le- telt az idő, vissza kell térni a pesti zűrzavaros életbe a kis sziget csendjéből. A fiuk megindultak vissza a Dunán, szomorú szívvel búcsúztak esztergomi ismerőseiktől, a régi kis tanyától, mindentől. A kis csónak gyorsan siklott a vizen, az idő szaladt és mikor a magyar-cseh trianoni határra értek, felhangzott a fiuk ajkáról a nem, nem soha kiáltás. Szinte könnyeket fakasztott a magyar gépfegyveres határőrök szeméből, olyan megható volt. Újra este lett és újra ragyogtak a csillagok, mint azon az estén, amikor elindult a kis karaván a felfedező útra. Megjelent Budapest kivilágított képe, mintha tündérország tűnt volna fel a fiuk szeme előtt. Még szebbnek tetszett nekik a város, mint azelőtt, s tele volt a lelkűk széppel, tele gyönyörrel, tele szeretettel minden-minden iránt. Az Isten költözött a lelkűkbe. Most érezték meg, mi az igazi szép, mi a jó, s ki az, aki ezt a csodaszép természetet adta az embereknek, s megengedte, hogy belepillanthassanak ők is, a kis csapat vidám legényei. Argonauta. vitéz Regős Ágoston sörkertje a piac (Ferenc József)-téren Kellemes kerthelyiség. Zárt páholyok. Frissen csapolt sör, saját szöretelésü fajborok. Olcsó árak!! ízletes konyha UflEliM Budapest, IV., Párlsl-u* 0. ss. SzörmekfilönlegesséMk, kabátok dós választékban. — Malátám tállal szármákét. — Átalakítások, Ja vitások. Al UTOLSÖ ÉVTIZED ELISMERT ÉS VEZETŐ PERMETEZŐ SZEREI Helló Jóistl festékáruk, háztartási cikkek és vegyianyagok szaküzlete Rákosszentmihály, Rákosi- ut 111. (saját ház) Autóbenzin Antóolaj ÖVAK003UHK agyakéihaííísítw perzselő ZÖLD PÖ?.0sQt!L £S KIPRÓBALATIAHHATASTAUM szerekkel NE KOCKÁZTASSUK a termesei usitnarmat ellen AMOMSL EGYÜTTESEN VED GOMBA. BETEGSÉGEK cS RAGŐHVARTEVÖT, EUŰ* NO$PPA$ÉN VáGV TÖTÖKÜL Permetező gép kölcsönzés. OBERBAUER A UTÓDA Magyarország legrégibb miserahák, egyházi-szerek, zászlók, oltárépitő és templom berendező vállalata. BUDAPEST, VACZI-U. 41. Tel.: Aut. 833-44.
