Rákos Vidéke, 1933 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1933-05-21 / 21. szám
XXXIII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1933. május 21. vasárnap, 21. szám RÁKOS VIDÉKÉ társadalmi, közigazgatási És közgazdasági hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztár! csekkszámla: 647. sz A főváros környéke sorsa. A vármegye közgyűlésén állandóan napirenden szerepel a fővároskörnyéke kérdése, amelyet tulajdónk épen maga Preszly Elemér dr. főispán vetett eredetileg íelszinre, midőn néhány évvel ezelőtt részben megindította, részben felkarolta azt a mozgalmat, amely a fővároskörnyéki helységeket városokká akarta tömöríteni, s a főispán terve szerint ezeket a városokat külön közigazgatási szervezetbe kivánta kapcsolni, hogy igy a saját jellegüknek és jogos igényeiknek megfelelő különleges közigazgatáshoz jussanak és azokat a nagy kérdésieket, amelyekkel egyenkint a saját erejükből meg nem küzd- hetnek, egyesült erővel végre is megoldhassák. Ilyen például a csatornázás, a vízvezeték és inás nagy költséggel járó közmüvek létesítése, a közlekedés megfelelő szabályozása és sok más egyéb. A főváros környékének fejlődése közvetlenül érinti a székesfővárost is, amelynek fontos érdeke, hogy a fejlődés ne rendszertelenül alakuljon, hanem a székesfőváros terveivel és intézkedéseivel összhangba kerüljön. A mozgalmat tehát barátságos érdeklődés kísérte a főváros részéről is, — azonban — sajnos — a gazdasági válság mind jobban jelentkezett és egy időre megbénított minden törekvést. A tervek fennmaradtak, a szándék nem változott, csak a kivitel lehetősége hiúsult meg — egyelőre. A fővároskörnyéke ilyenképen nem gondoskod- hatik a maga érdekeinek megfelelő védelméről, hanem tovább vergődik a régi vármegyei kötelékben és — gyakran kerül abba a helyzetbei, hogy egy-egy sérelmére hangos panasszal kell orvoslást keresnie. Leghívebb szószólója és legodaadóbb képviselője ilyenkor is, mint minden más alkalommal Szűcs István dr. országgyűlési képviselőnk, aki az utóbbi időben ismételten nagy eréllyel kelt a környék védelmére. Az ő felszólalásainak és a főispán hathatós közbenjárásának eredményei, hogy a székesfőváros megértő méltánylással fordítja figyelmét a környék problémái felé és a kölcsönös megértés szeneimében megbeszélést akar folytatni a vármegye és az: érdekelt környék képviselőivel, hogy addig is, amíg a főispán terve értelmében a környék gyökeres rendezése meg nem történhetik, — a legégetőbb kérdéseket tisztázhassák. Május 16-án ült össze az a gyűlés, amely ezt a tárgyalást megindította. Előadóul a vármegye részéről Helle Lászlót, Pestszenterzsébet h. polgármesterét küldötték ki, aki annak idején a mi várossá alakulásunk ügye iránt is élénk érdeklődést tanúsított és velünk közvetlen kapcsolatot keresett. A gyűlésen Huszár Aladár dr. főpolgármester elnökölt, s úgy ö, mint Sipőcz Jenő dr. polgármester a főváros teljes jóindulatáról tett tanúbizonyságot, de nyomatékosan hangoztatta, hogy a főváros helyzete sem olyan rózsás, hogy túlságos áldozat- készséget követelhessenek tőle. Ez alkalommal természetesen nem eshetett szó olyan általános jellegű nagy kérdésekről, amelyek megoldása a fővároskörnyéke jövőjére döntő' hatást gyakorol, hanem inkább a legfájóbb, időszerű sérelmekkel és kívánságokkal foglalkozhattak. Helle dr. főként a közlekedés problémájára, az utak ügyére, a községeknek ját nem utalt kereseti adóra, valamint fogyasztási adói és kövezetvám miatt jelentkező panaszokra hívta fel a figyelmet. Nagyon sokan vettek részt a gyűlésen az érdekelt városok és községek képviseletében és sok! felszólalás történt, amelyek közt akadt kevésbbé szerencsés is, — és csakhamar kialakult az a meggyőződés, hogy ilyen népes és különböző érdekeket képviselő gyűlés eredményes munkát nem végezhet. Az történt tehát, ami minden ilyen alkalommal- bizottságot küldtek ki, amely a felmerült kérdéseket) alaposan megvizsgálja és javaslatokat készít. Feltétlenül eredmény egymagában az is, hogy már tanácskozás indult a főváros és a környék között, de remélhető, hogy kézzelfogható eredményekkel is megajándékoz az a kezdeményezés, amely az első lépés a főváros környéke sok jogos sérelmének! orvoslása és szép jövőjének előkészítése utján. Feljegyzéseim a sxenimiháíyi cserkészek ünnepéről. Irta: Móricz Pál. A Rákosszentmihály-siashalmi 907. számú »/(ö- roli Gáspárt cserkészcsapat május 14-iki ünnepei májusi derűvel folytak le vasárnap. A délelőttöt a cserkész avatás és fogadalomtétel kedves eseményei töltötték ki a református gyülekezeti ház előtti szabad mezőn a derék Sebő Bertalan parancsnok, iaz ország cserkészvezetői között oly’ népszerű, elismert jó »Berti-bá«. vezetésével és közreműködése mellett. A »cserkész« életben bizony nagy nap, nevezetes nap, feledhetetlen nap az, amikor a nemes cserkésztestü- letbe a kellő testi és lelki előkészítések, próbatételek után férfias kézfogással és a legszebb lovagkorihoz beillő fogadalmiakkal felvevődik egy-egy ilyen fogékony ifjú lélek, parányi, vagy nagyobb emberke. Bizony, még ezentúl is sok bűbájos tábortűznél kell melegednie, sok — ügyieket kissé le is kozmáit ? — paprikás krumplit el kell fogyasztania, nem egy kormos főző kotlát meg kell surolgatni, mígnem az idők múltával, tengersok nehéz gyakorlatok végrehajtása, férfias testi ügyességiek elsajátítása, lelki tudásoknak felvételezése után és a gálád »protekció-
