Rákos Vidéke, 1932 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1932-02-21 / 8. szám

8. szám. RÁKOS VIDÉKÉ 5 oldal. Választmányi ülés. A Rákosszentmihályi Nagy­kaszinó választmánya, Krenedits Sándor elnöklete alatt igen népes gyűlést tartott szombaton este. A jegyzőkönyvet Fekete Sándor dr. és Klimkó István hi­telesítette. Az elnök igen erélyes szavakkal utasította vissza azt a minősíthetetlen támadást, mely nemrég a kaszinó ellen napvilágot látott. A kaszinót úgy tüntetik fel, mintha a tönk szélén állana és más ki­sebb csoportokkal, egyesületekkel, korcsmában, ká­véházban székelő csoportokkal keresné az egyesülést. A kaszinó vezető egyesülete a helybeli intelligenciá­nak, s még a mai súlyos viszonyok között is zavar­talanul folytatja működését, pontosan fizeti bérét és üzemében nincs semmi fennakadás. Falai között sem országos, sem politikai kérdéssel nem foglalko­zik, minden hazafias gondolkozásu és valláserkölcsi alapon álló, tisztességes polgárt szívesen lát tagjai sorában, de sehol segítséget nem keres és arra nem szorul. A hazafiatlanságot nem tűri és sokszor ezért célpontja a támadásoknak. — Visszautasítja ugyan­ekkor azt, hogy a községi ügyekben benyújtott feleb- bezések ismételten a kaszinót választják célpontul és azzal foglalkoznak. A kaszinó helyisége egyenesen erre a célra épült már az eredeti tervek szerint, — a kaszinó tisztességes bért fizet ezért és pontosan ele­get tesz kötelezettségének, — tehát a községre nézve előnyös a bérlet, amely e mellett magasabb erkölcsi és közérdekű szempontokat szolgál. A kaszinó haza­fias, egyházi és jótékony célok és egyesületek szá­mára is megfelelő helyiséget biztosit és igy nem szolgált rá a folytonos meghurcolásra és támadásra. Az igen erélyes hangú felszólalás tartalmát egyhan­gúan magáévá tette a választmány és az elnök és vezetőség iránt bizalmát nyilvánította. — Az elnök ezután meghatódva jelentette, hogy Weisz Ignác, Lukács Márton és lovag Kutschenbach Róbert, kik a kaszinó alapításától fogva hűséges tagtársaik vol­tak, elköltöztek az élők sorából. Súlyos csapás érte alelnöküket, Kecskeméthy Vincét szeretett felesége halálával. Emléküket jegyzőkönyvükben megörökí­tették. Pillér György igazgató tájékoztatta ezután a gyűlést az üzletvezető változás körülményeiről, s a legutóbbi beruházásokról. Az előzőleg volt üzletve­zető teljes söntésberendezését 300 pengőért megvet­ték, s az ebédlőbe hazai szén tüzelésére is alkalmas vaskályhát vásároltak. — Irgang Kálmánnak, ki tagdiját 5 évre előre kifizette, jegyzőkönyvi köszöne­tét szavaztak. Az elnök javaslatára elhatározták, hogy a következő gyűlést február 27-én, szombaton este 7 órakor tartják, mely egyúttal a közgyűlést előkészítő ülés lesz. A közgyűlés idejét március 6-ának d. u. 5 órájában állapították meg. Határozatképtelenség ese­tén a közgyűlés újabb összehívás nélkül március 20-án d. u. 5 órakor lesz. Tekintve, hogy a közgyűlés egyik dolga az uj tisztikar és választmány megválasz­tása; bizonyosnak látszik, hogy az első határnapon, — mint a Nagykaszinó közgyűlésein általában — kellő számban jelennek meg a tagok. Ezután id. Poros István pénztáros jelentését hallgatták meg és eredményes munkásságáért köszönetét mondtak. Weinzierl Gyula és Weinzierl Oszkár kilépésének tudomásul vétele után dr. Bakos Károly orvost és dr. Némethy Béla hírlapírót rendes tagnak felvették. A Magyar Nők Szentkorona Szövetségének teája. Vasárnap d. u. 5 órakor teája volt a Magyar Nők Szentkorona Szövetségének. Az összejövetelen, amelyre a legitimizmus magas szelleme és nagy esz­méje szép közönséget vonzott, kitűnő vendégünk volt Chickán Zichy Móric báró, aki világos, erős logiká­val, a meggyőző történelemszeretet erejével hirdette a legitimizmus megvalósításának szükségét és jelen­tőségét. A politikában — mondotta — konzekvensnek kell lennünk. Ebben fenn kell tartanunk a király- hűséget, különben lemondanánk arról, hogy ismét nagy állam legyünk. Hirdetnünk kell, hogy Magyar- országnak aspirációi vannak. A mai állapotok viszás- ságán csak az segít, ha a királyi hatalom tekintélye visszaáll. Történelmi példákat sorolt fel annak iga­zolására, hogy a Habsburg-ház történelmi szerepe hazánk sorsán mennyit segített. A nagyhatású fejte­getésért a szövetség elnöke, Pálffy Zsigmondné mon­dott hálás köszönetét. Raj ne r János egyetemi tanár »Hazajön a király« cimü lendületes, szép versét Ku- rázs Manyi szavalta nemes és lelkes átérzésisel. A háziasszonyi tisztet Lippe Vilmosné és Pálffy Emma látta el nagy szakértelemmel. Jó cselekedet. Furcsa gyülekezetei figyelnek meg hetek óta a Rákosi ut lakosai. Mikor elharangozzák a 12 órát, a község különböző részeiből hiányosan öltö­zött, kopott ruházatú férfiak, nők és gyermekek igye­keznek a Rákosi útra. Egyiknek-másiknak lábas a hóna alatt. Az Adámy Oszkár üzlete előtt megállanak és várakoznak. Egyszer csak kiszól a „mindenki Oszkár bácsija“: „Tessék bejönni, tálalva van!“ Mire a furcsa gyülekezet szép sorban bevonul az Adámyék konyhá­jára, ahol „Oszkár bácsi" minden kedden 15 személy­nek háromfogásos ebédet tálaltat s boldog, megelége­dett mosollyal nézi a falatozó embereket és egyre biz­tatja őket: „Tessék csak enni, jut mindenkinek" Az ország első nő-sütőmestere. A nők fokozott térhódítása nemcsak a hivatali, hanem az ipari pályán is állandó jelenség. Eddig azonban csak férfiak űzték a sütőmesterséget. Rákosszentmihályon most sütőipar­igazolványt saját képesítése alapján nyert Országh Katalin, néhai Országh József leánya, aki atyja mellett éveken keresztül át vezette az üzletet, majd most ön­állóan annak örökébe lépett. A nehéz, férfi munkát igénylő sütőmesterség a gyönge női kézben uj vívmány a férfiak ellenében. Panasz. Kedves szerkesztő ur! Elszörnyedve lát­tam a múlt héten, hogy a Paulusz János-téren egy csapat fejszével, fűrésszel felszerelt ember rohamozta meg az ott lévő fákat és egy csomót teljesen kivágtak, legtöbbjének pedig csúf módon a koronáját pusztítot­ták el. Egyetlen befásitott közterünk ily módon való tönkretétele ellen, azt hiszem, minden jóérzésü ember tiltakozik, s az esetet a tekintetes szerkesztő ur szives figyelmébe ajánlom azzal, hogy a mi szakképzett biránk utján nyerhessünk védelmet a vandál pusztítás ellen. Tisztelettel: aláírás. Érdeklődtünk a dolog iránt, s meg­állapítottuk, hogy a baj, abból származott, hogy a községi elöljáróság megengedte a fák gályáinak met­szését és 2—3 kiszáradt fa kivágását néhány szüköl- ködőnek, de az illetők visszaéltek vele és sokkal több fát vittek el a megengedettnél. A megtorló intézkedések folyamatban vannak. Rendszeres tolvajkodás. Igen következetes em­ber volt a Bozzay Béla ismert rákosszentmihályi mü- kertész tolvaja. Darabonkint lopdosta az oszlopokat a telepéről. Már a harmincadiknál tartott és épen a kerítést kezdette ki, a mikor hosszas megfigyelés után tetten érték és elcsípték. Társa is volt. Érdekes, hogy Bozzayék a környék szegényeivel sok jót tesznek és szeretetnek örvendenek, ez azonban nem nyújtott nekik védelmet a lolvajlások ellen. _______________________ Le vélpapírok, töltőtollak, kivitelben SZÉNÁSY BÉLA papirápuházában, Budapest, Fereneiek-tere 9. sz. alatt kaphatók

Next

/
Oldalképek
Tartalom