Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1931-10-18 / 42. szám

XXXI. évfolyam. Rákosszentmihály, 1931. vasárnap, október 18 42. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAP4A, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztári csekkszámla: 647. sz Kepviselűtestuieii Rözovilies. Rendes őszi közgyűlésiét tartotta kedden délután Rákosszentmihály képviselőtestülete. A költ­ségvetés tárgyalása nagy esemény szokott lenni még a községekben is, — a mai viszonyok között azonban a hires büdzsé-vita is hovatovább az emlékek sorába kerül. Megcsappant érdeklődés és szemmellátható színvonal sülyedés jellemezte a gyűlést, amelynek különben érdekessége volt, hogy az uj főjegyző, Di- biusz Sándor először szerepeit, mint a költségvetés előadója. A prömiér ebben a részben jól is sikerült. Dibusz megint megmutatta, hogy igen komoly, ala­posan tájékozott vezető: előadása tömör és világos, ő maga mindig legény a talpán. A képviselőtestület megértő elismeréssel fogadta szereplését és a hetven­egy napirendre került tárgyban egyhangúlag fogadta el javaslatait. Napirend előtt Kecskeméthy Vince bíró bemu­tatta és meleg szavakkal üdvözölte h. közigazgatási jegyzőnket, Krenedits Imrét, aki köszönetét mon­dott és Ígéretet tett, hogy húsz éves közigazgatási működéséhez híven, a megértést fogja keresni és a közjó javára dolgozik. Isten áldását kérte a községre és munkájára. Az elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére Balázso- vich Zoltánt és Molnár Gyulát jelölte ki, majd a főjegyző felolvasta Némethy Jenő dr. nyugalomba vonult főszolgabíró feltűnően meleghangú búcsúle­velét. Húsz évig volt a járás feje, némely községe 33 évig állott a felügyelete alatt. Hálával emlékezik meg a községi tisztviselők és képviselőtestület oda­adó támogatásáról. Egy élet telt el munkában és a közügyek szolgálatában és ma jóságos emléke ma­radt meg, amelyet meg is fog őrizni. A képviselő- testület háláját, őszinte köszönetét és tiszteletnyilvá- nitását jegyzőkönyvbe foglalta és küldöttség utján tolmácsolja. A küldöttség tagjai a biró, főjegyző, Balázsovich Zoltán és Gaulinszky Andor. Örömmel fogadták Magyar Sándor, a hős pilóta köszönő levelét, melyet a képviselőtestület üdvözlő táviratáért küldött. —• A vármegye a bor- és hús­fogyasztás adójára vonatkozó szabályrendelet módo­sítását jóváhagyta. A főjegyző bemutatta a főszol­gabíró rendeletét, mellyel Krenedits Imrét h. közig, jegyzőül ide helyezte. Már is elismerését fejezte ki működéséiért és arria kiérte őt, hogy szeresse ezt |a községet, amely megérdemli a szeretetet és legyen hu munkatárs. Krenedits Imre újból köszönetét mon­dott és kijelentette, hogy becsületes tisztviselő és jó barát akar lenni. . Az 1932. évi költségvetést változatlanul jóvá­hagyták. 339.739 P kiadás, 231.379 P bevétel. Fe­dezetlen 115.960 P. A pótadó 75o/0. — Az 1931. évi költségvetést a miniszterközi bizottság dolgozta át, 58o/o pótadót állapított meg, de előrelátható, hogy hiteltuUépéssel fejezik be az évet. A község vagyona 790.392 pengő. (Tisztán 616.984 P.) A polgári leány- leányiskola költségvetését jóváhagyták (9173 pengő a község terhe). A Hatvány-féle telek (1645 öl2) vételára fejében 3700 pengőt felvettek a költség- vetésbe. A tanonciskola 3700 pengőbe kerül, a hadi­rokkant egyesület 200 pengőt kap. A testnevelő alap kiadása 10.000 pengő, a munkásalapé 1000. A róm. kath. polg. fiúiskola 2000 pengős segélyt kap. Egy felszólaló azt kívánta, hogy a róm. kath. egyház mutassa be számadásait, hogy felülvizsgál­hassák, vájjon szükséges-e ez a segély, de Balázso­vich Zoltán megmagyarázta, hogy ez az egyház autonómiájának jogelvébe ütköznék. Szabó József és Pillér György felszólalása után egyhangúlag meg­szavazták a tételt. A főjegyző felvilágosította a gyű­lést, hogy a községnek kötelessége lenne ilyen iskolát fentartani, ami sokkal nagyobb kiadással járna. A ref. egyház és az Erzsébet tud. egyetem ifjú­ságának segélykérelmét, fedezet hiányában — sajná­lattal nem teljesithették, ugyanígy nincs- fedeztet a Rákosi-ut és Kossuth Lajos-utca sarkán tervezett vízáteresztő elkészítésére. A Strasser céggel folyó perben bizottságot küldtek ki. Tagjai: a biró, a fő­jegyző, Ungár Gyula dr., Pataki Ferenc, Prokopp Endre, Horváth Károly és Balázsovich Zoltán. Egész sereg illeték, birtokmegosztás, honossági és illetékügy szerepelt még a napirenden. Megnyitó beszéd. Tartotta a Mansz közgyűlésén: Krenedits Sándorné elnök Minden évben ezen a napon kezdi meg a rákosi- szentmihályi Mansz csoport szorgalmi idejét. Minden évben ezen a napon visszapillantunk a magyar törté­nelem 1849. októberi gyászos napjaira. Visszaidézí- zük nemzeti vértanúink fenséges példáját, akik ma­gyarságukért, kiolthatatlan hazafis águkért életüket tették a magyarság, a haza oltárára. Tudták, hogy a hazafiság, a magyarság olyan isteni adomány, ame­lyet nemcsak fanatikusan, de áldozatosan kell gyako­rolni. Oda is áldozták hazájuknak azt, ami embernek! legdrágább: életüket. Példájukkal soha el nem múló figyelmeztetést hagyva hátra minden kor magyar­jának, hogy a hazáért élni és halni kell. Ma súlyosabb dolog magyarnak lenni, mint talán valaha. Az élettel való nehéz küzdelem kemény próbára teszi minden magyarnak lelkét. Pedig a kehely, a keserű kehely, amelyet a történelmi nagy idők osztályrészül juttattak nekünk, úgy látszik, még

Next

/
Oldalképek
Tartalom