Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1931-10-18 / 42. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 42 szám nem telt be. Minden évben azzal a reménnyel kezdtük munkánkat, hogy talán ez az év jobb lesz. Ez a reményünk erre az évre halványabb lett. — Téved azonban és szűk látóköre van annak, aki csupán magyar vezető politikusainkat hibáztatja. Európai, sőt világválság ez, kedves magyarasszonyok. A hitetlenség küzd a hit ellen, a szovjet, a kommunizmus, a polgári rend, a kapitalista rendszer ellen. Hiszen a szovjet nemcsak hirdeti, hanem meg is mutatja, hogy a polgári rend ellen kemény harcot indított nemcsak Európában, de Ázsiában is. »Ázsia az ázsiaiaké« címen elhinti itt is, ott is az egyenetlen- kedés magvait. Fizetett emberekkel pártokat alakit. Indiában a hindukat lázit ja Anglia ellen, majd a francia, holland gyarmatokon szitja az elégedetleni- séget. Európában a német választásokon tekintélyes pénzzel dolgozik. Angliát, mint ipari államot kezdi ki; Franciaországban antimilitarista mozgalmakat teremt. Spanyolországban, a mi pénzünkben számolva 80 millió pengőt odadobva megcsinálja a forradalmat. Természetesen mi már tudjuk, hogy a forradalom után a kolostorok, papok és sorban minden szép és nemesnek a kipusztulása következik. Gabonadöm- pingjével bennünket is megnyomoritott s ez nem volt elég neki, egy ilyen szegény, megcsonkitott hazán,'a biatorbágyi rémtettel is tudtunkra adta, hogy igenis ő dolgozik és mindent elkövet, hogy célját elérje. Megrendülünk ennyi gonosz tett és erőszak láttára. De nyomban megnyugodhatunk. Nem arathat történelmi győzelmet oly rendszer, amelynek nem a vallás, nem az erkölcs képezi alapját. Oly rendszer, amely a családi élet szentségét, egyesek szabad akaratát megöli, fenn nem maradhat soha. Mindenesetre nagyon megszivlelendők óriási arányokban megindított akciói, melyek Európában kitűnő talajra találnak. Vigyáznunk kell, hogy e fekete folyékony méreg, amely bennünket már egyszer megmérgezett, ne kerüljön ismét közénk. Uralkodóvá kell válni bennünk annak az érzésének és tudatnak, hogy fajiságunk, magyarságunk Isten után a legnagyobb jónk, amiért küzdenünk kell, meg kell védenünk és mentenünk. Mikor a szerencsétlen kommün alatt a hitoktatást kitiltó gyűlésen dr. Tarabát kiutasitották, midőn a »haza ott van, ahol éppen kenyeret kapunk« jelszóval traktáltak bennünket, úgy éreztem magam, mint akit kidobtak valahonnan, mintha mindenből kifosztva kellene ismeretlen, járatlan utakon bolyongani ezután. Ekkor éreztem különösen, hogy mi a fajiság, mi az magyarnak lenni. Nyelvben, irodalomban, alkotásokban meg kell látnunk a magyart. Szeretnünk kell a legutolsó leggyengébben is a magyart. Egyet kellene akarnunk, egy célért, a magyarság céljáért összefogóvá kellene dolgoznunk, híe türjük meg magunk között azt, ami nem magyar. Áldozzunk magyarságunkért. A 13 aradi vértanú életét áldozta magyarságáért. Tőlünk most a haza nem kiván momentán véráldozatokat, de igenis megkívánja, hogy hazánknak hithü, erkölcsös fiai legyünk. Az áldozatos magyar lélek a nehéz sorsot, amelyet a haza vállaira tett, békén, türelemmel viseli. Mert nem áldozatos magyar ember az, aki embertársainak elkeseredését saját hasznára kihasználva, vörös lobogóként szitja az élegedetlenséget, most a vezető politikusok, most & közösség stb. ellen. Áldozatos magyar szivü egyén a magyar alkotásokat pártolja. Keresztény és jó- irányu újságot pártol. Ezekért a célokért, hogy ilyen lelkületű magyar asszonyok legyünk, ezért járunk mi a gyűlésekbe, ezért dolgozunk. Ehhez a munkához hívlak és kérlek benneteket, kedves magyar a sszonytes tvérek, jöjjetek* hogy kéz a kézben, egy akarással ápoljuk a magunk és más magyar testvéreink lelkében a vallás és nerm zeti fajiságot. Ha igy összefogva kitartóan dolgozunk, akkor: »Dúljon bármilyen fagyos szél — Szerte a világon, — Egyszer mégis csak kibújnak — A rügyek a fakon, — A bimbók az ágon«. llllllllli!il!lll!lllllillllllllll!llllllllllllllllllíllllll!!l|||||||||||||||||||S||||||||||j||||||||||||||i|||||||||| n Szobrász és műkőmunkák! fj Ruff Imre szobrász M Rákosszentmihály, Rákosi-ut 14. sz. | SS § §=j (Csillag-utca sarkán.) SS ÉE Gipszrozetta, lépcső, virágváza, síremlék, sirkőü készités jó minőségben, olcsón. llllillllllHllllíllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllillliliiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiii] ü Hév. torija emelése Október 20-án, hétfőn uj tarifa lép életbe a Hév. vonalain is. Természetesen, a mai irányzatnak megfelelően felemelt tarifa. A drágulás, szerencsére nem jelentékeny, sőt alig számottevő, de viszont fájdalmas bizonysága annak, hogy a Hév. még mindig nem a tarifaleszállitás egyedül helyes üzletpolitikáját köveik Rákosszentmihály és Budapest között az egyszeri menet dija mindössze 2 fillérrel emelkedik, ami a drágulásnak ebben a korszakában csakugyan nem jelent sokat. Rosszabbul jár Sashalom, ahonnan, a- Kossuth-téri állomásról 46 fillér lesz a menetdij:, ellenben a Gizella-úttól már 62 fillér, vagyis a régi sérelem megint nem nyer orvoslást. Illetékes helyen egyébként a következő érdekes felvilágositást kaptuk a tarifaemelésre vonatkozóan: »A súlyos gazdasági viszonyok következtében megcsappant utasforgalom miatt úgy a m. kir. államvasutak, mint a magánvasutak kénytelenek voltak viteldijaikat felemelni. A jelzett gazdasági válság vasutunknái is akkora bevételi kiesést eredményezett, hogy annak pénzügyi kihatását, a már korábban végrehajtott és a folyamatban levő legszigorúbb takarékossági intézkedésekkel sem sikerült ellensúlyozni, s igy még mindig szüksége mutatkozik annak, hogy viteldijainkat némileg felemeljük, illetve módosítsuk. A viteldijak emelésénél figyelemmel voltunk a szociális érdekekre, helyi viszonyokra, valamint arra, hogy a viteldijaknak — bár csekély — emelése ne terhelje a vonalaink mentén letelepedett azt a lakosságot, mely vonatainkat naponta használja, hanem inkább azokat, akik nem rendszeresen utaznak. Ez okból a 3 kilométerig szóló menetjegyek, az átszálló jegyek és a tanuló havibérletjegyek árait egyáltalán nem emeltük. A havibérletek és a munkáshetijegyek árainál pedig csak a 30 kilométeren túl eső körzetre szóló jegyeknél, ahol a nagy aránytalanság feltűnő volt, némi kiigazítást eszközöltünk. Egyes jegyeknél az emelés 30 km. távolságig 2—6 fillér és csak a 30 km-en túli távolságnál 10 fillér. A munkáshetijegyeket 30—45 kilométer távolságnál heti 1 pengővel, a havibérleteket pedig ugyancsak a fenti távolságnál havi 4 pengővel emeltük, ami a többi vasút emeléséhez képest elenyésző. A podgyász- és kutyaszállitás dijait 80o/0-kal, mig az expressáruk fuvarozó diját 50o/0-kal emeltük. Itt annyiban tértünk el a többi vasútnak enge-
