Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1931-11-08 / 45. szám
XXXI. évfolyam. Rákosszentmihály, 1931. vasárnap, november 8; 45. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztári csekkszámla: 647. sz Jóváhagyták a községi választást. Csodálkozva kérdezi az olvasó: jóváhagyták és most hagyták jóvá? Mért kellett jóváhagyni most? Hát igen!, most hagyták jóvá a világ legkorrektebb választását;, amely fényes többséggel nyilvánította bizalmát a régi vezetőség jelöltjei iránt. Jóvá kellett hagyni, mert a szenvedélyes fellebbezők csoportja ez ellen is felebbezett. Régi, köztiszteletben álló ve- zetőpofgárainkat vádolták meg csúf szabálytalanságokkal, amiket természetesen soha sem követtek él. Egész sereg kihallgatás, jegyzőkönyv, vizsgálat, tárgyalás hiábavaló munkája keletkezett és vastag akta- csomová dagadt a fellebbezés árkus papirosa. — Mennyi idő, energia és munkaveszteség! Érdekes lenne a teljes listáját összeállítani azoknak a felob- bezéseknek, amelyekkel ok nélkül cégérezték a községet és súlyos károkat okoztak, nyilván a program- talan »ellenzékesdi játék« kedvéért. Kiderülne, hogy mennyi kár és hátramaradás érte ezek miatt a községet. A választás ellen beadott felebbezés is alaptalanak bizonyult. De vájjon mivel érdemelte meg például egy Pálfi Jánosi, aki több, mint négy évtizede minden közügyünkben vezetőszerepet tölt be és soha egyéni korrektségéhez, megbízhatóságaihoz és jellemességéhez a kifogásnak még csak: gondolata sem férkőzhetett, hogy durva szabálytalansággal gyanúsítsák és a nyilvánosság előtt meghurcolják? Ez hát a jutalma negyvenöt évi önfeláldozó közszereplésnek? A vármegye törvényhatósági bizottsága elégtételt szolgáltatott a sérelemért, de még ennél is nagyobb elégtétel az, hogy az igazi Szentmihály soha, egy pillanatig sem hitte el a vádakat és nem kételkedett a Pálfi János igazában. A sebet azonban, amit a méltatlan gyanúsítás a lelkében ejtett, aligha lehet a vármegyei véghatározattal, beragasztani. A vármegye döntése szószé rint a következő: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatóságának Budapesten 1931. évi október hó 7. napján tartott kisgyülésén. Szám; Í3,2l1/,kig'/1931. 3171 kgy. Tárgyaltatott a rákos szentmihály i községi képviselőtestületi tagválasztás elleni felebbezés. V é g h a t a r o z a t: Rákosszentmihály község igazoló választmányának 1930. évi október hó 11. napján tartott ülésén 13.024/930. sz. alatt hozott azt a határozatát, melyben Schoftz Kálmán és 11 társa rákosszeotmihályi lakosokat azon panaszukkal, hogy az 1930. évi április hó 15*én Rákosszentmihály nagyközségben tartott időközi községi képviselőtestületi tagválasztás megsemmisiittessék és uj választás rendeltessék el, elutasította, — Scholtz Kálmán, illetve dr. Janisch Géza és társai részéről közbevetett felebbezés folytán, az 1929. évi XXX. t.-c. 45. §-ának 2. bekezdése értelmében másodfokon felülbirálat alá vettük és annak eredményeként a kérdéses választást, — a felebbe- zést egyidejűleg elutasítván, — megerősítjük. M eg o ko 1 á s. Rákosszentmihály község igazoló választmánya a a községben 1930. évi április hó 15-én megtartott időközi képviselőtestületi tagválasztás ellen beadott panaszok elutasításával a választás eredményét a maga egészében érintetlenül hagyta és megerősítette. Az igazoló választmány ily tartalmú határozata eljen Scholtz Kálmán, illetve dr. Janisch Géza és társai rákosszentmihályi lakosok együttesen feleb- bezéssel éltek s a választás eredményének megsem- misitését és uj választás kiírását, illetve elrendelését kérték. Dr. Janisch Géza maga és társai nevében Rá- kosszentmihályon 1931. évi március hó 18-án a központi járás főszolgabirája előtt jegyzőkönyvileg kijelentette, hogy felebbezésüket csak a II. és III. szavazókörzetben megtartott képviselőtestületi tagválasztás megsemmisitésére nézve tartják fenn és itt Pálfi János II. szavazóköri elnöknek a titkosság megsértését eredményező eljárását/ továbbá Töröcsik Gyula III. szavazókörbeli elnöknek egyes szavazókkal szemben tanúsított erőszakoskodását teszik felebbezés tárgyává. A felebbezők egyrészt azt állítják, hogy Pálfi János II. szavazókerüLeti elnök a szavazólapokat a szavazóktól átvéve, világosság felé tartotta és nézegette, s igy tudomást szerzett arról, hogy a szavazólapot átnyújtó szavazó melyik pártra szavazott, másrészt Töröcsik Gyula is hasonlóképen cselekedett azzal a külömbséggel, hogy az ellenzéki jelöltre szavazó polgárokat szavazati joguknak gyakorlásától önkényesen elutasította, illetve távoltartotta. A lefolytatott vizsgálat során kihallgatott tanuk közül többen azt vallották, hogy Pálfi János elnök az átvett szavazó lapokat valóban a világosság felé tartotta és csak azután tette az urnába, azonban, hogy ebben valami célzatosság lett volna, azt megállapítani nem lehetett. Az 1886. évi XXII. t.-c. 40. §-ának első bekezdése akként rendelkezik, hogy a képviselőtestületi tagválasztás, a szavazók nevének nyilvános feljegyzése mellett', szavazatlapok által, titkosan történik. Nem rendelkezik azonban arról, hogy a szavazás hivatalból rendelkezésre bocsátott egyenlő szavazólapokkal eszközöltessék. A jelen esetben két párt küzdött. Ezek közül a községi párt fehér szavazó-
