Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1931-11-08 / 45. szám
2. oldal. rákos vidéké 45 szám. lappal, az ellenzék pedig sárgás szürke szavazólappal szavazott, tehát az elnökök anélkül, hogy a szavazó lapokat a világosság felé tartották volna, könnyen megállapították, hogy ki melyik pártra szavaz. A fellebbezésnek ez az állítása tehát nem fogadható el, és ennek alapján a választás nem semmisíthető meg. Fellebbezőknek Töröcsik Gyula önkényeskedésére vonatkozó állítása sem helytálló, mert az önkényeskedésre nézve fellebbezők bizonyitékokat nem szolgáltattak', illetve ily irányban a vizsgálat során kihallgatott tanuk elfogadható nyilatkozatot nem tettek. Ezért a rendelkező rész értelmében kellett határozni. Ezen véghatározatunk ellen a 4615/1929. B. M. :szu. körrendelet 14. §-a értelmében a kézbesítés napját követő naptól számított 15 nap alatt a m. kir. közigazgatási bírósághoz intézendő és az elsőfokon eljárt hatóságnál benyújtandó panasznak van helye. Erről 18.391/931. szu. jelentésére hivatkozva a központi járás főszolgabíróját, továbbá Rákosszentmihály község képviselőtestületét tudomásulvétel és utóbbit még a végett is értesítjük, hogy a véghatározatunk egy-egy példányát a fellebbezőknek szabályszerűen kézbesittesse ki. Kmft. Jegyzetté és kiadta: Dr. Czövek István s. k. vm. aljegyző. Ráhosszentmihaiü-KisKecsKeiitét. irta Kecskéméig tMnee, A faültetés. Már néhányszor jeleztem itt, a Rákos Vidékében, hogy mielőtt fákat ültetnek, előbb vizsgálják meg mindig a talajt és ahhoz válogassák ki a megfelelő' fajokat. Mert az nem mindegy, ha minden körültekintés nélkül csak ültetünk; különösen ma, amikor ilyen gazdasági krízisben élünk, ma mindenki azért ültet fát, hogy abból jövedelmet is kapjon, mert hiszen ez tulajdonképen nemzeti vagyon, — tehát a sivár homokba ne ültessen körte, meg almafákat, amint látom, hogy ültetnek, hanem ebben a mi sovány, homokos talajunkban csak a csontárokra fektessenek súlyt, a barackfélékre, cseresznyékre, ringló-fajokra, már kevésbbé a meggyfajokra. Azután arra is figyeljenek, hogy ne ültessék olyan rettenetes sűrűn a fákat, amint látom, hogy ültetik. Legkevesebb 8 méter és az is hármas-kötésben legyen, hogy a fák egymást ne árnyékolják el, mert a fának napra, levegőre van szüksége. Sajnos, hogy ezekkel a figyelmeztetésekkel, többször kell foglalkozni, de ha a községnek faiskolája volna, mindezekkel nem kellene bajlódni, mert a községi faiskolában már figyelembe vennék azt, hogy itt tulajdonképen milyen fajokkal kell foglalkozni ültetéskor a kerttulajdonosoknak. Amely fák itt a talajviszonyokhoz idomulnának, fejlődnének, úgyszintén az éghajlatot is teljesen megszoknak1, s igy teljes nyugodt lélekkel ültethetné azokat mindenki. Ezt a község meg is akarta honosítani, hogy itt nagyobbszabásu faiskolát teremtsünk, ami nagy jótétemény volna a községre, a lakosságra, de még a környékbeliekre is. Jobbról-balról azt hallja az elöljáróság, hogy nem jól gazdálkodnak. Ez a faiskola lett volna a községnek pompás mellék jövedelmi forrása. Akkor, amikor községünkben bárki letelepszik; vesz magának egy zsebkendőnyi területet, az már ha semmi egyebet, de legalább egy orgonabokrot ültet a kertjébe. Ez a jövedelem, amit az ültetvény ára szolgáltat, hol maradna, ha nem a községben? Olyan vidéken, mint Rákosszentmihály- nak van, ahol minden lakos örül annak, hogy kertjét betelepítheti, — akkor azt a kis telket, amelyet a község potom áron meg akart venni faiskola részére, nem elszalasztani,, a vételt nem meggátolni kellett volna, hanem örömmel keleti vona fogadni minden lakosnak. Nem messze tőlünk az egyik községben berendeztek, ezelőtt 10—15 évvel faiskolát. Kezdték tiz holdon, ma, Isten segedelmével, 250 holdon dolgoznak. Ahol nem ismernek semmiféle pótadót, mert a faiskola mindent kifizet, sőt tőkéjük van; már maga a 250 holdas faiskola is nagy tőké, a környékük és községük minden utcáját gyönyörűen befásitották. Rákosszentmihályon is van 83 utca, a legrövidebb utca 2 kilométer. Ezeket mind be kellene fásitani. Ha minden utcát okszerűen fásitanánk, váltó rendszerrel minden évben egy-két utcát ritkítani lehetne, ami évenkint szintén szép jövedelmet hozna a községnek. De mindezt elérni a mai faiskolából nem lehet, mert ez tulajdonképen nem is faiskola; 800 négyzetméteres telken semmit sem lehet csinálni. Eddig is teremtettem anyagot meglehetős mennyiségben és mindez nem került a községnek egy fillérjébe sem. Megjegyzéseket tenni könnyű, de pénz nélkül nem lehet produkálni semmit, fires kamarának bolond a gazdaasszonya is. Ha ezek a dolgok már megvolnának, s akkor hallaná az elöljáróság a megjegyzéseket, hogy nem tudunk gazdálkodni, — el kellene fogadnunk, de igy nem. Hiába fekszik Rákosszentmihály nagyközsége 1600 kataszteri holdon, amikor a községnek ebből, semmiféle fekvősége nincs, amin gazdálkodni lehetne. Megjegyzések történtek arra is, hogy minek ültetett az elöljáróság a Rákosi- és Csörnöri-utra diófákat ? Először is a dió szép, lombos, tiszta fa; másodszor jó levegő-tisztító, akár, csak a tölgyes, harmadszor nagy értékű a fájia, — negyedszer, ha ez az 1400 darab fa, amely a két utcát beszegi, egy- lemásra csak 10 kiló gyümölcsöt is hoz, már az maga is szép jövedelmet biztosit a községnek. Persze, türelem, rózsát terem. íratslii öeisiapr kávé Tea cégnél Budapest Ferenclek-tere 1. {Királyi bérpalota) # Ham. háztulajdonosok és bérlők figyelmébe! Folyíonégő kályhák tűzálló téglával való kiépítését, cserépkályhák fafűtésre való átalakítását szakszerűen készíti Major Gyula kályhásmester Rákosszentmihály, Miklós-utca 12. Borivók figyelmébe! Aki jó borhoz akar olcsón jutni, az keresse fel vitéz Regős Ágoston vendéglőjét a Piac» téren, Saját termésű soltvadkerti borait utcán át 50 fillér. — Minden időben hideg és meleg ételek kaphatók. Szolid árak. Pontos figyelmes kiszolgálás.
