Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1931-05-03 / 18. szám
XXXI. évfolyam. Rákosszentmihály, 1931. vasárnap, május 3. 18. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI És KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOV1CH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztári csekkszámla: 647. sz R végi Szentmihály. XXi. Bauer Ottó. Irta: Móricz Pót. Amikor a Szentkorona-utcai »megállónál«, a falusi hangulatú öreg Szentháromság emléknél egyszeregyszer Bauer Ottó vámszaki főtanácsost látom várakozni a »befelé« zakatoló vicinálisunkra, — ismét csak a régi, régi Szentmihály ezer kedves emléke rajzik felém. Úgy jőnek, úgy támadnak, úgy keringélnek ezek az emlékek, mint odaelőbb a Szilas-patakhoz menet az Almásy-birtok még íel- szántatlan rétjein, szederindás árokpartjain a hamvas szárnyú kék, fehér, sárga és tarka pillangók . .. Beh szép, beh kedves is volt ez a régi Szentmihály ... Lombos fák illatozó levélfürtjei és virágai borultak mindenhol a begyepesült, csendes utcákra. A koránkelő, szorgalmas Bauer Ottó még élvezte, látta lába nyomán pergedezni a fűszálakról a friss harmatgyöngyöket. A rácsos kerítéseken belől lengedező gyümölcsfákon meg a boldog kis énekes madarak csicseregték, zengedezték az istendicsérő himnuszt. Az átkos por, a bűzös benzinkocsik még akkor nem fojtogatták agyon, nem fulasztották mézes kelyheikbe a »kiskertek«, szelíd virágillatait sem .’.. Mindezt a ragyogást, mindezt a friss illatot, felüditő tiszta, édes falusi levegőt élvezték a szent- mihályi koránkelők... Mondom: Bauer Ottó is ilyen koránkelő volt, mert, ha ment Budapestre, ha jött Budapestről, a hivatalos munkája előtt, de hivatalos munkája után is mindig betért, hosszabb időt töltött a »Hangya« szövetkezetben. Bauer ugyanis, Poros István postafőfelügyelővel együtt a Szentmihály kereskedelmi életében uj korszakot jelentő »Hangya« szövetkezet megalapításában és megalapozásában főtényezők voltak, Porossal évek során valóságos »hangyaszorgalommal« dolgoztak a »Hangya« érdekében. De kiváltképen Bauer áldozta szabadideje javarészét a »Hangyá«-nak. Sok, sok éven át Bauer volt a lelke a helyi »Hangya« fiók igazgatóságának és üzletnek, vagyis mindent ő végzett. Ötleteivel, kereskedelmi érzékével, pontosságával, gondosságával, odaadó munkájával megszilárdította, előbbre vitte, szükségessé tette és a közönség széles körében népszerűsítette a mindenféleképen bevált, derék »Hangyá«-t. Bauer Ottó különben sem tartozik a hivatalokban feltalálható rideg, szüklátkörü »papirkukacok« kellemetlen rendjébe. Mint csömöri nagy szőlőbirtokos, ezt a drága hazai földet utolsó porszeméig ismeri, szereti, becsüli. Az arc barna-piros színét, a lélek lehiggadását, a termelő munkával együtt járó hasznos gyönyörűségeket a föld adja meg. A földből, s a földdel való foglalatoskodásból támadnak azok az őserők, amelyek kitartóvá tesznek és a higgadt, halkszavu Bauer Ottónál is felfedezhetők, s amelyek őt oly rokonszenvessé, férfiassá teszik. A csömöri szőlőiben is sok szép időt töltött Bauer, aki a helyi társadalomnak viszont évtizedeken át egyik lelkes vezetője volt a legutóbbi időkig. A kaszinóban is sok éven át, mint ellenőr tevékenykedett. Itt egy-egy söráldomástól sem riadt vissza a jól kiérdemelt pihenő órák alkalmaiból. Egyébként, mint jóbarátot is szerették, szeretik. Maga is pártol, elősegít minden jóügyet. Hivatalában is példát mutat. Mint vámszaki főtanácsos a budapesti magyar királyi vámhivatalban szaktekintély. — Két fia van. Érdekes, hogy a két fiú közül az egyik a zene, a másik a festő- művészetben tűnik ki. Nagyobbik fia — Bauer László vámtiszt zeneszerzeményeivel aratott már többször szép sikert, a kisebbik Bauer fiú pedig igen tehetséges festőművész. Ahányszor aranygalléros egyenruhájában Bauer Ottó izmos, tagbaszakadt, komoly alakját látom ott a Szentkorona-uti sarok megállónál, az egykori Décsy-pihenőnél, minthacsak ismét a régi, régi Szentmihály ezer kedves emléke rajzana felém. Beh, szép, beh, kedves is volt árnyas fasoraival, begyepesült csendes utcáival, rácsos keritésii előkertjeivel ez a végi Szentmihály ... Ezeknek a rácsos, virágos elő- kereteknek az eredetéről is csak most utóbb tudtam meg, hogy az eredetileg nyaraló-telepnek épült szép Szentmihály rácsos, előkertes, villa-rendszerű építkezései a főszámtanácsos Pálfi Jánosunk elgondolásából és általa megfogalmazott, a hivatalos felsőbbségek által is. megerősített építkezési szabályrendelet alapján keletkeztek. Színházi Az utóbbi napokban tömegesen vonult fel a szentmihályi és-rákosvidéki közönség budapesti színházi előadásokra, melyeket közelebbi szentmihályi kapcsolatok helyezték közönségünk érdeklődése körébe. Az alábbiakban egy csokorba kötve számolunk be róluk: A szentmihályi felvonulás elsősorban a Városi Színház egyik premier estéjére szólt. Lukács István: »Az ur keze« cimü népszínművét mutatták be ez alkalommal. A szerző sok éven át élénk szerepet játszott Rákosszentmihály társadalmi eleteken. A Lapunk mai száma 12 oldal*
