Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1931-01-04 / 1. szám
í. szám. RÁKOS VIDÉKÉ 3. oldal. gyár lányokat is, a különböző szép kézimunkák végzése mellett lelkűket is ápolta. Áldásos keze rég elporladt már, de koronázó palástunk mai napig is hirdeti Gizella király-asszonyunk dolgos életét. Gizella királynét későbbi krónikásaink Szent István húgával, Péter király anyjával, Ilona asz- szonnyal tévesztik össze, ki Vászoly megvakitásában részt vett, s azért sötét színben festik meg egyéniségét. Pedig áldott jó lélek volt, s korának előkelő asszonyaihoz hasonlóan, nagy műveltségű nő, kit annak a kornak legjelesebb Írónője tanított és nevelt. Annyi bizonyos, hogy apácának készült, s csak akkor mondott le e tervének megvalósításáról, mikor a kezét kérő magyar követség beláttatta vele, hogy itt is hasonló, sőt nagyobb, nemesebb élethivatás vár reá. Nekünk, magyar asszonyoknak, illő, hogy Boldog Gizella felé irányítsuk hódolatos tekintetünket és igyekezzünk megtanulni tőle, hogy hogyan kell Szent Imréket nevelni. Ilyen anyától, ilyen apától örökölt Szent Imre tiszta vért, s vallásos lelküle tét, minden jóra és nemesre fogékony lelket. Bárha fényben, pompában született, elpuhulni nem engedték szülei. Királyi apja magával viszi kormányzásával járó 'útjaira. Mert Szent István nemcsak uralkodott, hanem kormányzott is és ez abban az időben abban állott, hogy birtokai és jószágai felett személyesen intézkedett. Evégből évente többször is felkereste a püspökségeket, apátságokat, birtokait, s mivel akkor még kizárólag csak lovon, lóháton közlekedtek, e husszu utakat vadászattal kapcsolva egybe, bizonyos, hogy Szent Imre is jó lovas és jó vadász is volt. Különben Szent István fiához intézett intelmeiben is olvashatjuk, hogy kemény bánásmódban nevelte ezt a gyenge liliomszálat is, lelkében pedig, nagyszerű nevelőjével, Szent Gellérttel egyetemben igyekezett minden szép és nemes erényvirágot elültetni. S a fiatal, nemes királyfi lelkén a középkor meghatóan szép, édes misztikája vesz erőt. Lelke megtelik a katholikus hit gyönyörű és boldogító tanaival, ez lesz vezércsillaga, s minden vágya csak az, hogy atyjának apostoli munkájában segítve, Krisztus tanainak terjesztésével hőn szeretett magyar népét boldogságra vezérelje. Ezért igyekezett életszentségével jó példát adni mindenkinek. E törekvésében oly magasra iveit a borús magyar égboltozaton egyénisége, hogy jelen korunk embereinek szinte megfoghatatlan ez az erkölcsi magasság. Szabad idejében sok kedves órát töltött az Ur oltáránál, mély és bensőséges imába merülten. Egy ilyen csendes, boldog imaórájában, az édes anyja által alapított veszprémi székesegyházban ajánlotta fel nemes, tiszta életét Istennek, szüzességét mindhaláláig meg is tartotta. Pedig fiatal testében nem egyszer felgerjed az ősi ösztön, a vágy, de törhetetlen magyar erejével legyőz minden akadályt, s mindvégig tiszta marad. S e szűzies tisztaságot felesége mellett is, kit politikai okokból, az ország érdekében, atyjának határozott kívánságára vett el, nemcsak hogy megtartja, hanem őt is ráveszi e sziizi fogadalom megtételére és megtartására. Szent Imre a krisztusi erőnek és az erős magyar jellemnek a megtestesülése, típusa. A krónikások feljegyzik, hogy Szent Imre az okosság, igazságosság, szelídség, alázatosság, könyörüle- tesség, az engedelmesség és türelem mintaképe volt. A bátorságban és erőben, amellyel önmagán kellett uralkodnia, legyőzhetetlen. Szűzies életével remek példát adott nemcsak korának, amelyben élt, s amelynek tagadhatatlanul szintén nagy szüksége volt az ideálokra, de a 900 éven át élt minden magyarnak. Az árpádházi szentek között megtalálja minden nem-,rang- és korbeli magyar a maga eszményképét. A férfi, a családapa, a politikus, az államférfi Szent Istvánban, a katona, a vitéz, a lovag Szent Lászlóban, a magyar anya, a hazájáért dolgozni akaró magyar asszony boldog Gizellában, Szent Erzsébetben a női ideált, ifjaink a most ünnepelt liliomos királyfinkban, leányaink boldog Margitban, Szent Erzsébetben, kinek jövő évben 700-dik évfordulóját ünnepelhetjük. A középkorban mindezek a szent jeink nagy tiszteletnek örvendtek, s koruk hősei sorában nagy tiszteletben volt részük. Az Árpádházat külföldi írók is a szent Ákirályok házának nevezték, s 900 év óta trónolnak oltárainkon, mutatva nekünk szüntelen, hogy ideálok nélkül magasabb, nemesebb célkitűzések nélkül csak a porban, sárban, megcsonkitottságban sínylődhet a nemzet. Ha minden ideálizmusunkat kábultan dobjuk oda a modern élet emberpusztitó gyönyöreinek, ha ifjúságunk tiszta lelkét az álnok, összeesküvő mai élet mámorba fojtja, csirájában pusztul ki nemzetünk, amelyet Szent István, Szent Imre oly féltő gonddal ápolt és keltett életre. Korunkban mi, mi vagyunk hivatva e csonka, megtépett országot újra életre hívni, nekünk és külö- sen ifjainknak szent imrés és szent margitos lélekkel e hazát talpraállítani. Fel tehát magyarok, testvérek, tűzzük gyönyörű háromszinü zászlónk és kettős keresztünk mellé a liliomot is jelnek és fegyverkezzünk erős, megdönthetetlen egyakarással Trianon ellen, s akkor bizton remélhetjük, hogy a Kárpátok koszoruzta gyönyörű hazánkat, melyet Szent István alapozott meg számunkra, rövidesen visszaszerezhetjük. Alapítási év Ki mint vet, úgy arat, 1874. Mauthner magnál jobbat sebol sem kaphatI MAUTHNER ÖDÖN magtermelő és magkereskedelmi részvénytársaság BUDAPEST, vii. Rottenbiller-utca 33. || IV, Kossuth Lajos-utca 4. szám Sürgönyeim: MAUTHNEREK. TELEFON: J. 463 65. || <1 fePeilCPendieK íeilipSOlHáüaS SZeiüttei). Uj nagy főárjegyzék, mely növény árjegyzéket is tartalmaz, ingyen és bérmentve.*»®
