Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1930-09-21 / 38. szám
XXX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1930. vasárnap, szeptember 21. 38. szám. TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. RÁKOS VIDÉKE Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON : Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztári csekkszámla: 647. sz it Rákos Vidéke irodalmi és művész estélye 4930. október 4-én este 8 órakor a Nagykaszinóban. Negyedfél óvás kacagás. I. Eleven újság. (14 közreműködő) — II, Csizmadia Gyula, Móricz Pál, Miihlbeck Károly, Szőke Sándor. — III. A szenzáció. Zágon István pompás vigjátéka. Jegyek kaphatók a Rákos Vidéke kiadóhivatalában. Rvégi Szeném X. Pillér György állatorvos. Irta: Móricz Pál. Régi idő már az is, amikor jó Pillér Gyurka állatorvosunk, kit csak a címben, a hivatali tekintély kedvéért Írtam »Györgyinek, kiváló képesítés után, mint a Budapesti Állattartók Szövetkezetének volt alorvosa 1903 május havában Cinkotára települt. Nagy kitüntetés, elismerés volt ez az akkori fiatal orvosnak. Cinkotai székhelyéhez még 13 más község tartozott, közöttük Rákoscsaba, Rákosliget, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Csömör, Kistarcsa, Nagy- tarcsa, Kerepes, Rákosszentmihály, Sashalom (illetőleg Ehmann-telep) és a többiek. Olyan hatalmas körzet volt ez, hogy ma már három állatorvos foglalatoskodik benne. Először 1912-ben kétfelé, majd 1926-ban három részre osztották. Pillér Gyurka, Rákosszentmihály e régi, hü barátja székhelyéül Rákosszentmihályt választotta, a neki megmaradt Sashalom és Pestújhely nagyközségek mellett. Egyébként is jól indult pályáján, mert már 1903-tól Vigyázó gróf rákoskeresztúri, Antos báró rákoscsabai, Lukács Antal csömöri, Kistarcsán a váci .püspökség szarvaspusztai, Beniaakyné-Batthyány Ilona grófnő cinkotai uradalmainak is állatorvosa volt. A széles vállu, zömök, szókimondó állatorvos Batthyány Ilona grófnőnek is kedvelt, bizalmas embere volt. Valamiféle szüreti alkalom volt, amikor a cinkotai grófnő kastélyában először szerepelt Pillér Gyurka. Pesti cigány — talán éppen öreg Banda Marci húzta a talpalávalót. Ilona grófnő szerette volna megtáncoltatni akkor még az egész világot, feltűnt tehát neki, hogy az orvos nem táncol. Miért nem táncol? — kérdezte. — Méltóságos grófnő . .. Én Csak akkor tudok táncolni, ha közben bort iszom! — felelte Pillér. A grófnő ugyanis nagyon takarékoskodott a borral. Az üres üvegeket elfelejtette kicserélni újabb telivel. Pillér szókimondására azonban mégiscsak hozatott újabb pár üveget. Most már Pillér Gyurka is eljárta a toborzót és a fehérmegyei csárdást (dunaiadonyi, fehérmegyei születésű Pillér). Ez a tánc igazán gyönyörű magyar tánc volt, a takarékos cinkotai grófnőnek is megérte azt a pár üveg bort. Pillér Gyurka ma sem kéreti magát a szép táncra. Lovasnak is jó lovas, hisz kint az orosz-fronton is, mint népfelkelő állatorvos-főhadnagy a honvéd tüzéreknél éppen eleget lovagolt. Vadásznak is megjárja. Szónoknak meg éppen elsőrendű, tüzes, ötletes szónok. Hanem a nótázása körül bajok vannak. A kóta vonalaihoz, kulcsos, fejes hangjegyeihez nem alkalmazkodik, nem illeszthető be semmiképpen a veszekedett recsegős hangja, egyéb bokros hivatalai során ezért nem lett — dalárdista. Legfeljebb, a Stofi-bácsi szárazföldi-tengerész indulójába segít bele. Kár, hogy nem ismeri, nem énekeli ezt a régi, öreg debreceni nótát: 1 pró diót recsec*et:. Engem azzal kecsegtet. MT Lapnak mai száma 12 oldal. 1ÜÜ
