Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1930-09-21 / 38. szám
2. oldat. rákos vidéké 38 szám. Még, amikor nem Szentmihályon lakott, mikor még közelebbről, személyesen nem ismertem, itt-ott feltűnt, pillanatig megállított Pillér Gyurka. Kótya- gos kis paraszti kocsival járta széles körzetét. Kulimáz szagu szijostort csattogtatott kemény kezében. Hideg idők következtével a kozákos bőr, szőrkucsma fejébe került. Elevenen, vidáman hunyorgó szürke szemével — csizmát, bekecset is hozzá! — olyan volt, mint valami volgamenti kozákhetmán... Ha száz esztendeig élnék: — a gubancos sörényű, fürgén to- porzékoló kis muszka-lovait sem felejteném el... Ó, a kocsi, ó, a lovak!... Ma is kedvesek, drágák Pillér Gyurkának, noha az idők változásával és a sokféle elfoglaltságu Tóth Pál doktor községi főorvosunk példáját követve, hallomásom szerint, autót is vásárolt. Ezen az autón ülni azonban még senki nem látta Pillért. Külön e célra épült színben elzárva pihenteti, úgy mondják: télen a sártól, nyáron a portól félti a drága autót... Hajh, hajh! Ha rágondol, máig vissza-visszasóhajt ja a kis vasalt parasztkocsit, a fürge, gubancos kis muszka-lovakat, melyek fiatalságunk országújával együtt, ó, milyen messze, messze is elmaradtak. * Pillér Györgyöt a baráti szeretet, megbecsülés nevezte el »Gyurkának.« Nem kicsinyítés ez, hanem felemelése a szeretett ember értékének. Szegeden például, hol szép, kedves éveket töltöttem, a város-épitő nagy polgármester: Lázár György doktor, holtig »Gyurka« volt. Az elődjének, a 80 és néhány évet élt Pálfy Ferenc polgármesternek is »Fercsi« volt és maradt a neve... Magyaroknál a családias össze- tartozandóságnak jele és megnyilatkozásai ez a becéz- gető nevezet. * A családi tűzhelyen kivül, hol Laci fia, — ki után Krenedits Sándorral komás — a szeimefénye, hivatalos elfoglaltsága mellett a közéletben is egész sereg, hasznos munkakört és tiszteletbeli állást tölt be. Annakidején a cinkotai Hangya-szövetkezetnek alapitója és nyolc éven át ügyvezető elnöke volt. Amint Cinkotán, úgy most Rákosszentmihályon ás a római katholikus egyházközségnek alelnöke, a szentmihályi egységes pártnak elnöke, a Szent Korona Szövetségnek alelnöke volt, illetőleg máig az. Tizennyolc éven át a vármegyeházán, mint megye- bizottsági tag szerepelt. A Rákosszentmihályi Nagykaszinó igazgatói tisztjét is ügyesen, körültekintéssel viseli ez a lelkes, hazafias, derék fejérmegyei magyar úri ember. Erős, széles vállán, amiért ennyi terhet elbír, bizalmasan tréfálkozó barátai találóan elnevezték — Pillérnek. A magyar hazaszeretetnek, a magyar közéletnek, a helyi társadalomnak valóban kemény faragásu, szívós kötésű, erős pillérje jó Pillér Gyurkánk. Mégis a legjobb és legolcsóbb az Uj rendszerű szivattyús ktit, kézi és motorhajtásra. KäMMECKEH ALAJOS lakatos, bádogos, légszesz és vízvezeték szerelő szabadalmazott találmánya. ‘Rákosszentmihály, RÁKOSI-UT 55. 1 darab szivattyú 6 méter csővel és kutfedőlappal 250 pengő. Raktáron: tűzhelyek, kijáró ablakok és kéménytoldók. Javításokat a legolcsóbban, végzünk. Bulgária. Irta: Fotbevih Gusztáv. Nagy esemény volt 1916. december 18-án, Enver pasa, a török hadügyminiszter látogatása. A tiszti kaszinót ez alkalomra szépen feldíszítették, a királyi zenekart odarendelték és a pályaudvaron a tábornoki kar, élén Jekow főhadvezérrel, várta a magas vendéget. Diszszázad is volt természetesen, no meg az indó- ház tetején egy pár gépfegyver, az esetleges repülőtámadás elhárítására. Ebben nem volt részünk, valószínűleg a túlsó oldalon sem vették volna szívesen nyomatékos feleletül egy ellenlátogatást. Én a disz- ebéden láttam a magas vendéget, e korszak egyik legérdekesebb emberét. Enver bey középtermetű, katonás megjelenésű, szép török ember volt, fajának egyik legszebb típusa. Szabályosan iveit fekete szemöldökök alól átható, éles tekintetű fekete szemek villantak. Magyaros sodrású kis bajuszt viselt, hangja pedig parancsolóan éles volt. Felköszöntőjét török nyelven mondotta el, a tolmács utána szinte feleslegesen működött, mert a tisztek — kevés kivétellel — mind beszélték a török nyelvet, a régi hóditó nyelvét, mellyel még nem rég élet-halál harcot vívtak. Egy-egy fogás közti szünetben odamentem hozzá, arra kérve őt, hogy az étlapot, melyet kellemes emlékül megőrizni óhajtok, aláírásával lássa el. Kissé fürkészőleg villantak meg szemei, talán első pillanatra nem is értette meg kérésemet, de adjutánsa rövid pár szava után készséggel nyúlt a ceruzához és odaírta — a következő ákombákomot: Én kérdőjellé változtam, de adjutánsa — aki igen szeretetreméltó bácsi volt és németül jól beszélt — bizonyította, hogy ez Enver pasa szokásos aláírása. Ezek után ő is ellátta aláirásával az étlapot török és európai Írással. A volt török hadügyminiszter alakja már a történelemé. Kalandos, forradalmi múlt után szédületes Ívben jutott el a régi, konzervatív szultán trónjának megdöntésével az ifjú török mozgalom élén magas méltóságára. Igazi török hős volt, vitéz, bátor ember, — Jókai tollára méltó. Hatalmas szerep jutott merész egyéniségének a mai modern Törökország megteremtésében és e minőségben Kemal pasa előfutárjának tekinthető. Az érdekes, keleti vendégsereg eltávozott és a főhadiszállás újból rendes, munkás életét élte. Egy napon A. tiszthelyettes barátom, a rádióállomás bul- gár vezetője, telefonon szólított fel, hajlandó volnék-e vele ellovagolni a harmadik faluba, nagyobb mennyiségű almát szándékozna venni a legénység számára. Kész örömmel egyeztem bele és csakhamar elérkeztünk a kiszemelt termelő dombon lévő házához. A javakorabeli bulgár földmives hajadonfővel, tiszteletteljes meghajlással fogadott. Háza három helyiségből állott, az udvarról a konyhába léptünk be, balra ettől a család állandó tartózkodó helyisége volt, jobbra pedig a vendégszoba. Amikor már bará-
