Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1930-02-02 / 5. szám

4 oldal. RÁKOS V/DBKC kasztrálásáról is gondoskodás történt. Szőke Sándor, a Nemzeti Színház kiforrt erejű, színészi és művészi kvalitásaiban egyaránt kimagasló értékű művésze a régi operettek dalszövegeiből szavalt, illetve adott elő, illusztrációképen. Nehéz, körülményes és szo­katlan feladatot vállalt s teljesített igazán bámulatos sikerrel. Mindenben talált, teremtett, megcsillogta­tott valami nemes és elragadó szépséget. A közönség lelkesen ünnepelte a kitűnő művészt. Sok gyönyörű­séget hozott a másik szereplőnek, Oláhné Németh Annusnak finom énekművészeié is a régi operettek felejthetetlen szépségű áriáinak előadásában. A pom­pás hangú és fejlett kultúrájú énekmüvésznő a Lili keringőjével kezdte s a Drótostót egyik legkedve­sebb áriájával végezte, közben megelevenítette az operett szépséges múltjának sok megható dokumen­tumát. Mindez igen érdekesen, hangulatosan, il­lusztrálta Balázsovich Zoltán előadását, amelynek lényege az volt, hogy az operett hanyatlását nem a közönség ízlésének változása, hanem az újabb ope­rettek szövegének sablonos volta és silánysága Őhozzá. A műkedvelőknek adott tanácsok legfőbb része az, hogy a műkedvelők lehetőién mindig iro- dalmilag is értékes darabra fordítsák erejüket, mert ez az érvényesülésnek legfőbb biztositéka, — ezen­felül pedig kerüljék a színházak műsorán lévő dara­bokat, amelyekkel egyrészt méltatlan konkurrenciát okoznak a hivatásos színészetnek, másrészt pedig rájuk nézve okvetlenül hátrányos összehasonlításokra adnak alkalmat. (L.) VII. Katholikus bál. A február 8-i Katholikus bálra, melyet immár hetedik éve ismételnek meg, a meghívók megjelentek. Az igénylők tömegesen je­lentkeznek érte a plébánián. Az érdeklődésből már előre látható az estély sikere. A bál illusztris védnö­kei személyes megjelenésükkel is emelni fogják a bál fényét. Az agilis rendezőség nagy terveket dolgozott ki, hogy azokat a visszáságokat megszüntesse, me­lyek manapság átkai minden táncmulatságnak, — ugyanis — hogy nagyon sok azoknak a száma, akik a bálon nem táncolhatnak, mert nincsen ismeretsé­gük. A rendezőség szent céljává tette, hogy nem tűr meg a bálban ülő hölgyeket. Épen ezért, első pillanatra talán újszerű és szokatlan, de minden esetre a hölgyek szórakoztatása érdekében üdvös bálszabályokat állapított meg a következőkben: 1. A színpad, a hölgyek öltözője. Oda felmenni tehát csak hölgyeknek szabad. 2. A hölgyeket táncosuktól elkérni nem szabad, ellenben a táncot a hölgyek és urak bármikor félbeszakíthatják, az urak természete­sen azért, hogy a többi hölgy szórakoztatásáról is gondoskodhassanak. Ilyenkor a táncos köteles a hölgyet helyére kisémi. Kérik az urakat, hogy a táncok alatt a terem közepén ne csoportosuljanak. Ezekkel a szabályokkal elkerüli a bál rendezősége, hogy néhány kiválasztott hölgyet nyolcan-tizen tán­coltassanak szakadatlanul, mig azalatt más petre­zselymet árul. A bálszabályok első pillanatra talán furcsán hangzanak, de a gyakorlat meg fogja mu­tatni az intézkedés hasznos voltát. Megemlítjük még, hogy a rendezőség gondoskodik a terem feldiszité- séről is, olyan módon, ahogy még a Kaszinót nem díszítette fel senki sem. Meglepetések, mókák pedig garmadával lesznek. A pestkörnyéki törvényhatóság érdekében. A Pestkörnyéke rendezése ügyében a Rákospalotai Kereskedők Egyesülete vasárnap este gyűlést tar­tott, amelyen megjelentek a város tekintélyes vezető emberei, úgyszólván minden társadalmi egyesületé­nek képviselői, s többen a helybeli és a szomszédos városok lapszerkesztői közül. Az egyesület meghívá­sára Lengyel Zoltán dr. tartott előadást Budapest és környéke jövendőbeli viszonyának alakulásáról, amelyben részletesen rámutatott a niai tarthatatlan helyzetre és vázolta azt a programot, amely szerint a főváros közvetlen szomszédságában lévő össiés község várossá alakul át, illetve a meglévő városokba olvadnak be és e városok a törvényhozás utján kiválva Pest vármegyéből, külön városi tör­vényhatóságot fognak alakítani, Ujbudapésl hévén, amely aztán a fővárossal egyetértésben oldaná meg e közel félmilliónyi lakosság közügyéit, látná el a szükséges közmüvekkel, rendezné közlekedésének vi­szonyait és irányítaná fejlődését. A jelenlévő nagy­számú közönség tüntető tetszéssel fogadta a fejtege­téseket és többek hozzászólása után elhatározta, hogy a kérdést állandóan napirenden tartja és Rákos­palota is csatlakozik a mozgalomhoz és támogatni fogja ezt az akciót, amelynek során már a legköze­lebb tanácskozni fognak az érdekeltek Pest vár­megye vezetése alatt, hogy a kormány és a törvény- hozás részére az egész anyagot megbeszéljék és elő­készítsék. A legközelebbi időben a többi érdekelt környéki városban is hasonló gyűlés lesz, még pedig a legközelebbi valószínűen Újpesten. Iskolagondnoksági ülés. A rákosszentmihályi állami elemi iskolák és kisdedóvók gondnoksága járt. 24-én Pichler István esperes-plebános elnöklete alatt ülést tartott. Pichler István gondonoksági elnök megnyitja az ülést és szeretetteljes szavakkal emlé­kezik meg Hild Lászlóné tanítónőről, aki éz évben töltötte be 25. évét a tanítói pályán. Minden tekin­tetben korrekt, türelmes és kitűnő pedagógust kö­szönt Hild Lászlóné tanítónőben. Isten áldását kéri további munkájára és családjára. Pichler István gondnoksági elnök szívből jövő elismerő szavaira Hild László igazgató válaszolt, aki megköszönte fele­sége nevében a kedves megemlékezést. Hild László isk. igazgató, mint gondnok, jelentette, hogy Pest- vármegye közigazgatási bizottsága jóváhagyta az áll. iskolák és kisdedóvók 1928—-29. évi számadásait, továbbá, hogy a közigazgatási bizottság utasította Rákosszentmihály község elöljáróságát, hogy a kis* dédóvó 1928—29. évi költségvetésében előirt 3969 P 28 fillért, mint 3<>/o-as óvodai pótadó váltságot, az óvodai pénztárba fizesse be. A jelenlévő Krenes* diíts Sándor községi • főjegyző nyilatkozott ebben az ügyben, s előadta, hogy az elöljáróság már régebi ben kérte a vallás- és közoktatásügyi minisztériumot, hogy a követelt összeget engedje el. A követelést az elöljáróság különben is túl magasnak tartja a két kisdedóvó fentartására, ellenben nem zárkózik el az elől, hogy évi 1000 pengővel hozzá ne járuljon a két óvó évi kiadásainak fedezéséhez, a kiadások pedig ezt az összeget nem is haladják túl. A gom ál­nokság Krenedits Sándor főjegyző indítványát ma­gáévá tette, s felhatalmazta a gondnokot, hogy ilyen értelemben tegye meg a jelentést a vallás- és köz- oktatásügyi minisztériumnak. A „Pro Hungária“ pittsbourgl magyar bállá, A »Pro Hungária« Nők Világszövetségének pitts- bourgi szervezete január 26-án fényesen sikerült magyar bált rendezett az épülő egyetem magyar szo­bája javára. Köztudomású, hogy Pittsbourgbak óriási egyetem épül, ahol valamennyi nemzktisé^ tanszéket és külön szobát rendez be. Az amerikai magyaroktól az építés költségéihez 25.000 dollár hozzájárulást kívánnak, Szécskáy Györgyné elnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom