Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1930-02-02 / 5. szám
5. szám. 3rákos videkb 3. oldal. fokú iskolánk, — melyeket a községek és róm. kath. egyházközségek olyan sok anyagi áldozattal tartanak fenn. elsőbbségi joguk folytáéi is, meg mint bevált és nélkülözhetetlen intézmények — előbb megerősödnek és a leendő város igényeinek megfelelő és hivatásukhoz méltó keretekhez jutnak. Meglevő ilyen iskolánk, nevezetesen: a rákos- szentmihályi községi polgári leány- és a róm. katli. polgári fiúiskolának különféle körülményei (melyek felsorolását mellőzöm) olyan súlyosak, hogy az intézetek minden oldalról tekintélyes támogatásra és jó- mdulatra szorulnak. Ezeknek az iskoláknak megmentése, kiépítése elsőrangú közérdek, tehát kötelesség; mert leginkább ez az iskolatípus felel meg a lakosság túlnyomó többsége igényének. Már pedig a polgárság kulturigényeinek helyes kielégítése — s a polgári iskolák nyújtotta általános műveltségnek a nép minél szélesebb rétegeiben való terjesztése jelentené elsősorban az egyesitett községekből alakuló városban is az igazi kulturfölényt. Az egyoldalúság győzelme bármely város iskolatípusainak megszervezésében gyakran többet árt sokszor hangoztatott kulturfölényünknek, mint amennyit használ. Egyoldalúság, ha azt hisszük, hogy kirttur- fölényünket a hivatalnokosztály képzettségének fokozásával már egészen el lehet érni; s egyoldalúság azt képzelnünk, hogy kultúránknak feltétlenül szüksége van az életben elhelyezkedni nem tudó érettségizett, de mellőzöttsége, — állástalansága — s kilátástalan jövője miatt elkeseredett és épen ezért műveltsége további (főiskolai) fejlesztésére nem törekvő egyénekre: a gimnáziális intelligencia tulpro- dukciójára, a szellemi proletárokra! Ez nem lehet sem egy ország; sem egy város kulturfölényének igazi fokmérője! A kulturfölényt más uton-módon is lehet és kell fejleszteni, biztosítani; kulturfölényünk nemcsak a gimnáziumok és főiskolák munkájának, — hanem a termelőmunkát végző társadalmi rétegek műveltségének haladásán is múlik. S aki erre nem gondol, aki ezeknek a feltörekvő, s a nemzet gazdasági életében mindinkább nagyobb fontosságra jutó és érvényesülni akaró társadalmi osztályok hazafias és vallásos művelésére nem törekszik, az bűnt követ el a nemzet legfontosabb érdekei ellen. A fejlődés medrét tehát abban az irányban kell szélesíteni, kimélyi- teni, amelyben az a legcélravezetőbb. Úgy az ország, mint az alakuló uj város érdekében egyelőre az a legfontosabb, hogy kulturális intézményeink megalkotásában a kor követelményeit tartsuk szem előtt. A magasabb műveltség nem mindig nyújt biztos alapot nagyobb jólétre. Uj városunk szellemi nívójának dokumentálása céljából tervezett gimnáziumok szervezését véleményem szerint meg kell előznie a már meglévő polgári iskolák fejlesztésének, akár ipari-, akár más irányú felső tagozat létesítésével. Leendő uj városunk vezetőinek a polgári társa dalom jövőjét értékelni tudó hivatottsága és bölcs előrelátása adja meg majd az igazi kulturfölény lehetőségeit és hiszem, hogy a leghelyesebben fogja megoldani sokat vitatott helyi kulturproblémánkat. Regős József. bevásárUW o r'r á™ IMÓ JOlÖ StlyeMÍnÜlÍZa Budapest, IV. Párisi-u. 6. Tel.: Teréz 131-85. Crepe de chine Crepe de imp. Mousslin imp. Eredeti párisi újdonságok állandóan raktáron. Csudaszép, jó és olcsó. hírek. A Krédó-gyűlések uj rendje. A K>édó-gyüiéseket ezután a Kaszinó nagytermében tartják, még pedig minden hónap első vasárnapján d. e. fél 12 órakor. A gyűlések látogatása kötelező és búcsú kegyelemmel jár. Aki a vasárnapi gyűlésen hivatalos, vagy mulaszthatatlan elfoglaltsága miatt nem jelenhetik meg, az utána következő szerdai napon este 7—9 óra között a kongregációs otthonban tartandó összejövetelen jelenjék meg, ahol ekkor lesz részükre: összejövetel. Szívesen látják itt a vasárnapi gyűlésen résztvevőket is. A legközelebbi gyűlés február 2-án d. e. fél 12 órakor lesz a Kaszinóban. A tagok pontos megjelenése kívánatos. MansZo Fá-adtistaíiar. és gondos előkészületek után január 23-án tartotta meg a Mansz első tea- délutánját. E napon a magyar asszonyok szeretett elnöke és vezére: Krenedits Sándorné mellett találtunk minden magyar asszonyt, akik nemcsak a hazafias, szociális tevékenykedésben, a munkában vannak vele együtt, hanem a pihenés gondtalanabb, vidámabb óráiban is. A teadélutánok ilyen formája, — az elnök elgondolásai szerint — nemcsak sablonos összejövetelt jelentenek, hanem egymást közelebbről is megismerve, szorosabb szellemi kapcsolatot, közvetlenebb hangot és olyan lelki harmóniát, amelyben a magyar asszonyok egymást megnemesitik, úgy, ahogy Széchenyi István gróf a társas érintkezés nevelő, lélekemelő hatását elgondolta. A sok szeretettel és jóizléssel terített asztalok a Mansz háziasszonyait: Kerne r Emilnét és Komor Gyulánét dicsérték, akik a teaestély kezdeményezői voltak és mintegy 90 magyar asszonyt szolgáltak ki teljes elismerés reméltó pontossággal és magyaros vendégszerettei. A teadélutánok tiszta jövedelmét jótékonycélra fordítják. Az első jövedelemből egyelőre megindítják a burgonya-akciót, melynek célja a szegények és mun- kanélküleik élelmezése. Ezt követni fogja a zsír- és lóhus-akció. A jól sikerült tea után, 7 órakor a Mansz bevonult a Kaszinó nagytermébe, ahol a Szabad Lyceum értékes és illusztrációkban gazdag előadását hallgatta végig. A Mansz rendes havi gyűlését febr. 3-án tartja a községháza 1. sz. termében. A legközelebbi teadélután pontos dátumát lapunk következő száma közli. Krédó farsangi estély. Február 9-én délután 5 órákor a Kaszinó nagytermében nagyszabású farsangi kacagó estélyt rendez a Krédó egyesület műkedvelő gárdája. A műsor keretében színre kerül Nóti Károly »A nyul« c. egyfelvonásos kiválóan mulatságos vigjátéka, és Harsányi Zsolt 1 felvoná- sos kitűnő operettje, a »Családi tanács«. Ezenkívül nagyszerű magánszámok, Adámy—Untsch kettős és egyebek. A belépőjegy csak 1 pengő. Szabad Lyceum. Csütörtökön este igen nagy közönség gyűlt össze a Szabad Lyceum januári előadására. Átjöttek a Mansz-hölgyek fényesen sikerült teadélutánjukról, de megjelent a Szabad Lyceum előadásainak állandó, lelkes közönsége s eljöttek a műkedvelő-gárdák tagjai is, hogy meghallgassák Balázsovich Zoltán előadását, amely főleg nekik szólott. A régi operett klasszikus szépségeinek jellemzése szerkesztőnknek oly témája, amelyet melegen érezni nagyon jól tudó leikével valóban szeret, — ennek a régi operettnek dicsőségét és fiatalságát idézte vissza előadásában, amelynek il-
