Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1930-10-12 / 41. szám

2. oldal. RA/COS VIDÉKÉ 41 szám.

»Szentmihályi Miska« jelent meg. Már figurája ka- cagtatóan kedves volt s ugyanolyanok voltak szellemeskedései.

Balázsovich Zoltánná mutatta be ezután az Ur parancsa cimü novelláját, amely mély érzés és szárnyaló fantázia terméke. A gazdag szépségű novellát, az utána előadott nemes erejű verset és nagy tetszéssel fogadott ritka szép előadását emlékezetes élménynek fogja tartani a közönség. — Az irodalom és művészet rovatát László István képviselte (természetesen kitünően és szellemesen. — A szerk.), azonban gyengélkedése miatt az ő kéziratát is Balázsovich Zoltán olvasta fel. — A Sashalom - rovatot Zagyva József elevenítette meg s hangulatos, vidám monográfiát adott szomszédaink életéről. — Igen nagy sikere volt az »Eleven Újság« utolsó két számának, Pornói János szentmihályi vonatkozásokkal teletűzdelt, pa zárul ötletes keresztrejtvényének és Folberth Gusztáv korrektúra-szemléjének, amely bőséges és finom szellemességgel tárta fel a lapcsinálás e nem épen kellemes részének műhelytitkait.

*

A műsor második része Csizmadia Gyula humoros előadásával kezdődött. A legjobb baráti lélek igazán nemes, igazán termékeny és kifogyhatatlan humora jellemezte az előadást, amelyet a közönség nagy gyönyörűséggel élvezett. — Zagyva Mária eredeti és művészi stilusu, finom érzésre, lelki és költői erőre valló költeményeit adta elő. — Móricz Pál, a Petőfi Társaság tagja, meleg hangulatú megemlékezését ugyanaz a klasszikusan tiszta stilus, ugyanaz a gyönyörűségesen lelkes magyarság jellemezte, ami e kiváló Írónk nagy értékű Írásainak mai irodalmunkban páratlan ékessége. Szőke Sándor a Nemzeti Színház kitűnő művésze változatos tartalmú tréfás költeményeket szavalt színészi és művészi kvalitásokban egyaránt tökéletes erővel, magával ragadó elevenséggel és közvetlenséggel. — Mühlbeck Károly rajzoló művész megjelenését spontán ünneplés fogadta. Remek Göre-rajzaiból vázolt fel és dolgozott; ki kettőt a magyar humoros rajz legnagyobb művésze, majd Balázsovich Zoltán bemutatta a mesternek a »Kaszinó oszlopai« cimü igen mulatságos humoru és zseniális technikájú rajzát.

Ezután Balázsovich Zoltán hálás szavakkal búcsút vett a közönségtől, amely bucsuzásul is lelkes ünneplésben részesítette. Az est befejezéséül — már az éjféli órában — Zágon István »A szenzáció« cimü megható kis darabja került színre. A kedves darab Johnynak, a cipőtisztító, inkább cipőtolvaj utcagyereknek romantikus szerencséjét adja elő. Johny humoros, majd megható szerepét Takács Márton adta elő, művészien elevenítve meg az érzelmek gazdag skáláját. A szerep, amelyet a budapesti előadáson Bajor Gizi kreált, nagy és művészi sikert hozott a jeles műkedvelőnek. Cord, a vasutkirály markáns szerepe erőteljes, hű és igaz ábrázolóra talált Szlavkovszky Sándorban, a darab kitűnő rendezőjében, a többi szerepben pedig Mühlbeck Sárika, Szénás László és Juhász István adtak pompás, eleven alakítást. A közönség lelkesen megtapsolta a kitűnő darabot s az époly kitűnő előadást. L. /.

vitéz Regős Ágoston sörkertje

Ferenc József (piac) tér. Friss csapolásu DREHER sör. Közvetlenül termelőtől vásárolt kiváló fajborok. Kisüstön főtt pálinkák. — Kadarka és fehér asztalibor literje 1 pengő utcán át 80 fillér.

fi Mansz munkaprogramja 1930-31. éuoen.

or. Kohajda Margit ügyv. alelnök jelentése.

»A Magyar Asszony Szövetség« megszervezett munkájának uj éve, uj sorozata következik. A magyar asszony szelleme minden történelmi korban éltető erőt jelentett a nemzet szellemi életében. Irodalmunk legkiválóbb alkotásai glorifikálják a magyar asszony szivének, lelkének erejét, értékeit, de történelmünk nagy tényei is évszázadokon át megmutatták, hogy mire képes a magyar nő akarati- ereje, jelleme, erkölcsi fensége.

A nagy összeomlásra következett forradalmak után a nemzet minden erejét, a nemzeti szellem mindenfajta értékét, megnyilatkozását számba kellett venni, hogy a nemzeti élet uj renesszánszát, a nemzeti történelem uj korszakát meg lehessen alkotni. Nagy csapás Trianon a magyar nemzetre, épen azért nagy erővel kell rendelkeznie a felszabaditónak, az uj történelemalkotónak.

A magyar asszonyok tradicionális lelki erejét is mindjobban érvényre kellett segíteni: mozgalommá kellett fejleszteni, s igy szükségképen meg kellett alkotni a magyar asszonyok szervezetét.

Az országos szervezet eddigi munkája ismeretes, minden dicséretre és elismerésre méltó. De a Mansz;. eredményes és munkás életének dicsérete az is, hogy munkánkat folytonosan mélyítjük, uj feladatokat ismerünk föl, a célok elérésére uj és uj eszközöket állítunk munkába.

A Mansz. munkáját a magyar asszony lelke teszi naggyá. Ezért a vidéki szervezetek vezetése is valóban alkotó, példaadó munkát követel, biztosan irány itó vezetőt kíván. A vezető szellemi és lelki kiválóságai teremtik meg útját és medrét az egyesületi életnek.

A rákosszentmihályi Mansz. évtizedes munkájának ilyen irányitója, ilyen éltető, lelkesítő szelleme volt mindig Krenedits Sándorné, a mi szeretett elnökünk. A legfontosabb irány, amelyet a Mansz. munkájában megvalósitani törekedett, a jótékonyság volt.

Bizonyos, ha valamikor, úgy ma a nemzeti egységnek csak a szeretet lehet az alapja; a szeretetnek örök virága, egyik legszebb megnyilatkozása: a jótékonyság. A magyar szeretetnek krisztusi szeretetnek kell lenni, az uj idők korszellemének. A jótékonyságot folytatnunk kell azzal a buzgósággal, azzal a találékonysággal, soha meg nem szűnő kezdeményezéssel, s azzal a nagy-nagy odaadással, amely- lyel Krenedits Sándorné annyi drága jót és szépet alkotott. A Krisztus nevében buzgóik odó jótékonyság szellemét őrizze, munkáját vezesse oly lelkesen, hogy méltó legyen a mi törekvésünk Krenedits Sándorné elnök gyönyörű munkájához. Ma a jótékonyság oly nemzetfentartóan fontos, annyira jelentős, hogy a rákosszentmihályi társadalom önvédelmi és nemzeti munkát végez, amikor fölveszi a küzdelmet a nyomor és az abból kialakulható szociális veszedelem ellen. Ma segíteni kell mindenkinek!

A vagyonosnak, jómódúnak azért, mert van miből, a tisztviselőnek, kereskedőnek, iparosnak, — ha munkaalkalma van — mert neki a munkaalkalom a vagyon, mely kenyeret ád. De segíteni kell minden jólelkü embernek a társadalmi rend és közbiztonság érdekében, ha nincs is vagyona, ha nincs is biztos megélhetése, mert a rendbontás, vétkes elégedetlen,- ség még nagyobb nyomort idézhet elő. Bizonyos, hogy a jótékonysági akciókba rendszert, szervezett-