Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1930-06-01 / 22. szám
22 szám. RÁKOS VIDÉKE 5 oldal. I rnn mfr elsőrangú angol és hazai uriöltöny kelmét, Juli lllll. télikabát, ragián, sötétkék divatszin, fekete sacco, csíkos nadrágszövetet kaptam, melyek megtekintését tisztelettel kérem. Legyen szerencsém 1 oláhBütóda OLÁH JÓZSEF Budapest, IV. Váci-utca 33. (Piarista rendház.) mit jelent nekünk molnár Imre. — Néhány szó a Molnár Imre junius elsejei hangversenyéhez. — A Bábel-torony építésénél az emberiség összezavarodott nyelve elszakította és elidegenítette egymástól az egymás beszédjét többé már meg sem értő népeket... A hitrege ekként és igy magyarázza az emberiségnek titokzatos eredetű szét tagozódását. Ahogy szaporodott, mindenfelé szertehányódott az ember, a beszédben, a nyelvben méginkább, sokszo- rozódott és mélyült a szakadék. Az életkörülmények, az égalj, az emelkedő művelődés, vagy lesülyedt müveletienség, a faj szerinti elváltozások a nyelvre, a beszédre kedvezően, vagy kedvezőtlenül hatottak, gyarapították, vagy szegénynek hagyták azt. Az Egy-Isten gyermekeit összekötő, rejtelmes őserővel összemelegitő, egymás testvérkebléhez szorító tulajdonságok közül csupán az énekhangnak, az énekhangok összhangjából eredő dalnak és. muzsikának maradt meg, fokozódott és termékenyíti a lelkeket testvériségre érzékenyitő varázsa. Egyedül a szép ének, a tiszta dal, a művészi muzsika az, amelyet az elmúlt ősemberiség közös hagyatékából megértenek, élveznek, — még legkezdetlegesebb sorsukban is — ápolni és gyakorolni törekszenek a babiloni toronyépitők szerteszéjjel szakadt ivadékai. Az egyházaknál, az Istentiszteletek keretében az elréviilő áhitatnak, az Istent, a szentséget dicsőítő lelki hódolásnak és megtisztulásnak ezért legjelentősebb, legkifejezőbb megnyilvánulása az ének és muzsika. Az énekkel, a muzsikával ihletet ten foglalkozók ezért is részesülnek megkülönböztetett becsülésben minden müveit népnél. Nyitott ajtó, nyitott lélek fogadja a dal és a muzsika nagy mestereit mindenhol a széles világon. Ők a nemzetek, az emberiség örömének, bánatának örök kifejezői, s aho] felhangzik daluk és muzsikájuk, pillanatnyilag legalább, a nemesebb érzelmek és vonzalmak töltik el az oly sokszor sötét, zord, boldogtalan lelkeket. Óh, nem! Nem veszhet el, feltámad és ujult erőre kap az olyan nemzet, melynek elnyomatása idején, emésztő gyászában vannak, támadnak és zengedez- nek Istentől ihletett és különös kegyelemből adott nagy énekesei, nagy muzsikusai, kiknek, ajkán és hangszerén a népeknek lelke megszólal ési akár az egész emberiség leikéhez utat talál. A mai vérbe fojtott, porba gázolt boldogtalan és szenvedő magyar népünknek a most vasárnap, junius elsejének délutánján itt Rákosszentmihályon jótékonycélra szereplő doktor Molnár Imre zeneakadémiai és nemzeti zenedei főiskolás tanár ilyen ihletett, kivételes nagy magyar énekesünk. Több mint a mestereknek mestere. A próféták, az isteni küldöttek igézetes erejét, tüizét bírja Molnár... Amikor Molnár Imrét látom, hallom, gyönyörűségtől fula- dozó lélekkel élvezem: »Repülj fecském« és hegedűjével az 1850, 1860-as évek Reményi Edéje varázsolódik lelkembe. Akkor az osztrák császár pribékjei tomboltak rajtunk. A császári tömlöctartók, hóhérok és fosztogatók gúzsba kötött martalékjaf' volt az orosz cári .segítséggel leigázott magyar. Tiltottak mindent, pusztítottak mindent, ami a magyar élet és magyar lélek lényege, ereje, szépsége volt... Reményi egyszál hegedűjével kint az idegenben, amerre csak megfordult — uralkodók palotájában, főúri szalonokban, népies hangversenytermekben — legyőzte, túlszárnyalta mindenütt az iszonyú hatalmú, gőgös osztrák császárt és láncot csörgető számlál- hatatlan pribék seregét... Európa, Amerika népeinek leikébe átvarázsolta és szünetlenül zengette az elnyomott nemes magyar nép megrázó, fájdalmas sorsát busongó, majd játszi, andalgó, hol tüzes dalainkkal, a szilaj harci indulókkal, a »repülj fecs- kém«-mel, Rákóczink kesergőjével... Molnár Imre meg a mai szomorú, gyászos ma^ gyar-mának első, ihletett nagy énekese. A halhatatlan dicső múltat és a pirkadó magyar feltámadást énekli a csodás szavú Molnár... Rákosszentmihály, Sashalom lelkes közönségének tehát ünneppé, a szépséges, szeretetteljes magyar testvériesülés. ritka, őszinte, hazafias ünnepévé kell emelni ezt az alkalmat, midőn Molnár Imre méltó művésznő feleségével hozzánk jön, közöttünk szerepel... Hiszen Molnár Imrének ez a dalos előadása a magyar irredentizmusnak is gyújtó ünnepe lesz és marad, a mi lelkes magyar közönségünkön kívül, éppen azért fordulok ismételten nagyasszonyainkhoz: Réthey Fe- rencné doktorné, a »Pro Hungária magyar nők világszövetsége« országos nevű vezéréhez és Krenedits Sándorné, a helyi »MANSz« mély érzésű elnökéhez, hogy nemes hölgy-gárdájuk bevonásával tegyék virágossá, felejthetetlen ünnepléssé Molnár Imre mesteréknek itteni fellépését. Molnár — idővel — külföldi hangverseny-körutra is elindul, s micsoda büszke emlékünk marad, hogy e csoda-kedves magyar dalos tehetségnek szárnyaló kedvét egyszer mi is emeltük és koszoruztuk. Móricz Pál. ÉPÍTÉS! KÖLCSÖNT K OLTS ÉG M ENTES E N SZERZÜNK! . KEDVEZŐ FIZETÉSI FETTÉTELEKET nyújtunk Mil: illfilFÖLD: 33.
