Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1930-04-27 / 17. szám

2. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 17 szám. lehet akkor sem, ha a várositás gondolata valóra válik. Már pedig kézenfekvő a gondolat, hogy ha az egyesítés szükségszerűségét felismerjük — akkor nem térhetünk ki 25—30.000 ember igazgatásánál, ügyei­nek ellátásánál a közigazgatási forma magasabb fokozatába való belépés elől sem. «. További eminens érdeke Rákosszentmihálynak az is, hogy a várositás kérdésében olyan magatartást tanúsítson és olyan időben valósítsa meg, amely lehetővé teszi túlsúlyának biztosítását, mert figye­lembe véve Sashalom község, valamint a többi be­kapcsolandó rész fejlődő képességét és lehetőségeit »periculum in mora« könnyen lehetséges, hogy a késedelem hátránnyal jár és olyan időben leszünk kénytelenek a megvalósítást elfogadni, amikor túl­súlyúnk már nem lesz meg s a városi ügyek igaz­gatásánál kisebbségbe kerülünk. De az ut és hatóságokkal való ellátásunk kérdé­sén kívül száz és száz más gazdasági, szociális, kul­turális feladatot is csak akkor tudunk megvalósítani, ha közös plattformra helyezkedve az egységes igaz­gatás fontosságát felismerjük. Legégetőbb bajunkon: a közlekedés javításán is kétségtelenül gyorsabban, jobban és eredménye­sebben tudnánk segíteni, ha egyesülve, egységesen próbálnánk javítani rajta és 25—30.000, sőt 40.000 ember érdekét egy tömegben egy súlyban tudnók a mérleg serpenyőjébe dobni. Hogy az egyesülésben van az erő, az már annyira régi és annyira igaz axióma, hogy ennek indokolásába és igazolásába ugyancsak nem kell mé­lyebben bele mennünk. Nem természetes és ennélfogva nem lehet he­lyes, — mert mesterkélt — hogy teljesen összeépült, geografiailag is egy egységet képező két község olyan határokkal legyen egymástól elválasztva, ame­lyek fel sem ismerhetők, idegenek előtt meg sem érthetők. Egy testnek kétféle kormányzása* két­féle módon való gyógyítása káros és ártalmas, gát­lója az erőkifejtésnek és akadályozója a mozgási lehetőségeknek. Senki előtt sem lehet kétséges, hogy a fejlődés törvényszerűségénél fogva a jövendő kényszeritőleg fogja ránk parancsolni a most mondottakat, igye­kezzünk tehát ennek szükségszerűségét már most felismerni és nem mindent egyedül csak az időre bízva, a természetes fejlődés által kínált lehetőségi­nek legalább fele utón elébe menni. fiú és leánykaruhák,tavaszikabátok óriási választékban Székely Jenőnél Budapest, IV, Petőfi Sándor-u. 9. Ajánlom dúsan felszerelt készáru rak­táramat u. m. sezlon, mat­rac, szab. íotolágyaimat. Elvállalok mindennemű javításokat a legju- OC‘*OC‘Qyr kárpitos lányosabb árban. r\l-OZ- mester Rákosszentmihály, Ferenc József-tér (Piac-tér.) Értesítem a m. t. közönséget, hogy május 1-én a Baumgartner György Csömöri-ut 46. szám alatti borbély és fodrász üzletét átvettem, s ott úri- és női fodrászatot folytatok. Elvem: elsőrendű munka, figyel­mes kiszolgálás és mérsékelt árak. Szives támogatást kér Járvás Lajos borbély és fodrász mester. Btíigávia. (7) ­Irta: Folbertfh Gusxiáv. Érdekes típus Szófia utcáin a frissítő árus. Fél vállán — hatalmas, majd másfélméter hosszú — for­más rézveretü edényt hordoz, melyet széles heveder- szijjal erősít a hátára. A szijj jobb vállán van át­vetve, az edény pedig a bal hátán lóg le, úgy, hogy mindkét kezét szabadon használhatja. Erre szükség is van, mert az edény alján van a csap, melyet bal­kezével nyit, jobbkezében pedig a pohár, amelybe a jelentkező »kundschaft«-oknak csekély dij ellené­ben »frissítőt« csurgat. Barátom fényképezőgépje épen akkor kapta le, amikor javában osztogatta a nedűt a tömegesen jelentkezőknek. Nem mertük megkóstolni, bizalmatlanok voltunk az edény tar­talma iránt, bár kutya meleg volt, — napon csekély 50 fok. Inkább megmaradtunk a jégbehütött aludt­tej mellett. Általában az éghajlat nagyjában megfelel a miénknek, a nyár többnyire száraz és forró, de az éjszakákat jótékonyan hütik a körülié vő hegyek és különösen a Vitosa tető, melynek csúcsain csak jú­lius végére olvad el a hó. A fényképezőgép sok mindent megörökített, egymásután vonulnak el előttem a bulgár parasztok és menyecskék festői viseletűkben, öreg bulgár pa­rasztok halina-nadrágjukban, báránybőr sapkával fe­jükön, ezer ránccal edzett vén arcukon, amott török asszonyok járnak, — a fátyolt már nem viselik arcu­kon, hanem csak fejükre kötik, kissé molettek, hí­zásra hajlamosak. Elmegy mellettünk egy maga­sabb rangú tiszt, — fél bárányt visz haza (jó ebéd lesz márna). Hja, demokrácia, ez itt megszokott do­log. Turbános török ül a boltajtóban, mindenféléi lim-lomot árul, szőnyegeket, rézedényeket, tálakat stb. Katonai csapat jön, elől a rezesbanda, aj »Schumi- Maritza« hangjai mellett feszesen lépkednek. Ez a dal a bulgárok »Rákóczi induló«-ja, szövege a szer- bet, az álnok, ősi ellenséget támadja. Német katonatisztek, török tisztek jönnek-men- nek az élénk forgalmú Boulevard-Dondukoff-on, osztrák-magyar és német vöröskeresztes autók ro­bognak az állomásra, közben felfedezem a csemege­kereskedő kirakatában az első hazai terméket, egy ismert pesti gyár lekvárját. Pártoljuk a hazai ipart! kiáltással mindjárt be is vásároltunk belőle,. És a cégfeliratoki Ezek a furcsa cyrill-betük. Jó ideig kellett tanulmányoznom őket, mert a P betűt R-nek! kell olvasni, a B betű viszont nem b, hanem: v, ez a jel: N pedig, mely fordított N betűnek látszik, nem más, mint: I. Belebolondul ebbe az ember, de azért lassacskán megszokjuk, sőt: újságot próbálunk ol­vasni. Egy kis zsákutcában felfedezzük a szófiai »Te­leki-teret«, az egyik téren pedig mozgó árusok fog­lalnak körben helyet, akiknek egész árukészlete el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom