Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1930-03-30 / 13. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 13 szám. másodfokú határozata, mely jóváhagyta a Regele János és Bizalom-utca között levő zsákutca kisajátításra vonatkozó határozatot és a felebbezést, mely semmi figyelembe vehető okot fel nem hozott, el- utasitotta. A vármegye szerint »elemi kötelessége« a községnek, hogy ezt az utcarészt megnyissa és a forgalomnak átadja. A kisajátítandó terület 60—60 négyszögöl. Ha magánúton megegyezés nem jön létre, a község elkészíti a kisajátítás terveit és nyomban felterjeszti. Orsay Károly, telekrendezés érdekében a Pályáin és Nefelejts-utca mellett községi terület átengedését kéri. Helyszíni tárgyalás után foglalkoznak érdemlegesen a kérdéssel. A rokkanttelepen három házhelyet nem tudott átvenni az, akinek kiutalták. Az országos földbirtokrendező bíróság utasítására most a tizenöt uj jelentkező közül, a Rokkant egyesület meghallgatása után Ridács Jánost, özv. Amtmann Jánosnét és özv. Pahn Jánosnét hozta a képviselőtestület javaslatba. Az előbbi két gyermekes családapa és óOo/o-os rokkant, a két utóbbi hadiözvegy. Az ő kérvényük érkezett be a tizenöt között leghamarabb is. „ Kutschenbach Róbert lovag telekmegosztását engedélyezték. A községnek hatöles utcarészt enged át díjtalanul. Kovács Andrásné Anna-telepi postaügynökségének évi 60 pengő támogatást szavaztak meg a Kisszentmihály és Rokkanttelep postai' kézbesítésének költségére. Igen szomorú ügy következett most. A vármegyei hozzájárulást az idén a kereseti és társulati adó terhére is kivetették, ami 11 ezer pengő többlet kiadást jelent. Az 50o/0-os pótadóból igy 23—24 o/o-ot elvesz a vármegye. A sérelmes intézkedés ellen benyujtott felebbezésünket a belügyminiszter elutasította. (Hát nem kell a város? Kiáltoztak a testületi tagok!) Az idei költségvetésünket már régen jóváhagyták, s abban a hozzájárulás 22 ezer pengő. All ezret tehát az idén fedezni nem tudjuk, hanem arról a jövő évi költségvetésben gondoskodunk és ezt bejelentjük a vármegyének. Örvendetesebb az az újság, hogy elöljáróságunk kérelmére a földmivelésügyi miniszter két permetező gépet ad a községnek, mely a 400 pengős vételárat négy év alatt fizetheti ki. Szabó József és Regős József hozzászólása után kimondották, hogy a gépet szakértő munkással és megfelelő anyagokkal a község igen csekély díjért kiadja a jelentkező kerttulajdonosoknak. A legutóbbi összeírás szerint 14000 gyümölcsfa van községünkben. A munkálatot Kecskemétit y Vince biró irányítja. Az elöljáróságnak ez ügyben kifejtett tevékenységét általános elismeréssel fogadta a képviselőtestület. A község területén ezentúl gépkocsi és motoroskerékpár 20 kilométernél nagyobb sebességgel nem haladhat. Egyelőre igy védekezünk a nagy por ellen. A bevezető utakon figyelmeztető táblákat helyeznek el és az államrendőrséget felkérik az elfiú és leánykaruhák, télikabátok óriási választékban SZÉKELY JENŐNÉL Budapest, IV., Petőfi Sándor-u. 9. fl líagyHasziii® Közgyűlése. A Rákosszentmihályi Nagykaszinó, községünk vezető testületé rendes évi közgyűlését élénk érdeklődés mellett tartotta meg múlt vasárnap délután. Jubiláns közgyűlés volt ez. Tizenöt éve annak, hogy a községünkben volt két kaszinó egyesüléséből létrejött a Nagykaszinó, s azóta az egyesület szeretettől áthatva munkálkodik, vezetősége hivatása magaslatán áll, s ezt méltányolta a múlt vasárnapi közgyűlés, amely mindvégig egyetértésben, lelkes hangulatban folyt le. Krenedits Sándor elnök szeretettel üdvözölte tagtársait, különösen Szűcs István dr. képviselőt és Lengyel Zoltán dr.-t, kilc a környékről jöttek át, tanúbizonyságát adva a Nagykaszinó iránti érdeklődésüknek, majd az alapszabályok értelmében határozatképes közgyűlést megnyitotta, s a jegyzőkönyv hitelesítésére Piukovich József dr.-t és Schvarczl Józsefet kérte fel, majd meleg szeretetben emlékezett meg a jubiláns évfordulóról. Regős József titkár, a kaszinó múlt évi működéséről a következőkben számolt be: Mélyen tisztelt közgyűlés! Mint egyesületünk titkárának, nekem jutott a feladat, hogy egyesületi életünk múlt évi működéséről a lehetőség szerint rövid, de világos képet nyújtsak. Egyesület életét nem lehet elválasztani a nemzeti élettől. Annak a lealázó valóságnak tudata, amelynek zsibbasztó hatása alól nem tud szabadulni közéletünk, nem csupán hazánkért aggódó magyar lelkűnkben él, de él egyesületünk köz szellemében is. Ki hitte volna, hogy az igazságtalanul ránk kény szeritett trianoni hóhérbéke még ma is érvényben lehessen? Hát nincs emberi érzés, nincs józan Ítélőképesség Európa népeiben még most sem? Vagy talán lassú kinhalálra Ítélték szándékosan nemzetünket azok, kik voltaképen soha le nem róható hálával tartoznak nekünk? Ez oly égbekiáltó gazság volna, melyhez foghatót nem találunk az emberiség történetének legsötétebb lapjain sem. Nincs tehát sok időnk a tétovázásra! Ha mint nemzet, élni akarunk, ha a tőlünk elszakitott területeinket visszaszerezni, s az ott sínylődő testvéreinket megmenteni óhajtjuk, akkor sietnünk kell a külföldet felvilágosító propagandával. Akinek csak módjában van, legyen az bárki: politikus, mágnás, nagykereskedő vagy nagyiparos, ki a külföldön baráttal, rokonnal, üzletféllel bír, világosítsa fel ezeket a velünk elkövetett szörnyű igazságtalanságról; hiszen igy napról-napra csak szegényedünk, pusztulunk, fogyunk, s e megcsonkilenőrzésre. Formai intézkedés, hogy a múlt évi zárószámadással kapcsolatban, pótköltségvetést fogadtak el, mely annak egyensúlyát biztosítja. A ravatalozó helyiség használatáért a nem szegénysorsu lakosoktól 4 pengő dijat szednek ezentúl. Segélykérvény, sok honossági és illetőségi ügy szerepelt még a hosszú napirend végén.
