Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1930-03-30 / 13. szám

13. szám. HAKOS VI de kb 3 oldal. tott földön sftrvadoz nemzeti létünk is, mert oktala­nul annak alapjait vették el tőlünk. Fel tehát kedves tagtársaim! Tőlünk telhető- leg vegyük ki mi is részünket a honmentő munká­ból! Egyesületünk, mint erkölcsi testület, legyen támasza műiden oly propagandának, amely a kül­föld felvilágosítását célozza. A kaszinók életében nemes hagyományok vannak, ezeknek a nemes ha­gyományoknak ápolása mellett vállaljuk uj feladat­ként: a felvilágosító külföldi propaganda támogatá­sát, erősítését. Most pedig, miután nemzetünk boldogabb jö­vendőjének elérhetése céljából a szerintem oly fon­tos propágandatevékenykedés lehető gyakorlására felhivtam kedves tagtársaim szives figyelmét, ké­rem, hallgassák meg türelemmel kaszinói életünk múlt évi főbb mozzanatait vázoló jelentésemet. Tagjaink létszámában alig történt változás, amennyiben uj tagokul fölvétettek összesen tizenhe­ten, ezzel szemben tizenhármán kilépésüket jelen­tették be. Sajnos, hogy a kérlelhetetlen halál is csökkentette létszámunkat; régi kedves tagtársaink sorából elragadta: Reich Ottó, Polgár József, Or- szágh József, Zirmann János és Reinhardt Ádám kaszinónk érdemes tagjait, kiknek emlékét kegye­lettel őrizzük sziveinkben. A kaszinó választmányában is történt némi' vál­tozás. Ugyanis a kilépett Horváth Gergely helyét a választmány sorshúzás utján Mátyás Andrással, a Balassagyarmatra áthelyezett Derzsi Gyula választ­mányi tag helyét pedig Pintér Gyula tagtárssal töl­tötte be. Kaszinónk csinositására és otthonosabbá téte­lére az elmúlt évben is gondot fordított a vezetőség, amennyiben a tánctermet Ízlésesen kifesttette és an­nak ablakaira csinos drapériákat szerzett be. Pillér Györgynek, kaszinónk érdemes igazgatójá­nak indítványára, az 1929. évi junius hó 15-én tartott választmányi ülésén, hazafias múltúnkhoz híven, egy­hangú lelkesedéssel jelentettük be a Herczeg Fe­renc elnöklése alatt működő »Revíziós Ligá«-hoz való csatlakozásunkat. Engedje a Mindenható, hogy a liga törekvései, melyek édes hazánk területi in­tegritásának helyreállítására irányulnak, mielőbb megvalósüljanak! Jelentem továbbá, hogy egyesületünk az elmúlt évben összesen 8 ülést tartott, melyeket a mi szere­tett elnökünk: Krenedits Sándor, mindenkor hig­gadt tárgyilagossággal, részrehajlatlan tapintatos­sággal vezetett és hazafias lelkesedésével sokszor mindannyiunkat magával ragadott. Tradiciószerüleg támogatta egyesületünk az el­múlt 1929. évben is a különféle vallásos és társa­dalmi helyi egyesületeket, főleg az által, hogy nagy­termünket előadásaik, mulatságaik céljaira kedvez­ményesen rendelkezésükre bocsátotta; sőt pénzbeli adományaival jótékonyságot is gyakorolt. Végül megemlítem, hogy Reich Rezső kaszinó­gazdánk szakavatott és ügybuzgó irányítása mellett működő tekézótársaság az elmúlt évben is több szé­pen sikerült tekeversenyt rendezett, melyeknek győz­tesei értékes dijtárgyakat nyertek. Most pedig befejezvén jelentésemet, kérem an­nak szives tudomásulvételét. A jelentést a közgyűlés nagy tetszéssel fogadta, majd az elnök indítványára köszönetét szavazott érette. Id. Poros István pénztáros előterjesztésére a zárószámadást és költségelőirányzatot egyhangúlag elfogadták, s Klausmann Gyulának a számvizsgáló bizottság nevében tett jelentése után az elnökségnek a felmentvényt megadták. Ezután örömmel vették tu­domásul Zsarnóczay Béla könyvtáros jelentését, s az elnök javaslatára id. Poros István pénztárosnak és Zsarnóczay Béla könyvtárosnak eredményes mű­ködésűkért köszönetét szavaztak. A napirend végén Lengyel Zoltán dr. reflektált az elnök megnyitó beszédére. Ez az intelligens, szeretetben élő, egységes társadalom az a vonzó erő, mely a szomszédokat is Rákosszentmihályhoz kap­csolta és a várossá alakulás érdekében közös mun­kára ösztönözte. A fővároskömyéki társadalom meg­érdemli, hogy a maga sorsába beleszólást szerezzen és mostoha helyzetéből kiemelkedjék. A pestkörnyéki törvényhatóság terve Preszly Elemér dr. főispán agyában született meg. Ennek feltétele és előkészi- tése a várossá alakulás, amelynek tehát maga a fő­ispán a vezére, akit cserben hagyni nem lehet. Az a nagy szivü, nagy lelkű főispán, aki nem a saját hatal­mát, hanem a közjót tekinti vezérelvül. Ezt a mozgal­mat alantas és kicsinyes okokból nem lehet elgán­csolni és senki sem illetékesebb arra, hogy a község nevében beszéljen, mint az adófizetőkből, az érdekel­tekből álló vezető társadalom. Ez pedig lelkes hive az eszmének, amelynek diadalától fejlődésünk és ha­ladásunk függ. A hosszabb fejtegetést igen nagy ér­deklődéssel és tetszéssel kisérték, majd pedig elhatá­rozták, hogy a főispánt és az alispánt a Nagykaszinó meghívja, hogy közvetlen meggyőződést szerezzenek a helybeli viszonyokról. Krenedits Sándor elnök záró szavaiban meg­köszönte Lengyel Zoltán dr. felszólalását és utalt arra, hogy a Nagykaszinó választmánya egyhangú­lag állást foglalt a várositás mellett. Bármi legyen is egyesek véleménye, mi haladunk a magunk lelki- ismerete és legjobb meggyőződése szerint és azzal a szeretettel, mellyel évtizedek óta kisérjük ennek a községnek sorsát és amellyel eggyé kovácsol­tuk és fentartjuk ezt a társadalmat, továbbra is min­den lehetőt megteszünk érette és ezt a szellemet fenn fogjuk tartani és meg fogjuk őrizni. / A közgyűlés az elnök lelkes éltetése közben ért véget. Uj rendszerű szivattyús kút, kézi és motorhajtásra. KAMMECKED a l> a j o s lakatos, bádogos, légszesz és vízvezeték szerelő szabadal­mazott találmánya. ■Rákosszentmihály, 1^ÁKOSI-UT 55. Legjobb, leggazdaságosabb, könnyüjáratu. Télen nyitott csappal fagymentes. A műhelyben bármikor megtekinthető. Javításokat pontosan és szakszerűen végzek. BENCZE czipöszalon Budapest, IV., Bécsi-uicza 5. szám. Félemelet Selyemáruk és függönykelmék állandó nagy választékban nagybani árak mellett halAsz selyemáruhAz IV. Petőfí-utca 8. sz. (Haris-köz sarok.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom