Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1930-01-12 / 2. szám
2. oldal. HÁKOS VJD£K£ 2 szára . kolafentartás terheiben, mint a gyermeki lélek ideális szépségeinek fejlesztésében és a praktikus életre való nevelésben. Az iskola belső életéről és eredményeiről az idei értesítő fog kellő felvilágosítást nyújtani, itt csak még annyit jegyzek meg', hogy iskolánk, — hála a jó Istennek — fejlődik. A háborús évek hullámainak minimumát átélve, a tanulók létszámában a maximumhoz közeledik úgy, hogy az iskola további kiépítését célzó akció immár aktuálissá válik. Iskolánk tanulólétszámának gyarapodása biztató jele a polgári iskola megkedvelésének. A polgári iskola megkedvelése, hasznának, értékének felismerése egyik legfontosabb érdeke Csonka- Magyarország életének kulturális és gyakorlati szempontból egyaránt. A mi célunk nem az, hogy tudományos pályára készítsük elő növendékeinket. A polgári iskola nem a kivételes tehetségek iskolája. Mi a polgári iskolai növendékek lelkét oly gazdaggá, tudását oly tartalmassá akarjuk tenni, hogy az életben valamely ipari, vagy gyakorlati pályán mint vallásos és hazafias szellemű kulturemberek valóban helytálljanak. A polgári iskolák célja, hogy a gyakorlati életben helyét megálló kulturember ideális képét állítsa a tanulók elé, — ezt az emberideált fejlődésre, életre segítse. A nemzet gerincét tevő társadalmi osztály nevelése a polgári iskola célja. Amily fontos és je- lentőséges a nemzeti életben, hogy minden korszak megtalálja a maga nagy szellemi vezetőit, époly szükséges, hogy a történelmi szerepet vállaló társadalmi osztály valóban a hivatása magaslatán álljon: lelki ereje is, hazafisága is legyen ahhoz, hogy történelmi szerepét méltóképen betöltse. A nemzetek mai küzdelmének sorsa a polgári társadalom szervezettségén, öntudatán, tudásbeli és valláserkölcsi erején fog eldőlni. Ezért nemzetünk sorsa intézésében nem kis része van a polgári iskolák munkájának. Az állami polgári iskolák mellett különösen fontos a katholikus polgári iskolák munkája. A katholicizmus magas és tiszta szelleme a lélek legszebb üdeségét, legjobb termékenységét fejleszti. Valóban fontos, hogy a katholicizmus nagy lelki energiája, világfentartó hatalma olyan kulturális munkát támogasson, amely merőben uj, minthogy olyan társadalmi rétegek megművelését célozza, amelyeknek kultúráját régebben nem tekintették a nemzeti élet szempontjából elsőrendűen fontosnak. »Pan- tarei« mondta egy régi görög szállóige s valóban minden fejlődik, változik, nincs megállás a történelmi életben. A legfontosabb az, hogy e fejlődést a vallás- erkölcsös, hazafias meggyőződés öntudatos ereje, a lelkek nemes érzése, szent katholicizmusa tegye valóban értékessé a nemzetre nézve. Rendkívüli jelentősége van annak, hogy a feltörekvő társadalmi osztályok tudását gazdagítsuk, lelkűket óvjuk, nemesítsük, a fejlődés csak igy lehet fut és leánykaruhák, télikabátok óriási választékban SZÉKELY JENŐNÉL Budapest, IV., Petőfi Sándor-u, 9. Istennek tetsző s nemzetünkre csak így lehet dicsőséges. Nehéz munka ez s mi súlyos, nehéz küzdelmek közt jártuk végig ezt az évtizedet és most — amidőn e határkőről visszatekintünk — érezzük', hogy a nemzeti és kulturális szent kötelesség ránk rőtt feladatát iparkodtunk jől elvégezni. Igyekeztünk mindig, bár szigorral, de a legnagyobb szeretettel, megértéssel támogatni, buzdítani ifjúságunkat, hogy majdan — a szenvedéstől áztatott, szétdarabolt hazánk — erős oszlopai legyenek. Munkánk legfőbb jutalma legyen az, hogy túl a siron annyi lakóval legyen a mennyország gazdagabb, ahány növendéket ez iskola az életre előkészített. A tuberkulózisról. Irta: Tóth Pál László dr. II. A tuberkulózis bacillus, ha bejut a szervezetbe, háromféle módon fertőzheti az embert; a vér, a nyirokáram és a hörgők utján. A véraramba jutott bacillusok igen különböző szervek hajszálerecskéiben akadnak meg s itt hozzák létre a betegségre oly jellegzetes gümőt. A megtelepedett, megakadt baciÚus körül ugyanis a szervezet bizonyos sejtjei megszaporodnak, igen jellegzetes sejtek: »óriás sejtek« képződnek (ezekben a sejtekben lehet a gümőbacillust is találni) s ugyanakkor savó áramlik a bacillus felé s igy kölesnyi, vagy ennél is kisebb csomó keletkezik, amit gümőnek nevezünk. Ezért hivják a betegséget gümőkórnak. A gümők nemcsak számosabbak, de nagyobbak is a tüdőben, mint egyéb szervekben, ami jazt bizo- nyitja, hogy a tüdő jó talaj a gümőbacillus számára. A gümők eleinte szürke szinüek, majd később fehéres-sárgák lesznek, ami onnan van, hogy központjuk elhal, elsajtosodik. A nyirokpályán való fertőzés inkább a gyermekkorban gyakori s a tfüdő- gyökér körül elhelyezkedő nyirokcsomók megduz- zadásában, elhalásában, majd elsajtosodásában jelentkezik; a nyirokcsomó beteg sejtjeinek hiányos táplálkozása, s egyben a gumőbacillus mérgének hatására a már fejlődött gümők szétesnek előzőleges felpuhulás után s tovább jutva a nyirokáramban, megbetegitenek újabb és újabb sejtcsoportot, újabb és újabb nyirokmirigyeket. Mai felfogásunk szerint a felnőttek gümőkórja legnagyobbrészt a 'levegő közvetítésével a hörgők utján való fertőzésnek a következménye. A hörgők utján való gümős fertőzés leggyakrabban a tüdő- csucsokban kezdődik. Orvosi tapasztalatok bizonyítják, hogy főleg azoknál fordul elő gyakrabban az úgynevezett »tüdőcsucshurut«, akiknek a mellkasa hosszú, tüdőcsucsuk a csontos mellkasból, annak felső nyílásából kiemelkedik, igy légzési kitérésük csekély és ezáltal a tüdőcsucsnak rossz szellőzése, aspirációja van. A tüdő hörgőinek nyálkahártyája ugyanis csil- 1 ószőrös hámmal van bélelve, ezek a csillószőrök állandóan mozognak, úgy hogy mindig a szájnyílás felé hajtják a nyálkát és a hörgőkbe, légutakba került idegen anyagokat: por füst stb. szemcséket. Ha azonban olyan nagyobb, vagy tömegesebb por, quarc-szemcse jut a hörgőcske nyálkahártyájára, mely tömegénél, súlyánál fogva a csillószőröket lenyomja és mozgásukban akadályozza, úgy nemcsak idegen anyag, hanem mögötte a váladék is pang s
