Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1930-01-12 / 2. szám

2. szám. RÁKOS VIDEKB 3. oldal. alkalmát szolgáltat a működésben akadályozott csil- lószőrös hámon a gümőbacillus behatolására; így a gümő előbb a nyálkahártyán keletkezik, később mind több gümő jön létre, melyeknek összefolyása és nagyobbodása által egész gümős halmaz jön létre. Ha meg van a szervezetben a hajlam, úgy ez a gümős halmaz tovább nő, környékében uj gümők, gümős területek, halmazok keletkeznek, a legelső­ként keletkezett gümős halmaz pedig középen elsaj- tosodik', lágyul és szétmálik. A szétmálás után tar­talma valamelyik közeli légutba, hörgőbe tör s ha köhögéssel kapcsolatban ez a sajtos massza eltávo­zik, kiürül, létre jön az úgynevezett gümős barlang, a cave ma. A köhögéssel kapcsolatban azonban a lágy massza nemcsak kifelé, a szájüreg felé jut, hanem szétfreccsen az minden hörg falára és így a gümőbacillus eljuthat minden tüdőrészletbe és sajtos hörggyultadást, továbbá kisebb-nagyobb területű gü­mős tüdőgyulladást hoz létre. A keletkező cavernák, barlangok igen különböző nagyságúak lehetnek, sok­szor egész tüdőlebenyre kiterjedhetnek, de gyakran szomszédos kisebb barlangok összefolynak s a kelet­kezett nagyobb barlang lécek által rekeszekre van osztva; ezek a lécek vérerekből és hörgőkből álla­nak; mert a körülöttük lévő tüdőszövet már elpusz­tult: a barlangokban igen sok a gümőbacillus, mert szaporodásukat a levegő szabad bejutása is elősegíti, tudvalevőleg a gümőbacillus csak levegő (oxigén) jelenlétében tud szaporodni. (Folyt, köv.) A polgári fiúiskola jubileuma. Január 6-án ünnepelte a római kath. polgári fiúiskola fennállá­sának tizedik évfordulóját. E jubileum megünneplése nemcsak szokás, hanem valóban jelentőséges is: az első tiz év a végleges megszilárdulás erőpróbája s ezt az erőpróbát nem sok polgári iskola tudta ki­áltani azok közt, amelyeket a háború s a forradal­mak után szerveztek. Hogy a rákosszentmihályi pol gári iskola ezt a tiz évet eredményesen küzdötte vé­gig, s hogy beigazolta életrevalóságát és kiválóságát, annak bizonyítása felesleges. Az iskola jubileumának méltatására egyébként Kohajda Margit dr. stílusá­ban, elgondolásában, meggyőző erejében egyaránt értékes beszédét közöljük lapunk más helyén: a nagytudásu tanárnő beszéde szépen és igazán jelle­mez mindent... Az iskola barátai, volt tanítványai, s az érdeklődők zsúfolásig megtöltötték a kaszinó nagytermét erre az ünnepi alkalomra. Eljött az ün­nepségre dr. Szűcs István képviselőnk, megjelent Pichler István esperes-plebános, Csizmadia Gyula kistarcsai plébános, az iskola megalapítója és Pálfi János, az egyházközség tiszteletbeli elnöke is. Fő­jegyzőnk, a kath. egyház világi elnöke, a várositás ügyében tartott gyűlésen vett részt, ezért a jubileumi ünnepségen nem jelenhetett meg, de már az ünnep­ség előtt elküldötte szives jókívánságait a jubiláló iskolának, amely benne mindig nemes támogatójára, segitő, őszinte barátjára talált. A jubileumi előadás műsora is, nívója is többet s értékesebbet jelent a megszokott jónál. Az énekkar szereplése kifogásta­lan, mindenben tökéletes, pedig a feladatok, ame­lyeket az énekkar vezetője, Kohajda Margit dr. vá­lasztott, kivételesen nehezek. Ugyancsak nehéz, fel­adatot rótt úgy a betanitó tanárokra, — Kohajda Margitra és László Istvánra mint a szereplő no vendékekre az előadott színdarab; Radványi Kál­mánnak »A jó Isten búzája« cimü ifjúsági színmüve, amely Szent Benedek életét dramatizálja hangulato san, a dikciókban, s egy-egy képben, mintsem orga­nikusan fejlődő, egységes cselekményben. Értelmi­leg és érzelmileg is nehéz feladat jutott a főszere pék alakítóinak: Albert Vilmos és Volent Béla tanu­lóknak, akik átérzésben, kifejező készségben igazán kiválót produkáltak. Gabányi Andor, Herczeg Fe­renc, Pánczél Lajos, Lovas Gyula és Regőczi József is nehéz szerepben álltak helyt sikeresen és dereka­san, épigy Morbitzer Viktor, Bélák József, Klucsik István, Czeglédi Lajos, Hajler János, Novotny László, Melicher Lajos és Leindler Imre ijs szintén jelentékeny szerepükben. A kisebb szerepekben Dóra József, vitéz Regös László, Bernát Rezső Kertese Géza, Matyó József, Bajnok András, Bajnok János, Horváth Kálmán és Rovnán Ferenc buzgólkodott s produkált ügyes alakítást. Hogy az előadás meg találta, s megtarthatta azt a. tempót, amely mozgal­massá tette a darab epikus részleteit is, az Sztajv- kovszky Sándor segítségének, leleményességének kö szönhető. A felvonások közt az iskola volt növen­dékei közül Drahovszky János és Szanyi János sza­valt, mindketten igen szépen és hatásosan. Pánczél Lajos tanuló Miklós Jenőnek »Karácsony 1935.« cimü varázsos, magyaros hangulatú versét adta elő, - - pompásan meg tudta éreztetni a költő roman­tikus erejű líráját. Kedvesen fogadta a közönség Csiszár Ferenc tanuló csinos hegedüjátékát. Az el hangzott beszédek közül Kohajda Margit dr. ün­nepi megemlékezését már említettük. Igen hatásos és mély tartalmú, meggyőző szépségű beszédet men dott Pichler István esperes-plebánosunk a család és iskola közös munkájáról, majd Regös József igazgató meghatottan mondott köszönetét az iskola támogatói­nak s tanári karának. Az ünnepély nívója s szelleme egyaránt beszédes megnyilatkozása az iskola ered­ményes munkájának s bizonyítéka annak a szükség nek, hogy alakuló városunk kultúrintézményei közt elsősorban ennek az iskolának fejlesztésére kell gondolni. Kolossváry Mihály prelátus kanonok, egyház- megyei főtanfelügyelő az iskola jubileuma alkalmá­ból a következő levelet intézte Pichler István espe- res-plebánosunkhoz: Főtisztelendő Esperes, Plébános Uf! A rákosszentmihályi róm. kath. polgári fiúis­kola tiz éves fennállásának évfordulója alkalmából rendezett ünnepélyen sajnálatomra nem jelenhetek meg. Ehelyett küldöm ezen pár sort, melyben szere­tettel üdvözlöm sok küzdelemmel fenntartott kath. iskolánkat, annak lelkes vezetőségét. Engem mélyen meghatott az, hogy ez a szegény iskola tízéves jubi­leumot tart, amely tiz év alatt sok volt a verejték, a gond, az aggodalom és az öröm legfeljebb lelki volt, a kath. iíjuság vallásos és hazafias nevelésének áldásos következményei felett. A reánk következő idők még súlyosabbaknak ígérkeznek; de olyan lelkes gárda, mint amely Fő tisztelendő Esperes ur vezetése mellett küzd, a jó hívek támogatása és a község jóakarata, lehetővé fogják tenni bizonyára, hogy ez az iskola ezután is teljesíthesse nemes feladatát: a vallás erkölcsi és hazafias alapokon eszközlendő nevelés fenséges munkáját. Erre kérem Isten áldását; kérem az ő szent kegyelmének bőségét úgy az érdemes tanári karra, H I R £ K*

Next

/
Oldalképek
Tartalom