Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1929-12-29 / 52. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 52 szám. sejtek és a vérsavó védekező képessége tökételes, addig nincs betegség; ha a védekező lánc megszakad, megszűnt a szervezet élettani ellenállása, a támadásra felbomlik a hasznos, szép viszony: az élettani egyensúly: a megtámadott emberi szervezet beteggé lesz. A betegségek terjedésének, illetve a megbetegedéseknek előidézésére a külső körülményeknek régen tudott igen nagy befolyása van; igy a munka és foglalkozás, a táplálkozás, lakás, életmód és az éghajlat is. Láthatjuk pl. Rákosszentmihályon, hogy a Szent György telep nedves lakásaiban a fertőző.megbetegedési és halálozási szám nagyobb, mint a katonai térképen a Sashalom magaslattal jelzett hely körül elterjedő dombokon és pedig József, Mária,, Sándor, Ilona, Lajos, János stb. és I—VII. Névtelen utcák felső dombos szakaszain lakó lakosok között. A foglalkozásnak is meg vannak a maga különleges, letagadhatatlan hátrányai, azonban az is tény, hogy a már megbetegedett tanoncok aszerint választják meg pályájukat, amint annak meg tudnak felelni. A szük- meÍLü, köhögős, vézna gyereket nem tudják a szülők hentes-mészáros tanoncnak adni, mert a nehéz üzemi munkától egy-két nap alatt megszökik s azonnal elmegy szabóinasnak vagy más könnyebb foglalkozás-ág után néz. Nem lehet azt állítani tehát, hogy pl. a szabó foglalkozás gümőkórra hajlamosítja az embert, vagy hogy minden szabó gümőkórban pusztul el, mert hiszen épen azért lett szabó, mert már gümősödése miatt hentes-mészáros tanonc sem tudott lenni! A szervezet egészségi állapotának egyensúlyát azonban pusztán az említett külső vagy belső kórokok nem tudják legtöbb esetben megzavarni. Ehhez nagy szüksége van a kórokoknak olyan előkészítésére, amely alkalmassá teszi, legyengiti a szervezetet és védekező erejét az idegen támadás sikeressé tételének elérésére. Ilyen a rossz levegőjű, szellőzetlen, párával telt, nedves, vagy tulmeleg lakás, amelynek levegőjében nemcsak fertőző csirák, de a belső és külső' hőmérséklet közötti nagy különbségek hirtelen lehűlést eredményezhetnek az emberi szervezetnek a szabadba való jutásakor. Ugyancsak ezen, a réven hat a rossz és célszerűtlen vagy gyenge ruházkodás. Igen lényeges momentum az emberi szervezet ellenálló képességének s a mai Csonka-Magyarország gyors tönkretevője is: a célszerűtlen vagy még gyakrabban a hiányos táplálkozás. A különféle mérgek: morphium, nicotin, alkohol élvezete által szintén ugyanilyen alkalmas talaj keletkezik a kór okok behatolására. A legnagyobb és úgyszólván a legtöbb alkalmat szolgáltatja a betegségek keletkezésére a tisztátalan- ság es a szegénység, a mód hiánya, a pauperizmus; a nyomorúság, amely a betegségek mellett az anyagi és erkölcsi zülléshez is vezet. Kétségtelen az, hogy a betegségek és a lakásfiú és leánykaruhák, télikabátok óriási választékban SZÉKELY JENŐNÉL Budapest, IV., Petőfi Sándor-u, 9. Selyemáruk és függönykelmék állandó nagy választékban nagybani árak melieff HRLÄSZ SELYE/AARÜHAZ IV. Petőfi-utca 8. sz. (Haris-köz sarok.) sűrűség, túlzsúfoltság, a kultúra, az irni-olvasni tudás és a sportolás között is messzeható összefüggést lehet találni. Hogy azonban a foglalkozásnak is nagy szerepe van a betegségi hajlam megteremtésében,, csak pl. a betűszedők, nyomdászok idült ólommérgezésére utalok, vagy arra a tényre, hogy a földművesek, mezőgazdasági munkások hosszabb életűek, mint az ipari munkások. Az éghajlatnak, a geográfiái helyzetnek s a földtani miliőnek óriási szerepe közismert a betegségek előidézésében; mocsaras, meleg éghajlatú (Olaszország, vagy Magyarország déli része: Alibunár) vidékeken gyakoriak a maláriás betegedések, mig egyes, egysejtű állatokkal való fertőzések csak bizonyos áfrikai vagy ázsiai vidékeken, vagy csak a trópusokon fordulnak elő. Ha ismerjük ezeket a tényezőket, ha ismerjük a kórokat, úgy csak kettős feladata lehet az egészségügynek; a megbetegedettek gyógyitása és a másik, ami még ennél is fontosabb s az előbbi feladati felett áll: a megbetegedések megakadályozása, illetve a betegedési eseteknek a lehető legkisebb mértékre való leszorítása. Ez utóbbi feladatban minden társadalmi osztálynak össze kell fogni, mert a járványban minden társadalmi osztály külön-külön gyenge és igy .összeségében is köztámogatásra szorul. Az egészség megtartásának tudománya mindig nemesebb, mindig magasabb és ideálisabb valami s azoknak az orvosoknak, akik ezt a célt tűzik ki ma1 guk elé, ideális szeretettel s nagy szigorúsággal kell eljámiok azokkal szemben,, akik az egész frontját tudatlanságukkal, vagy tudatos rosszakaratukkal akarják áttörni. ' Ezekben a feladatokban elsősorban orvostársaik és a közönség, másodsorban pedig a hatóságok megértésére, nagy támogatására van szükség. Magyarország jogászállam; ne feledjük azonban, beteg emberekből adót sem lehet préselni, hogy a beteg ember köztámogatásra szorul és hogy ugyanaz a jogász, aki a közegészség megóvásának eszközeit meg nem szavazza, a szóbanforgó esetekben végeredményben a saját adójának kulcsát emelte: fel, sőt családját, magát is kiteszi a fertőzésnek. Beteg emberekkel dolgoztatni sem lehet s ezek nemcsak pozitiv munkaveszteséget jelentenek, hanem minden nem dolgozó egy dolgozó falatját vonja el a másik elől, aminek oka lesz a sorozatos nyomor: pauperizmus, az egyke és a »semmiké«. Beteg emberekkel, beteg katonákkal nem szerezhetjük vissza azokat a határokat, amelyekről csak ma tudjuk, hogy egészségügyileg is mit jelentettek nekünk, csak ma, amikor már nem a mienk többé. Községi szervezetünkben jóformán semmit sem tudtunk elérni nagy nyomorúságunk és a közigazgatási rendszer miatt. A községi elöljáróság, bárhogyan szerette volna rendre keresztül vinni a legszebb egészségügyi prog- rammot, az mindig csak jámbor óhajtás maradt.
