Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1929-10-20 / 42. szám

XXIX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1929. vásárnap, október 20. 42. szám. RÁKOS VIDÉKE tArsadalmi, közigazgatAsi és közgazdasági hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZAMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Az uj megyegyülés. November elején választják meg Pest vármegye uj törvényhatósági bizottsági tagjait, akik az uj megyegyülés derékhadát alkotják. A választás titkosan és lajst romos szavazással történik. Két párt mérkőzik a választáson: a nemzeti párt, amely­nek kebelében a nemzeti érzelmű és valláserkölcsi ala­pon álló polgárság tömörült, pártkülömbség nélkül, a másik párt pedig a szociáldemokrata és demokrata szavazókat egyesíti magában. A nemzeti párt ragasz­kodik a régi, kipróbált, hazafias polgárság vezető- szerepének fentartásához és azokhoz az eszmékhez, amelyek Nagymagyarországot felépítették és naggyá tették. Ez az úgynevezett konzervatívabb csoport, bár ez a meghatározás nem szabatos, mert hiszen a nemzeti párt hatalmas tömegét alkotják a keresz­tény gazdasági szociális párt tagjai is, kiket igazán nem lehet a maradiság vádjával illetni. De vájjon maradi-e az egységes pártiak és szabadelvűek, sőt a nemzeti csoport bármelyik részének programja, hitvallása ? A vármegyei nemzeti párt hive és munkálója a tiszta értelemben vett modern haladásnak, csupán csak arra esküdött fel, hogy e mellett a nemzet-, fentartó nemes hagyományokat megőrzi, a kipróbált szellem megvédéséért harcol és a vezetést szeplőtlen hazafiak, tisztaszándéku, önzetlen és tetterős férfiak kezébe teszi le. Megujhodik a vármegye. Jórészben csakugyan szükséges és célirányos ez a megújhodás. A nemes vármegye, régi formájában már régen okot ad a panaszokra: főként a nehézkessége, lassúsága és némely elformálódása miatt. Az ügyek intézésében modernebb, gyorsabb, könnyedebb rendszer kivána- tos. A régi megyegyülés falai között nemes hagyo­mányok lengtek és tiszteletreméltó közszellem élt, ami a nagy és fontos dolgokban, a dolgok lényegé­ben mindenkor örvendetesen érvényesült. A megújhodás tehát a dolgok praktikus részé­ben kívánatos és szükséges, csak az a lényeges, az a fő, hogy a vármegye hazafias és kipróbált szel­leme épen megmaradjon. Minden téren látjuk az elkeseredett harcot ennek a megbuktatása érdeké­ben. Uj időkről szavalnak, friss levegőt emlegetnek, uj célkitűzéseket és egyéb üres jelszavakat, amelyek mögött minduntalan kivicsorog a cél, hogy a régi vezető polgárságot helyéről letaszítsák, háttérbe szo­rítsák és a vezetést uj elemek kezére játszák, holott pedig ez az uj tömeg még sem műveltségénél, sem tapasztaltságánál, sem gondolkozásának megbízható­ságánál fogva nem nevelődött rá eléggé erre a sze­repre és igy legalább is ma még nem alkalmas rá, hogy a kiirtásra szánt vezetőpolgárságot pótolhassa: Az intézmény lelkét tehát nem szabad megboly­gatni; szeplőtlenül meg kell őrizni az uj köntösben is, melyet célszerűségi szempontokból, a szerkezet rugalmasságának, gyors és pontos működésének fo­kozása érdekében adnak reá. A régi megyegyülés imponáló módon bizonyult gerincesnek és tűrhetet­lenül hazafiasnak mindig, amikor nagy, a nemzet életébe vágó kérdések merültek fel, de viszont szinte paródiává torzult a taposó malom, ahol negyedórák alatt az ügyek százait mormolták el »referálás« c,i- mén, anélkül, hogy azok érdeméről a tisztviselőkön kivül a jelenlévőknek csak halavány'” fogalmuk js lett volna. Ezért a mókáért pedig gyakran negyed- és félesztendőkig várt az aktacsomó elintézetlenül, mesterségesen gátolta az élet szabad folyását, sőt nem egyszer súlyos károkat okoz az érdekel­teknek. A vármegye megújhodása akkor lesz értékes haladás, ha megmenti a régiből azt, a mi jó, a mi érték, a mi ez idő szerint megfelelő módon nem pó­tolható. Ez pedig a nemes közszellem, a törhetetlen hazafiság, a mindenekfelett álló valláserkölcsös alap, továbbá a rátermettség, kellő intelligencia és a köz­ügyekben kellő tájékozottság, önzetlen gondolkodás és a lelkes és céltudatos kötelességteljesités. A meg- ujhodó vármegyébe ilyen vezetők kellenek, a tör­vényhatóság vezető testületébe ilyen kipróbált fér­fiak. Ezeket pedig ott találjuk meg az ország regi vezetőpolgárságában, amely csak elveiben, nemes hagyományaiban, ideáljaiban konzervatív, de lelkes hive minden humánus és szociális haladásnak és fejlődésnek. Nagy méltánytalanság és szörnyű koc­kázat volna, ha a vezetést ennek az elemnek kipró* bált kezéből könnyelműen kiejtenénk, amit csak úgy kerülhetünk el, ha minden hazafias gondolkozásu, lelkiismeretes szavazópolgár eleget tesz kötelességé­nek és részt vesz a szavazásban. A közömbösség, a kényelemszeretet most rut könnyelműség és súlyos vétek lenne. Most építjük meg újra a magyar alkot­mány megdönthetetlen bástyáját és tőlünk függ, hogy miként történik meg ez a nehéz és komoly átalakulás? Tőlünk függ, uj*erőt és haladást jelent-e a változás, vagy pedig rombolást és pusztulást. Az intézmény maga puszta váz: élettel az emberek töl­tik meg, akikre vezetését bízzák. Tőlünk függ, kik és milyenek legyenek ezek a férfiak ?l Lapunk mai száma 12 oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom