Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1929-07-21 / 29. szám
XXIX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1929. vasárnap, Julius 21 29. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. M» uj várm Az ősszel életbe lép a közigazgatás reformjára vonatkozó törvény, amelyen negyven éven át vajúdtak törvényhozóink, mignem most egy-kettőre tető alá hozták. A vármegye tehát átalakul, mondhatnók, megujhodik. A magyar közélet egyik legkényesebb kérdésében érkeztünk; el a gyakorlati megoldás pillanatához. Két igazság dolgában félszázad óta nincs vita: egyrészt abban, hogy a vármegyei rendszer, a közigazgatás autonómiája a magyar alkotmány egyik legfontosabb pillére, másrészt abban, hogy a vármegye szervezete viszont elavult és az idők haladásával megújításra, gyökeres reformokra szorul. A két igazság gyakran szembekerült egymással és a politikai, meg a gyakorlati érdekek szembekerülő ereje megannyiszor eldöntetlenné tette a küzdelmet. A változott viszonyok közepette a régi politikai szempontok háttérbe szorulván, megnyílt a tér a praktikus, gyakorlati megoldás érvényrejuttatására, s igy megszületett a közigazgatási reform, amely a lehetőség határain belül tiszteletben akarja tartani az értékes hagyományokat, de modern, könnyed, fürge és egyszerűsített közigazgatást akar a régi, rozzant és nehézkes szervezet helyébe tenni. Miként éri el célját a gyakorlatban, mihamarabb ki fog derülni és akkor bőséges alkalom nyílik az igazságos kritikára. E pillanatban a helyzet az, hogy a mostani vármegyei törvényhatósági bizottság még csak egy vagy két közgyűlést tart, azután végleg megszűnik és megválasztják az uj törvény megalkotta uj rne- gyegyülés tagjait. A reformtörekvés sikerére nézve döntő fontosságú, hogy ez az uj közgyűlés olyan tagokból álljon, akik a régi, szent eszmék hü katonái, de a haladásnak is megértő munkásai, akik az uj keretet méltó tartalommal töltik meg. és megvédik azt minden romboló hatástól. Vármegyénk vezérei igen emelkedett szempontból Ítélték meg a helyzetet, midőn a vármegyei választások előkészítésére megalakították a »Pest vármegyei nemzeti páftoU és ebből minden politikai, vallási és egyéb ellentétet kiküszöbölvén, egyesíteni akarják benne a vármegye minden hazafias és valláserkölcsös gondolkozásu hü fiát. A párt kedden, tartotta alakuló gyűlését, amelyen kétségtelenné vált, hogy a nemesgondolkozásu elemek közös munkája a választás sikerét biztosítani fogja és nem lesz okunk rá, hogy a régi megyegyülést visszasirassuk. Az alakuló gyűlést Ráday Gedeon gróf nyitotta meg. — Pest vármegye megszokott józan hazafiságá- val — mondta — :az első szóra megértette, hogy milyen fontos a megyebizottsági választás előtt az egységes frontba való tömörülés. Itt nem kormánypárti egységes pártalakitásról van szó, hanem arról, hogy egy táborba tömörüljenek azok, akik féltve szeretik a vármegyét és a nemzetet. Mi rakjuk le az uj vármegye fundamentumát. Nekünk kell ügyelnünk, hogy az erős legyen, hogy megfeleljen a modern igényeknek, hogy tágasak legyenek az uj épület kapui, azonban benn az épületben minden teremnek a régi vármegyei tradíciókkal kell meg-' telniök. Negyven év óta vajúdik a vármegyei kérdés, s most nem kutatom, hogy a mostani törvény tökéletes-e, de mindenesetre közelebb hozza a. köz- igazgatást a széles néprétegekhez és a széles néprétegeket bebocsátja a vármegye kapuján, hogy résztvegyenek a vármegye munkájában. És ennél a bebocsátásnál nekünk kell szelektálnunk. Nem pártállás, nem felekezet, nem foglalkozás és rang szerint, hanem a szerint ítéljük meg, hogy ki jöhessen ide be, hive-e a nemzeti alapon álló fo*- kozatos fejlődésnek. Ki tehát a faluba, ki a választó- kerületekbe! Keressünk olyan munkatársakat, akik alkalmasak arra, hogy megmérkőzzenek a jövő minden megpróbáltatásában. Kolossvárv Mihály felsőházi tag szerint most újabb' korszak előtt, a közigazgatási renaissance előtt állunk. Ez uj élet fakadását, vagy nemzetünk bukását hozhatja. Éppen ezért a vármegye erkölcsi integritását a jövőben is kezünkben kell tartanunk, nem szabad engedni, hogy a széthúzás vegyen erőt rajtunk, mert akkor elvesztjük mindazt, amit a vármegye a magyar történelemben jelentett és jelent. Pest vármegye a haladásnak, Kossuth Lajosnak a vármegyéje, de konzervatív gondolkozásával meg tud fékezni minden rapid változást is. Az ezeréves fa koronáját föl lehet frissíteni, de a gyökereit nem szabad a másik talajba ültetni, mert elsorvadnak. Az ősi vármegyei szellemnek nem szabad kiszorulnia a vármegyeházából. Pálóczy-Horváth István arra mutatott rá, hogy a magyar néptől nem kell félteni a magyar nemzetet és aggódás nélkül kell fogadni a népies irány közeledését. Csak arra kell ügyelni, hogy hamis próféták kezébe ne tegye sorsának intézését. Váry Albert országgyűlési képviselő a vármegyei egység fontosságáról beszélt. Csik József országgyűlési képviselő a keresztény szociális irányzatnak a párthoz való csatlakozását jelentette be. Bódis József kisgazda hangoztatta, hogy a falura és a falu népére milyen fontos feladat vár a nemzet feltámasztásában. Scháffer József solymári gazda a németajkú magyar gazdák csatlakozását, Silek Gáspár pedig a kézmüvesiparosok támogatását ’jelentette be, majd F. Szabó Géza országgyűlési képviselő javaslatára kimondta a gyűlés a PestvárLapunk mai száma 12 oldal.
