Rákos Vidéke, 1928 (28. évfolyam, 1-53. szám)
1928-03-18 / 12. szám
XXVIÍI. évfolyam. Rákosszentmihály, 1928. vasárnap, március 18. 12. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. A község dolgai. (Érdekfeszitő képviselőies: ületi közgyűlés a végkimerülésig. Nem kell a város. A belügyminiszter határozata az útépítés ügyében. Uj szerződés a villamosvildgitó vállalattal és sok más egyéb.) Szombaton kora délutántól este nyolc óráig tartott a rákosszentmihályi képviselőtestület rendkívüli közgyűlése, melyen a legérdekesebb községi ügyek kerültek napirendre. Álig nyitotta meg a gyűlést Kecskeméthy Vince biró, kijelölvén a jegyzőkönyv hitelesítésére Schwarczl Józsefet és Pálfi Jánost, már is megszületett az első szenzáció. Pálfi János ny. főszámtanácsos nagyon sikerült és igen tapintatos felszólalásban napirend előtt szóvá tette a várossá alakulás érdekében keletkezett szorgalom ügyét. Az ügy fontossága okozza, hogy a felszólalás jogával él, de a sajtóban hire terjedt, mintha a várossá alakulást már elhatározták volna, s igy kéri a főjegyzőt, hogy az érdekelt lakosság megnyugtatására adjon felvilágosítást a való tényállásról. Krenedits Sándor főjegyző igen részletesen tájékoztatta a közgyűlést. Megállapította, hogy még sehol és semmi alakban megállapodás nem jött létre és Rákosszentmihály részéről ismételten kijelentette, hogy a Cinkota bevonásával tervezett egyesitésről tárgyalni sem hajlandó. A több százados múlttal rendelkező Cinkota gazdaközönségét nem lehet a városi szervezetbe belekényszeríteni és Rákosszentmihály sem hajlandó arra, hogy a cinkotai területek bevonásával kikerekiiett olyan közösséghez csatlakozzék, amelynek Mátyásföld volna a földrajzi középpontja. Erről tehát sem most, sem pedig ezentúl semmi formában szó sem lehet. A várossá alakulás eszméje figyelemre méltó és bizonyára elérkezik az idő, amikor Sashalommal együtt azzal foglalkoznunk kell, egyelőre azonban még ilyen alakban sem érett a tárgyalásra, mert a városi köz- igazgatás nagy teherrel jár és a polgárság a városban magasabbra szabott adók, illetékek és egyéb közterhek viselésére ezidőszerint még képtelen. Örvend, hogy Szentmihály egyik megalapítója és legrégibb polgára adott alkalmat rá hogy közönségünket megnyugtathassa. Ha majdan a kérdés időszerűvé válik, a képviselőtestületnek elsősorban lesz alkalma a mérlegelésre és állásfoglalásra. Az értekezleten a kezdeményezők személye iránt való figyelemből vesz részt és hogy résen legyen és Szentmihály érdekét megvédelmezhesse. Pálfi János hálás köszönetét mondott a főjegyző kijelentéseiért és eddigi magatartásáért és legteljesebb bizalmát nyilvánította vele szemben, amihez az egész képviselőtestület zajos éljenzéssel és helyesléssel csatlakozott. A község 1926. évi zárószámadását az alispán jóváhagyta. A számvevőség észrevéteivel szemben a képviselőtestület az elöljáróság eljárását mindenben igazolta és jóváhagyta. A számvevőség nem fukar az aprólékos kifogások kieszelésében. Kánitz Gyula dr. arra kéri a községet, hogy a József-utcát burkoltassa, hogy kivezető ut legyen a Dittrich-uton át a Kerepesi- utra. A folyamodó vagy száz aláirásos kérvényt nyújtott be ebben a tárgyban az alispánhoz is, aki azt „saját hatáskörében* való elintézésre a községhez küldötte le. Húsz éves sérelmünk a kivezető ut hiánya. A főváros végre az idén felvette a költségvetésbe a József főherceg ut burkolását. Az elöljáróság az alispántól leérkezett kérvényt Sipőcz polgármesterhez továbbította és reménykedik, hogy az idén az útépítés megtörténik. Épen ezért ötletszerű intézkedéseket nem kiván tenni. Tudomásul vették, hogy Poros István községi pénztárnok a vármegye részéről követelt biztosítékot letette. A Schweiger dr.-féle parcellázás a Pálya-uttal párhuzamos uj utcát nyitott, melybe két magántelek 3 öl szélességben belenyulik. Gál Boldizsár ingyen átengedte a területrészt a községnek. Orsay Károllyal megegyezést keresnek. Balázsovich Zoltán felszólalására megállapították, hogy mihelyt lehetősége nyílik, a legelső ezen a téren, a már régen hozott határozat végrehaj- tásaképen, a templom mögött levő szégyenletes zsákutcának a megnyitása. Strudna Vincénének a Csömöri-ut és Rákóczi-utca sarkán csinos trafikbódé építésére adtak engedélyt, mely az ut rendezése után lép életbe. Özv. Czuczor Dávidnénak havisegélyt szavaztak meg. Herczegh József Iván dr. volt községi orvost a vármegye is elutasította a kert-illetmény címén támasztott követelésével, valamint a pestvidéki kir. törvényszék is elutasította követelésével. Az iskolák berendezését a kultuszminisztérium ajánlatára budapesti részvénytársasággal készíttették el 13647 P költséggel, melyet részletekben fizethet a község. A miniszter azonban reményt nyújtott, hogy a község huszezerpengős tartozás részletének megfizetésére halasztást ad s abban az esetben a vételárat egyszerre kifizetik, ami kamatmentességet jelent. Töröcsik igazgató kérelmére hét padot pótlólag megrendelnek. Májusban a teljes berendezés elkészül. Akkor nagy felavató ünnepélyt rendeznek, melyre a minisztert is meghívják. Dóra Mihály a helybeli iparosok érdekeinek méltánylását kéri. A főjegyző felvilágosítását megnyugvással vették tudomásul. A javító és kisebb vállalati tőkét igénylő munkálatokat helybeli iparosok végezték. A csömöri úti iskola ablakaira rollót szereltetnek, Szabó József az iparostanonc- iskolának kér megfelelő helyiséget. A képviselőtestület az iskolagondnokság előterjesztése alapján intézkedni fog. Fekete Dezső a javított padok bemázolását szorgalmazza. Megtörténik. Az iskolák és kisdedóvók dologi kiadásai címén a kormány 4400 pengőt kiván a községtől, mcst utólag pedig újabb 3900 pengőt kiván ezen a címen. A község a tanfelügyelő utján azt kérte a minisztertől, hogy egy összegben, egyszerre szabja meg a község terhét, mert másként nem tudnak fede-
