Rákos Vidéke, 1926 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1926-10-31 / 44. szám
XXVI. évfolyam. Rákosszentmihály, 1Ö26. vasárnap, október ál. 44. szám, RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: balAzsovich ZOLTÁN. Előfizetési ár i Egész évre 120000. K Fél évre: . . 60000. „ Negyed évre: 30000. „ Egyes szám ára 3000 korona Hirdetéseket telvess a kiadóhivatal. Halottak napján. Irta: Szathmári Lajos. Hideg őszi szél süvölt a letarolt mezőn és )uszta réteken, mintha a haldokló földnek volna lideg lehelete. Erdő, berek csendes, elhallgattak az idők madarai, nem száll ég felé a dalos pacsirta. Aég lenn a völgyben dereng, borong az ég, mig a iradt napsugár játszik a kert hervadó virágával. )tt fenn a hegyeken hidegen, fehéren szállingóz a ó az erdők óriására... A hervadás képe mindenütt. Az est homályában szomorúan zugnak a tem- lom harangjai. Mint ragyogó meHnybolt ha a sötét lldre borul, találkozik Mindenszentek napja Halottak stéiyével. Az élők az elhunytaknak szentelnek em- ikezetet. Halottak napja jő. Övék e nap, övék, lienk csak a fájó, szent emlékezés Emlékezés nélkül ti is volna a sziv? Beszédes húrjától megfosztatott irfa. ! Szeretetheti, kik velünk egy valának: ■ Feledjük-e, midőn már nincsenek? Nem 1 A hála és szeretet karjaival öleljük idveseink porát. Miénk is e nap, miénk emlékezet- in e nap. A fájdalomtól vérző szív enyhülést, a lek vigasztalást kíván. Megnépesül e napon a sírok birodalma. Az élők halottak hazáját keresik fel, a csendes sírokat, hol inden göröngy könnytől ázik, minden sir-virágot inat szellő lenget. Temetőbe siet az árva karján koszorúval, ilyet az ősz utolsó virágiból fűzött. Mint fájdalmat rázoló szobor áll az anya szűz magzata sírjánál, lek a halál ártatlan arcán fagyasztá meg az élet •ágát. Hitvesét keresi a hitves, testvérét a testvér, rátját a jó barát, kiket itt hagytak. Örökre? Nem Ükre 1 A köny, a gyász ... a fájdalom ... a meg- ujtott mécs... a virág mind azt mondja ... nem Ükre! , Azt mondja a temetők kultusza, azt a kegyelet, lely minden kor minden népénél feltalálható. És ez oly általános az emberiségben, mint igának az Istenségnek hite és fogalma. Egyes iber mindkettőt tagadhatja, de ez az igazságon nmit sem változtat. Egyes ember a sir sötét zakáját öröknek mondhatja, de az emberiség kéből a lélek örök életében való hitet ki nem m tépheti. A zivatar által felkorbácsolt tó vizében a nap összetört képe tünedezik fel, sima tükrében annak képe egész fényével látható. Ahol a szenvedélyek hullái büzlenek, a hitetlenség tagadó szelleme koporsóvá teszi a szivet. .. s a hitetlenség szele, mint Afrika forró szele kipusztit minden életet... kipusztit minden jót, minden nemes felfogást és igaz érzést... Ámde a halál félelmes kapujánál nem látunk fennhéjázó embert... megtörik a gőgös szív .. . Azt, amit minden nép fogalmában, minden nép nyelvében feltalálok, mondja Vallace — tagadni nem merem. Az Istentől eltért ember Istenhez fordul. Az Istentől eltért emberiség Istenben találja fel feltámadását, megújulását. A történelem, ez a régi tanítómesterünk még mindig erre tanította az emberiséget. Az ősök sírjainak megbecsülése, a kegyelet erősebb mint a halál. A lelkiismeret szava elitéi, megnyugtat. Az Elyzeum fogalma s annak a helynek fogalma, amelyről Dante mondja: Itt hagyjatok fel minden reménnyel, él minden nép tudatában, ott össze van törve minden óra, az örök szenvedés fogalma felrázza még a megrögzött gonoszt is. Virágillat, esti szellő érintése nem lehet a lélek. A buddhizmus lélekvándorlása, a brahmizmus nirvánája ki nem elégíti az embert sem szerettei elhunytét, sem saját létét tekintve. A nirvána már itt az életében örök szomorúságra kárhoztatja az embert s megöl minden energiát. A mohamedánizmus fatalizmusával megbénítja az akaraterőt, vaksors játékává teszi az embert. A görögök, rómaiak vallása sok isteneikkel, szellemalakjaikkal csak exclusiv vallás, nemzeti vallás volt, bár hamuvedrek, alvilági fogalmaik tanúságai hitüknek. A katakombák feliratai tanúskodnak s mutatják a határvonalat, amidőn a lélek sejtelme helyt ad Jézus isteni tanának s vele a szeretet... a munka tisztelete, az emberiségnek Istenben való hite s a testvéri szeretet lesz erkölcstana, amely felelőssé teszi az egyént a mindeneket látó Isten előtt. Hull a levél... levél, levél után ... mondja Tompa. Halnak az emberek ... Lassanként lepereg az élet fövény órája ... már kész a hely, előre ment testvéreink mellett, amely befogad. I Hull a levél, de az emlékezetnek Örök zölden mosolyog ligete. fbapunk mai ssáiaa 8 oldal*
