Rákos Vidéke, 1926 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1926-01-03 / 1. szám

XXVI. évfolya >2^ osszentmihály, 192^) vasárnap, január 3. 1. szám. RÁKOS VIDÉKÉ TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, S/pntkoruDa-ulcu 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÄZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár a Egész évre 120000. K Fél évre: . . 60000. „ Negyed évre: 30000. „ Egyes szám ára 3000 korona Hirdetéseket felvesz a kladóhlvaii . Boldog uj évet! űr Irta: Szathmári Lajos. Szép szokás az, hogy az emberek uj év reggelén egymást üdvözölve, boldog uj évet kívánnak egymásnak. A hajók a tengeren üdvlövéssel köszöntik egymást. Mi más az élet, mint utazás szárazon és vizen, napfény és vihar közt... ? Csak a gyermek- és boldog ifjúkor rövid séta az öröm rózsái közt... ez sem mindegyiknek. Midőn az óra egyhangú ketyegésével az év elmúlá­sát jelzi . . . megszólalnak a templomok harangjai . . . zúgva szállanak a paloták felett, hirdetik a falvak egy­szerű lakóinak is: lm az évek ezredéből Ma megint letűnik egy. Egy év az évek ezredéből eltűnik örömeivel, még több fájdalmával s keserveivel. Az egyik ez év folyamán tette fel menyasszonyi koszorúját, a másik boldogtalan­sága felett kesereg ... itt a kis angyal gőgicsélő szava hallatszik, amott a néma könnyek jelzik a veszteség fájdalmát . . . kidőlt a család fentartó oszlopa . . . megszűnt dobogni az a szív, amelynél szeretni jobban egy sem tud — az anyai szív . . . meghiúsult remé­nyek, hervadt virágok között járunk . . . átkisér a gond az uj évbe is. Janus istenségről nevezték el a rómaiak az év első hónapját. Janusról, a két arcú istenségről, ki a múltat és jövőt vizsgálja. Áldozatot hoztak templomába, hogy az áldozati kalács és méz illata jelentse az uj év szerencsés folyását. Az ember mind g szerette tudni a jövőt. Az újkor müveit embere ép úgy aggódva kérdezi, mint kérdezték Apolló jósolójától a régi kor népei, vájjon mit hoz szá­munkra a jövő ? Én bölcseséget árulok, irta fel a bölcs — mindenben tekintsd a véget. Valóban a bölcseség az a kormányos, aki ezer veszély közt, a legnagyobb viharban, ha osztja paran­csait .. . életünk hajója biztosan halad. A régi nemzetek az állam vagyonának tartották a bölcsek tanításait. .. enélkül életük hajója iránytű nélkül hányatott a bizonytalanság és szevedés tengerén. Ám: „A bölcseség kezdete az Isten félelme“. Aki enélkül akar boldogulni, legyen az egyes ember, legyen az család, az homokra épit... jön a vihar s széthordja legszebb terveit, legkecsegtetőbb reményeit semmisiti meg. A munka az az örzőangyal, aki a boldogságát vesztett embert itt a földön, kiséri, hogy őt életcéljára segitse. Nem a sors kedvezésétől, de önön leikéből fejti ki az erőt, önön szivében keresi a magot, amelyből boldogsága fáját akarja felnevelni, de törhetetlen hitét, reménységét Istenbe helyezi, az áldást onnan, minden jók adójától várja, akiről énekli az egyházi költő: í. , .Isten, ki a századoknak Egybe fűzted láncait, Csak te nézed változatlan Az idők futásait! Aki Istenében bízik, az nem csalatkozik. Mily gyenge a szevedélyek rabja, mily erős, aki Istenbe helyezi bizalmát ... Az ő akarata vezesse igazságban lépteinket az uj év folyamán. Az igazság és erény a bölcseség gyermekei, az igazság és erény pedig a hazának fentartói, a sziv jósága és szeretete pedig édes testvérei. Mind mélyebben vonul magába az önző és fukar. Emberszeretet, — mondja Eötvös — mily gazdagon hálálod meg azokat, akik elég nemes szívvel birnak, hogy téged befogadjanak. Istenben bizva munkálkodjunk önmagunk, fele­barátaink és hazánk boldogságán. őrizzük a nemzet lelkét a romlástól. A lelki romlás temetheti el a nemzetet, nagy csapások, szenvedések megtörnek az Istenben bizók szivein. Isteni kéz a titok fátyolával takarja a jövőt. Földi ember azon át nem tekinthet. Ne fürkészd a jövőt. Isten kezében életünk. Bár sorsunk bizonytalanabb, mint a virágé, amelyet gyökérszálaira bízott az alkotó ... de a Gondviselés őrködik felettünk. A Gondviselésről beszélt hallgatóinak a tudós tanár és ezzel végezte beszédét: „Ha önök a Gondviselés kezét életükben nem látták, akkor én önöknek hiába beszéltem.“ Aki az isteni Gondviselés működ sét nemzetünk életében nem látja ... az nem tudja a magyar nemzet történelmét. Oh, hányszor merülhetett volna el a nemzet tört hajóként a fájdalom tengerén, Gondviselés nélkül. Szép szokás az, hogy szívből kívánunk boldog uj évet szeretteinknek, ismerőseinknek, honfitársainknak ... nemcsak a demarkációs vonalon innen, de lent délen s a Kárpátok határánál, ahol magyar szív dobog ... A levegőt, földet kimérhetik, de szivünk, lelkünk érzelmeit soha. Boldog uj évet adjon Isten a nemzetnek, az egy­séges országnak. Boldog béke napsugára áradjon el a a hazán, ragyogjon a magyar szent koronán ! HÍREK. B. u. é. k. Ujesztendőt köszöntünk. Kétszeresen jelentős ez a nap az újságnak, mert éveink számát megint eggyel megszaporitja. Az újságnál pedig a korban előrehaladás mindenkor értékes eredménynek számit. Nincs tehát oka reá, hogy éveinek számát eltitkolja, sőt inkább örömmel dicsekszik vele, mint most a „Rákos Vidéke“ is hálás szívvel cselekszi, hirdetvén a világ­Lapuk mai n6aa 8 oldal. ( . 'r

Next

/
Oldalképek
Tartalom